|
Post by Ágnes on May 14, 2015 5:50:13 GMT 1
Anton KAZAKOV
Ukrán játékos, 2004. nov. 8-án született (18 éves). 2022-től profi. A 2022. dec. 18-i világranglistán 127.
A 2019. évi U-18 Európa-bajnokságon (14 évesen!) negyeddöntős volt. Ugyanebben az évben felnőtt ukrán bajnokságot nyert. A 2021. évi felnőtt amatőr Európa-bajnokságon 16 közé jutott. 2022 februárjában megnyerte a junior világbajnokságot, ezzel az eredményével jutott el a main tourra két szezonra [2022-23 és 2023-24].
A 2022-23-as szezonban eddig még nem sikerült mérkőzést nyernie. (Utolsó frissítés: 2022. dec. 19-én)
Jenson KENDRICK
Angol játékos, 2001. dec. 3-án született (20 éves). 2022-től profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 119–121.
Jenson Kendrick 2018 óta minden Q Schoolon elindult, az ötödik alkalommal, 2022-ben járt sikerrel, két szezonra [2022-23 és 2023-24] maintour-kártyát szerzett. Élete első profi szezonjában – e sorok frissítéséig – még túl erősnek bizonyult számára a »nagyok« mezőnye. (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 22-én)
Rebecca KENNA
Angol női játékos, 1989. jan. 11-én született (33 éves). 2022-től játszik a main touron. A 2022. nov. 20-i világranglistán 122-130.
Rebecca Kenna a nők versenysorozatán játszik, 2022-től meghívták a main tourra két szezonra [2022-23 és 2023-24]. Társtulajdonosa a Cue Sports Yorkshire cégnek, amely dákókat és más felszereléseket értékesít.
A 2022-23-as szezonban még nem nyert mérkőzést. (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 19-én)
Mark KING
Angol játékos, 1974. márc. 28-án született (48 éves). 1991 óta profi. Egy Braintree nevű kisvárosban él a Londonhoz közeli Essex megyében. A 2022. okt. 23-i világranglistán 51., a legjobb helyezése: 11. (2002). Egy pontszerző versenyt nyert*. Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban 15-ször játszott (1994, 1998–2004, 2006, 2008–2011, 2013, 2020), hétszer a legjobb 16 közé jutott. A legnagyobb hivatalos brékje: 146 (2006). A 2022-23-as a 32. profi szezonja.
Mark King fiatalabb éveiben a sznúkervilág egyik bulvárosan színes egyénisége volt. Emlékezhetünk például a legendás bokszmeccsére 2004-ben a később eltiltott Quinten Hann-nal, a 2010-es Masters versenyen bemutatott táncos bevonulására vagy a testét beborító tíz tetoválásra. A szakemberek ellentmondásosan vélekednek King játékstílusáról. Elismerik kiváló golyóbelökő képességét, de úgy vélik, egy kissé több taktikai érzékkel és a fehér golyó jobb kontrollálásával többre vihette volna. Az eredményei is ezt tükrözik: szinte minden éljátékost megvert már nagy versenyen egyszer-egyszer, de folyamatosan nem tud azonos, megbízható szinten játszani.
Mark King háromszor jutott be életében a top-16-ba a világranglistán (először 1998-ban), és háromszor esett ki onnan (utoljára 2011 februárjában). Ettől kezdve elkezdett lefelé csúszni, ami csak félig köszönhető az ő halványabb teljesítményének, félig azonban az az oka, hogy sok, addig mögötte elhelyezkedő játékos javult fel egyszerre és előzte meg őt, mint pl. Bingham, Mark Davis, Higginson, Walden, Stevens, Gould, Xiao, Brecel, később a kínai új hullám szereplői.
A 2011-12-es szezonból ki kell emelnünk Mark Kingnek a Shanghai Mastersen elért 3-4. helyét. A selejtezőben 1-4-ről győzött Liu Song ellen 5-4-re, majd Kínában Cartert, O'Brient és Hamiltont verte meg, míg végül Selbytől kapott ki. A 2012-es Haikou World Openen Liangon, Williamsen és Fordon át vezetett az útja a negyeddöntőig.
A 2012-13-as szezonban 48 közötti kiesések váltakoztak 16 és 32 közötti helyezésekkel. A legjobb formáját a 2013-as világbajnokságon érte el. A selejtezőben a kínai Yu Delun jutott túl, majd a Crucible színházban nagy meglepetésre 10-8-ra legyőzte az egyik esélyest, Mark Allent. Még a következő fordulóban is vezetett Ding ellen 6-2-re, de végül kikapott.
A 2013-14-es szezonban is sikerült egyszer a legjobb nyolc közé jutnia: a 2014-es China Openen. Ezen kívül mindenféle helyezést elért »nagy« pontszerzőkön a 9-16.-tól a 65-128.-ig.
A 2014-15-ben két 9-16. hely volt a legjobbja. A 2015. évi világbajnokság utolsó selejtező fordulójában 10-9-re kapott ki attól a McGilltől, aki aztán a Crucible színházban debütálva még két mérkőzést nyert.
A 2015-16-os szezonban Mark King a 2016 China Openen a legjobb nyolc közé jutott Cartert és Murphyt is legyőzve, de volt két 128 közötti és két 64 közötti kiesése »nagy« pontszerzőn.
A 2016-17-es évad első nyolc versenye közül egyszer sem sikerült bejutnia a legjobb 32 közé. „Mark King betöltötte a 42. évét, túl sok meglepetésre már nem is számíthatunk tőle” – írtam itt 2016 októberében. Mekkorát tévedtem! Egy hónappal később megnyerte a 2016 Northern Ireland Opent, ez volt élete első (és máig utolsó) pontszerző-győzelme. Az elődöntőben Kyren Wilsont győzte le 6-2-re, a döntőben pedig Barry Hawkinst 9-8-ra. A játéka hihetetlenül följavult korábbi önmagához képest, türelmesen, taktikusan, ésszel (!) játszott. A 2017 German Mastersen is nagy feltűnést keltett azzal, hogy a 32 között legyőzte O'Sullivant 5-4-re, méghozzá 1-4-ről fordítva. De aztán ezzel el is lőtte minden puskaporát, a következő fordulóban kiesett. A 2017. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Xiao Guodongtól kapott ki.
A 2017-18-as évadban a 2017 Indian Openen 3-4. helyezést ért el Dott és Bingham legyőzésével, a 2017 UK-bajnokságon pedig a legjobb 8-ig jutott Brecel és Higgins elleni sikerekkel.
2018-19-ben is volt egy elődöntője: a 2018 Lommel European Mastersen végzett a 3-4. helyen. Zhao Xintongot, Binghamet, Waldent és Day-t győzte le a legjobb négy közé jutásig, mindössze három frémet veszítve! Végül a későbbi győztestől, Jimmy Robertsontól kapott ki (4-6). Ezt követően azonban beleszürkült a mezőnybe, egy vagy két mérkőzést tudott nyerni versenyenként.
A 2019-20-as szezonban egy 5-8. (2019 Riga Masters) és két 17-32. (2019 UK-bajnokság, 2020 vb) helyezést ért el az első és második körös kiesések mellett. A 2020. évi világbajnokságon a 32 között Dingtől kapott ki 10-9-re.
A 2020-21-es év nem túl sikeres szezonja volt Kingnek. A legjobb eredménye, hogy a 2021 Welsh Openen 16 közé jutott és a 2020 Championship ligában a 17-24. helyen végzett, a többi versenyen kiesett 128, illetve 64 között. A 2021 German Masters selejtezőjében nem indulhatott, mert pozitív lett a vírustesztje.
2021-22-ben ismét megcélzott King egy versenygyőzelmet, de ezúttal csak 3-4. helyezés jött össze a 2021 English Openen. Sorra győzte le Maguire-t, Cao Yupenget, Fordot és a negyeddöntőben Trumpot, aki végtelenül gyenge napot fogott ki. Még a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen is vezetett King 4-2-re, de végül N. Robertson kiverte őt. Így is előre jött a világranglista 54. helyéről a 36.-ra. Elért még három 17-32. helyezést, de aztán korai kiesések következtek. A 2022-es világbajnokság selejtezőjében 6-1-es vereséget szenvedett az éppen amatőr státuszban játszó Michael White-tól.
2022-23 első négy pontszerzője közül egyszer sikerült 64 közé jutnia.
Kiegészítő sportként Mark King rendszeresen futballozik egy amatőr csapatban. Szenvedélyes szerencsejátékos, egy hosszabb interjúban beszélt arról, hogy rengeteg pénzt vert már el életében, mert betegesen játszik és fogad mindenben és mindenre. Három gyermeke van, Maizie, Freddie és Polly Anna. A legkisebb 2010-ben született. * 2016 Northern Ireland Open twitter.com/markking147 (Utolsó frissítés: 2022. nov. 8-án)
Lukas KLECKERS
Német játékos, 1996. máj. 18-án született (27 éves), Essenben lakik. 2017 óta profi. 100. A világranglistán a 2022-2023-as szezon végén., a legjobb helyezése 76. (2021. aug. 22. – okt. 17.). A legjobb eredménye a profik között: 2023 WST Classic, 5-8. A legnagyobb brékje 137 (2017). A 2023-24-es a hatodik szezonja a main touron.
Az akkor 21 éves fiatalember a 2017. évi Q Schoolról jutott a main tourra két szezonra [2017-18 és 2018-19]. A megelőző években négyszer ért el 3-4. helyezést amatőr világversenyeken: felnőtt vb-n (2015), U-21 vb-n (2016), felnőtt Európa-bajnokságon (2015), U-21 Európa-bajnokságon (2015).
Élete második profi mérkőzésén mindjárt meglepetést okozott: a 2017 Riga Mastersen 4-3-ra legyőzte a címvédő Neil Robertsont. A következő fordulóban azonban kikapott Lisowskitól. Másodszor akkor figyelhettünk fel a tehetséges és szimpatikus német fiúra, amikor a 2017 N. Ireland Open első fordulójában – bár kikapott – szépen helytállt O'Sullivan ellen. Aki látta a tévében ezt a mérkőzést és Kleckers 137-es brékjét, az biztosan megjegyezte magának a fiút. Érdekes módon azonban az egész szezon folyamán első körös vereségek következtek. Enyhe vigaszt jelenthetett számára, hogy 2018 januárjában megnyerte a 3 Kings Snooker Open pro-am versenyt Ausztriában.
A 2018-19-es szezon elején ismét a 17-32. helyen végzett a 2018 Riga Mastersen. A 2018 Yushan World Open selejtezőjében alaposan megszorongatta a verseny későbbi győztesét, Mark Williamst, csak 5-4-re kapott ki tőle. A 2019 Welsh Openen Ebdon és UnNooh legyőzésével ismét 17-32. helyet ért el, akárcsak a 2019 Shoot Outon. Túl sok volt azonban az első körös vereség, a szezon végén Kleckers kiesett a main tourról. A 2019. évi Q Schoolról még nem sikerült visszajutnia.
A következő szezont [2019-2020] az amatőrök között töltötte, de a 2019-20-as Challenge Touron ismét kivívta magának a maintour-kártyát két évre [2020-21 és 2021-22]. Igaz, elveszítve minden addigi ranglistapontját.
2020-21 novemberében megszületett Kleckers ötödik 17-32. helyezése, méghozzá úgy, hogy a 64 között Selbyt győzte le 4-0-ra. Élete legjobb játékával érte el ezt a 24 éves fiatalember, akinek a pályafutása jól példázza, hogy hány év kemény munkája és mekkora kitartás kell ahhoz, hogy a sznúkerben valaki előrébb jusson. Ezt a szép eredményt azonban sok első körös vereség követte.
A 2021-22-es szezon második versenyén (2021 British Open) 16 között végzett életében először. Ezt elsősorban Yan Bingtao legyőzésével érte el. „Nagyon örülök, hogy sikerült áttörést elérnem” – nyilatkozta ez után az eredmény után. De ezt követően nem jött a hasonlóan szép folytatás. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett és kiesett a main tourról. A 2022. évi Q Schoolról azonnal visszajutott.
A 2022-23-as szezonban sok első és második körös kiesés között egyszer csak 5-87. helyen végzett a 2023 WST Classic pontszerzőn., Jimmy Robertson és Jackson Page voltak a nevesebb legyőzött ellenfelei.
www.lukaskleckers.com/ twitter.com/kleckerslukas m.facebook.com/lukaskleckers/?ref=bookmarks (Utolsó szerkesztés: 2023. aug. 15-én)
Sanderson LAM
Angol játékos, aki kínai szülőktől már Angliában született 1994. jan. 28-án (28 éves). 2015-től profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 104-106., a legjobb helyezése 77. (2016. jún. 24. – júl. 9.). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban nem játszott. A legjobb eredménye a profik között: 2017 Gibraltar Open 9-16. A legnagyobb hivatalos brékje 137 (2013). A 2022-23-as az ötödik profi szezonja.
Lam a 2015. évi »EBSA Amateur Play offs« versenyről kvalifikálta magát a profik közé két szezonra [2015-16 és 2016-17]. A 2015-ös Paul Hunter Classic kis pontszerző első fordulójában 4-3-ra legyőzte Mark Allent, majd az Int. Championship 64-es táblájára jutva Kínába is elutazhatott, ahol Michael Wildot legyőzve megszerezte élete első 32 közötti helyezését »nagy« pontszerzőn. Az utána következő egy évben azonban csupán egy selejtező mérkőzést tudott nyerni egészen a 2016 N. Ireland Openig, ahol ismét a 17-32. helyen végzett. A »nagy« pontszerzővé előlépett 2017 Gibraltar Openen a 9-16. helyezést érte el, többek között Ebdont legyőzve. Ennek ellenére csak a 93. volt a világranglistán a szezon végén, és a 2017. évi világbajnokság után kiesett a main tourról. Azonnal visszajutott azonban a 2017. évi Q Schoolról újabb két szezonra [2017-18 és 2018-19].
A 2017-18-as szezonban mindössze egy mérkőzését tudta megnyerni, egyszer pedig mérkőzés nélkül jutott a legjobb 64 közé.
A 2018-19-es évadban a 2018 Northern Ireland Openen 32 közé jutott, a többi versenyen nem nyert mérkőzést. A szezon végén másodjára is kiesett a main tourról, és csak a 2022. évi Q Schoolról sikerült újra visszajutnia.
A 2022-23-as szezon elején egyszer 96, egyszer 64 közé jutott. twitter.com/sandi147 www.facebook.com/Sandi147 (Utolsó szerkesztés: 2022. okt. 24-én)
Rod LAWLER
Angol játékos, 1971. júl. 12-én született (51 éves). 1990 óta profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 111., a legjobb helyezése: 20. (1996). »Nagy« pontszerző versenyt nem nyert, de egy »kicsit« igen, 41 éves korában győzött a 2012 UK PTC3-n. Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban kétszer játszott (1995, 1996), 17-32., ill. 9-16. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 143 (2003). A 2022-23-as a 32. szezonja a main touron.
Rod Lawler játéka az egyik legnagyobb meglepetés volt a 2012-13-as és 2013-14-es szezonokban. Ő ugyanis az 1996-os évben volt a legsikeresebb, ekkor jutott be élete első és máig egyetlen pontszerző-döntőjébe (International Open), ahol 9-3-ra kikapott Higginstől. Ugyanebben az évben a világbajnokságon 16 közé verekedte be magát Dennis Taylor és John Parrott legyőzésével. De a ranglista akkori 20. helyéről gyorsan visszacsúszott, s tizenöt évig a 40. és 60. hely között tartózkodott amolyan »valaki, de mégis senki« kategóriában. Aztán még rosszabb lett a helyzet. A 2011-12-es szezon nyolc nagy pontszerzője közül ötször a legjobb 64-ig sem jutott el, a 12 PTC verseny közül nyolcszor az első fordulón sem jutott túl. 22 évi profi versenyzés után a szezon végén Rod Lawler kiesett a main tourról. Szinte biztosra vehettük, hogy a negyvenen túli játékos szép csendesen visszavonul, sosem látjuk többet, legfeljebb a szenior versenyeken. Mint utóbb elmondta, így is lett volna, ha nem sikerül azonnal visszaverekednie magát a profik közé. De egyetlen esélyt még adott magának: benevezett a 2012. évi Q School kvalifikációs tornára, és sikerült is kiharcolnia az azonnali visszajutást 2012 májusában.
Aztán csoda történt: a 2012-es Wuxi Classicon a 9-16. helyen, két PTC-n pedig 32 között végzett az a Rod Lawler, aki élete során legtöbbször a 64 vagy 80 között esett ki a ranglista-versenyeken. 2012 szeptemberében pedig megnyerte pályafutása első (kis) pontszerző versenyét, az UK PTC3-t, mint ő mondta, élete legjobb játékával. A legjobb 16-tól Binghamet, Lee-t, Dale-t és Fut győzte le ehhez. S az a játékos, aki 22 profi év alatt mindössze 61 százas bréket lökött, ezen a versenyen mindjárt hármat! A további nagy pontszerzőkön még háromszor jutott el a legjobb 48-ig, s bejutott a PTC 2013. évi nagy döntőjébe, ahol szintén a 9-16. helyen végzett. De másodvirágzásának csúcsát a 2014-es German Mastersen elért elődöntője jelentette. (Ezt megelőzően 1996-ban volt utoljára nagy pontszerző elődöntőjében.) Marcus Campbell, Paul Davison, Tian Pengfei és Mark Davis legyőzésével (közte három 5-4-gyel) jutott be a legjobb négy közé, ahol azonban a remek formában lévő Judd Trump már túl erős ellenfél volt a számára.
Észrevehettük azonban azt is, hogy Lawler a 2014-15-ös szezontól kezdve lassan-lassan megkopott. Egyre gyakrabban kapott ki a selejtezők során olyan fiataloktól, mint Zhang Anda, Carrington, K. Wilson, Brecel, Pagett, Burns, Morris, Zhao Xintong. A 2015-16-ban már csak egyszer jutott el a legjobb 32 közé nagy pontszerzőn, akárcsak 2016-17-ben. A 2017. évi világbajnokság után csak a 68. helyen végzett a világranglistán (kicsúszva a biztos bentmaradást jelentő 64 közül), de az ún. egyéves ranglistán elért helyezése alapján folytathatta a játékot a main touron újabb két szezonban [2017-18 és 2018-19]. Ebből az első meglehetősen eredménytelenül telt el. A másodikban a 2019 Shoot Outon 5-8., a 2019 China Openen 9-16. helyezést ért el. Pekingben nagy meglepetésre a világranglista nyolcadik helyén álló Kyren Wilsont győzte le a 16 közé jutásért. A 2018-19-es szezon végén harmadjára is kiesett a main tourról, de az ún. egyéves ranglista ismét megmentette, újabb két szezonra [2019-20 és 2020-21] jogot nyert a profik közötti versenyzésre.
A 2019-20-as szezon pontszerzői közül négyszer végzett a 33-64. helyen.
2020-21-ben kétszer jutott el a legjobb 64 közé, a 2021. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett. A szezon végén ismét kiesett a main tourról, a 2021. évi Q Schoolról nem jutott vissza, de egy évvel később, a 2022. évi Q Schoolról negyedjére is visszaverekedte magát [2022-23 és 2023-24].
Rod Lawler a nagyon lassú játékáról ismert, ezért kapta a »Rod the Plod« tréfás becenevet, amit Cammogó Rodra vagy Csiga Rodra fordíthatunk. Ő a versenyszervezők és a tévések réme: szinte biztos, hogy csúszik miatta a menetrend. Ha valaki erőt vesz magán és türelemmel figyeli Lawlert, rájöhet, hogy tulajdonképpen élvezetes a játéka jó bréképítéssel, szellemes megoldásokkal, precíz kivitelezéssel, csak gyorsított felvételre lenne szükség, mert irgalmatlanul nehéz kivárni, amíg Rod egy-egy lökésre elszánja magát. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 21-én)
Julien LECLERCQ
Belga játékos, 2003. febr. 3-án született (19 éves). 2022-től profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 112-113. A legjobb eredménye: 2022 Northern Ireland Open 33-64. A legnagyobb hivatalos brékje 114.
19 évesen jutott el először a main tourra a 2021-22-es WPBSA Q Tour rájátszásának megnyerésével [2022-23 és 2023-24]. Előzőleg 2021-ben mind az U-18-as, mind az U-21-es Európa-bajnokságon második lett. Két évvel korábban ugyanezeken a versenyeken 5-8. helyezést ért el, sőt, már 2018-ban (15 évesen!) is 5-8. volt a 21 éven aluliak között Európában.
Első profi szezonjában (2022-23) e sorok frissítéséig háromszor jutott 64 közé, ezek közül két verseny még nem fejeződött be. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 28-án)
Andy LEE 李俊威 (= LEE Chun Wai)
Hongkongi játékos, eredeti neve Lee Chun Wai. A szülei 1975-ben települtek át Hongkongból Nagy-Britanniába, ő már Angliában született 1980. nov. 27-én (41 éves), de hongkongi színekben versenyez. Profi volt a 2008-09-es szezonban, majd 2018-tól ismét, megszakítással. A 2022. okt. 23-i világranglistán 97., a legjobb helyezése 91. (2019. júl. 28. - aug. 11.). A legjobb eredménye a profik között: 17-32. kétszer. A legnagyobb hivatalos brékje 130 (2007). A 2022-23-as a negyedik szezonja a main touron.
Andy Lee egyetlen szezont töltött korábban a main touron, a 2008-09-est, de a szezon végén kiesett. (Akkor még csak egy év volt a türelmi idő.) A 2017. évi IBSF- (amatőr) világbajnokságon 5-8. helyezést ért el. A 2018. évi Q Schoolról kvalifikálta magát ismét a profik közé két szezonra [2018-19 és 2019-20].
A 2018-19-ben a 2018 Yushan World Openen Daniel Wells legyőzésével 33-64. helyezést ért el, a 2019 Gibraltar Openen pedig két amatőr játékoson túljutva lett 17-32., minden más versenyen elveszítette a legelső mérkőzését.
2019-20-ban a legsikeresebb versenye a 2020 Welsh Open volt, amelyen 17-32. lett Selt és Robbie Williams elleni sikerekkel. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2022. évi Q Schoolról jutott vissza a profik közé [2022-23 és 2023-24]. A 2022 Northern Ireland Openen elérte pályafutása harmadik 17-32. helyezését. twitter.com/leechunwai147 (Utolsó frissítés: 2022. nov. 5-én)
LEI Peifan 雷培凡
Kínai játékos, 2003. máj. 31-én született (19 éves). 2019 óta profi. A 2019-20-as szezonban a main tour legfiatalabb játékosa volt. A 2022. okt. 23-i világranglistán 78., a legjobb helyezése 73. (2022. aug. 21. – okt. 2.). A legjobb eredménye a profik között: háromszor 17-32. A legnagyobb hivatalos brékje: 138 (2021). A 2022-23-as a negyedik szezonja a main touron.
Lei Peifan a 2019. évi Q Schoolról jutott a profi versenysorozatra két szezonra [2019-20 és 2020-21]. Ezt megelőzően mind a 2017. évi, mind a 2018. évi U-18-as világbajnokságon a 2. helyen végzett 14, illetve 15 éves korában.
Első profi szezonjában [2019-20] egyszer 32, kétszer 64 közé jutott. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2021 German Masters selejtezőjének első fordulójában 5-4-re legyőzte Gary Wilsont, de a 64 között kikapott Duane Jonestól. A 2020 Scottish Openen is a 33-64. helyen végzett, ehhez N. Robertson visszalépése segítette hozzá. A 2021 Gibraltar Openen N. Robertson legyőzésével (4-2) ért el 17-32. helyezést. A 2021. évi világbajnokság után kiesett a main tourról, de a Q School kvalifikációs versenyről azonnal visszajutott.
A 2021-22-es szezonban megszületett a harmadik 17-32. helyezése: a 2021 Scottish Openen Zhao Xintongot és Robbie Williamst győzte le, majd Woollastontól kikapott. Kevésen múlott, hogy a 2022. évi világbajnokságon nem jutott el a Crucible színházba. A selejtező utolsó fordulójában 10-9-re kapott ki Vafaeitől úgy, hogy a döntő frémben 61-0-ra vezetett.
Lei Peifan tehetséges, intelligens játékos, csak még el kell telnie öt-hat évnek addig, amíg komoly, felnőtt versenyzővé érik. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 9-én)
LI Hang 李行
Kínai játékos, 1990. okt. 4-én született (32 éves). 2008 óta profi. Pekingben lakik. A 2022. nov. 20-i világranglistán 47., a legjobb helyezése 28. (2019. ápr. 7. – máj. 6.). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján egyszer játszott (2019), a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 3-4. helyezés kétszer (2017, 2020). A legnagyobb hivatalos brékje 145 (2018). A 2022-23-as a 12. szezonja a main touron.
A 2008-09-es main tourra Ázsia 2008. évi U-21 bajnokságának megnyerése útján jutott el Li Hang. 2010-ig két szezonon át játszott ott, majd 2010 nyarán kiesett. Az ezt követő három év alatt kétszer figyelhettünk fel rá: a 2011-es China Openen szabadkártyásként Doherty és Dott legyőzésével a legjobb 16 közé jutott, a 2012-es 3. ázsiai PTC-n pedig közel állt ahhoz (amatőrként), hogy megszerezze első profi versenygyőzelmét. A döntőben 3-1-re vezetett Bingham ellen, onnan veszített 4-3-ra.
A 2012-13-as szezon ázsiai PTC-ranglistájáról jutott vissza a profik közé 2013-ban. A 2013-14-es szezonban kétszer jutott 32 közé nagy pontszerzőn: Wuxiban és az UK-bajnokságon.
A 2014-15-ös évadban Li Hang a két 17-32. helyezése mellett két nyolcaddöntőt ért el »nagy« pontszerzőn. A 2014-es Int. Championshipen sokkoló, 6-1-es győzelmet aratott a négyszeres világbajnok Higgins ellen, majd a nagy reményekre jogosító honfitársát, Zhao Xintongot is 6-1-re verte, így jutott el a legjobb 16 közé, ahol azonban O'Sullivan megállította. A 2015-ös Indian Openen ugyanezért a 9-16. helyezésért »csak« O. Linest, Taylort és Carringtont kellett legyőznie.
2015-16-ban kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott 64 és 32 közötti helyezésekkel, de kiugró eredmények nélkül. A 2016-17-es szezonban gyengébben játszott, a versenyek felén kiesett a 128 között. Az is lehet persze, hogy a játéktudása és a tehetsége alapján az 50.-60. hely az övé a világranglistán, így ha 64 közé jut, néha tovább, az számára reális eredmény – írtam ekkor, de a következő szezonban rám cáfolt Li Hang.
A 2017-18-as évadot is egy gyors kieséssel kezdte (2017 Riga Masters 65-128.), de aztán hirtelen, szinte a semmiből két komoly eredményt ért el: elődöntőt a 2017 China Chamiponshipen és negyeddöntőt a 2017 Yushan World Openen. Az előbbi versenyen Swailt, Neil Robertsont, Michael White-ot, Stevenst és Mark Williamst győzte le a legjobb négy közé jutáshoz, itt Luca Breceltől kapott ki 6-5-re. Yushanban Liang, Walden és Ebdon voltak az »áldozatai«. A két jól fizető verseny segítségével előrejött a világranglistán az 58.-ról a 36. helyre. Ezt a szezon végéig sikerült megőriznie.
A 2018-19-es szezonban váltakozó sikerrel, kimagasló eredmény nélkül játszott Li Hang. A 2018 Northern Ireland Openen (ahol egyébként a 9-16. helyen végzett), 145-ös bréket lökött, ez pályafutása legjobbja. Mind a 2019 Shoot Out-on, mind a 2019 Kochi Indian Openen az 5-8. helyet szerezte meg. Eljutott a világbajnokság 32-es főtáblájára Niu Zhuang, Burns (10-8) és Woollaston (10-8) legyőzésével. A Crucible színházban 10-1-re kikapott Hawkinstól.
A 2019-20-as évadban a legjobb eredményei a 2019 Riga Mastersen elért negyeddöntő és a 2019 UK-bajnokságon szerzett 9-16. helyezés. Ez utóbbi versenyen Xiaót és Fut győzte le, majd Liangtól kapott ki. Sok ranglistapontot gyűjtött azzal Li, hogy egy kivétellel a szezon valamennyi versenyén továbbjutott legalább egy fordulón, az egyéves ranglistán elcsípte a 32. helyet. Így részt vehetett a 32 fős 2020 Cheltenham Grand Prix-n is. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2020-21-es évadban a 2020 Scottish Openen Li Hang elérte pályafutása második 3-4. helyezését. Többek között Binghamet (4-3) és Trumpot (5-4) is legyőzte, a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen 4-1-re vezetett O'Sullivan ellen, onnan kapott ki 4-6-ra. A 2021. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
2021-22-ben egy 32, két 64 és egy 128 közötti kiesés után a 2021 Scottish Openen remek játékkal, főképp igen precíz golyóbelökéssel bejutott a legjobb 8 közé, ahol O'Sullivan ellen is komoly esélyei voltak, de a ritkán elkövetett hibáit Ronnie kihasználta, ellopta a frémeket, s végül a meccset (4-5). Ezt első és második körös kiesései követték. A 2022-es világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
A 2022-23-as szezonban eddig háromszor jutott 64 közé, majd pedig a 2022 Northern Ireland Openen 9-16. helyezést ért el Lisowski, Jordan Brown és Si Jiahui legyőzésével. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 28-án)
LIANG Wenbo 梁文博
Kínai játékos, 1987. márc. 5-én született (35 éves). 2004 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 45., a legjobb helyezése 11., amit 2016. dec. 4. – 2017. febr. 5. között és 2017. máj. 1. és jún. 25. között ért el. Egy pontszerző versenyt nyert.* Nyolcszor játszott világbajnokság 32-es főtábláján a Crucible színházban (2008–2010, 2012, 2016, 2017, 2020, 2021), egyszer az 5-8., egyszer a 9-16. és hatszor a 17-32. helyen végzett. Három 147-et lökött (2008, 2017, 2018). A 2022-23-as a 18. szezonja a main touron.
Liang 17 évesen, 2004-ben érkezett Európába, ettől az időponttól profi játékos, bár az első szezonban a másodosztályú Challenge Touron játszott. Itt ugyan csak 104. lett, mégis indulhatott a 2005-06-os main touron, mint a 2005. évi 21 éven aluli világbajnok.
Liang Wenbo első jelentős eredménye a 2008. évi világbajnokság negyeddöntője volt. Az első fordulóban Dohertyt verte viszonylag simán, a másodikban egy sokáig emlékezetes mérkőzésen 13-12-re Swailt, végül a 8 között O’Sullivantől kapott ki 13-7-re. Ekkor még sokan mosolyogtak a játékstílusán, mert biztonsági játéka szinte egyáltalán nem volt, ha asztalhoz jutott, mindent be akart lökni, s ez meglepően sokszor sikerült is neki. De azt mondták a szakemberek: amíg nem nő be a feje lágya, addig nem lesz belőle igazán nagy játékos.
Aztán néhány év alatt Liang látványosan sokat fejlődött. 2008-ban még 40. volt a világranglistán, 2009-ben már 27., 2010-ben pedig 16., életében először bejutott a top-16-ba. 2008-ban hivatalos 147-t lökött, 2009 szeptemberében élete első pontszerző-döntőjében hazai közönség előtt lett második a Shanghai Mastersen. Amikor Ding 2007-től több mint két évig halványabb teljesítményt nyújtott, Liang pedig tört előre, már-már kikiáltották őt első számú kínai játékosnak, aki hamarabb lesz világbajnok, mint Ding. 2011-re azonban fordult a kocka: változékonnyá vált Liang játéka, talán utólag kellett megszenvednie a már elért szép sikerekért. Egyelőre odalett a top-16 is, a top-32 is, jöttek a selejtezők, míg Ding újra az elit legszűkebb körébe tartozó lett.
A 2010-11-es szezon tragikus lett volna Liang számára, ha csak a »nagy« pontszerzőkön lehetett volna indulni, mint régen. Ezeken ugyanis hétből hétszer első körös vereséget szenvedett. Szerencsére azonban a PTC-sorozaton szép helyezéseket gyűjtött, a nagy döntőbe is bejutott, ez némiképpen javította az összképet. De egy év alatt így is 16.-ról a 30. helyre zuhant a világranglistán.
A 2011-12-es évad egy emlékezetes, nagy sikerrel indult Liang Wenbo számára: Ding Junhuival párban megnyerték a World Cup csapatversenyt. Ráadásul egyenrangú társa volt nevesebb honfitársának: a 14 egyéni mérkőzéséből éppen úgy 10-et nyert meg, mint Ding.
Telt-múlt az idő, s csak vártuk Liang feltámadását. 2012 novemberében még 42. volt a világranglistán, aztán végre elkezdett újra hasonlítani régi önmagához. A legjobb 32 között végzett a 2012-es UK-bajnokságon, 2013-ban a China Openen, a Welsh Openen, a Wuxi Classicon és a UK-bajnokságon. Elért még szebb eredményeket: a 2013-as Indian Openen a 9-16., a 2013-as chengdui pontszerzőn 5-8. lett. Ez utóbbi versenyen O'Sullivant és Mark Davist is legyőzte. A 2009-es UK-bajnokság óta ez volt az első negyeddöntője és mindösszesen a negyedik. 2013 októberében pedig a 3. ázsiai PTC-n megszületett Liang Wenbo első profi versenygyőzelme.
A 2014-15-ös szezonban egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A 2015-ös German Mastersen elért 3-4. helye figyelemre méltó, Bingham és Day voltak a nevesebbek azok közül, akiket legyőzött ehhez. A 2015. évi világbajnokság 32-es főtáblájától csak egyetlen frém választotta el, Zhang Andától kapott ki 10-9-re a 48 között.
A 2015-16-ban ismét a mezőny egyik erős tagjává vált Liang, elmaradtak a korai kiesések. Sőt, a 2015-ös UK-bajnokságon elérte élete második »nagy« pontszerző-döntőjét, ahol végül N. Robertsontól kapott ki. Ezzel az eredménnyel egyből előreugrott a világranglista 29. helyéről a 15.-re, ami azt is jelentette, hogy indulhatott – életében először – a Mastersen. Itt szépen helytállt Higginsszel szemben, de végül 6-4-re kikapott. A 2016-os világbajnokságon eljutott ismét a Crucible színházba, de ott 7-3-as vezetésről kikapott Trumptól 10-8-ra.
A 2016-17-es szezon meghozta a 29 éves fiatalember első pontszerző-győzelmét. A 2016 English Openen élete talán legjobb játékával vágott vissza a döntőben Trumpnak (9-6). A biztonsági játék még mindig nem sok szerepet kapott a játékában, de bréképítésben, kockázatvállalásban és győzni akarásban felejthetetlent nyújtott. Egy későbbi 5-8. és 3-4. helyezése bizonyította, hogy nem véletlen volt a győzelem. A 2017. évi világbajnokságon a 9-16. helyen végzett, Dingtől kapott ki 13-12-re.
A 2017-18-as évad arról nevezetes Liang számára, hogy két 147-et- is lökött, egyet a 2017 English Openen, egyet pedig a 2018. évi világbajnokság selejtezőjében. A Crucible színházba jutásért vívott mérkőzésen azonban 10-0-ra (!) kikapott Jamie Jonestól.
A 2018-19-es szezon közepes eredményekkel indult. A világranglistán azonban tíz hellyel visszacsúszott (17. → 27.), mert levonták tőle a 2016-os versenygyőzelméért kapott ranglistapontjait. Igyekeznie kellett volna visszakapaszkodni, mert néhány honfitársa (Yan Bingtao, Xiao Guodong, Lyu Haotian, Li Hang) már most megelőzte őt, és így elveszítette a Ding mögötti második legjobb kínai játékos pozícióját, ami számos előnnyel járt. De visszakapaszkodás helyett egyelőre a legrosszabb két szezonját produkálta: a 2017-18-as egyéves ranglistán a 36. volt, a 2018-19-esen a 46.
Liang Wenbo évekig a sheffieldi sznúkerakadémián készült a versenyekre, 2011 végén azonban átpártolt a kínai játékosok másik fellegvárához, a romfordi Grove akadémiához. De 2015 végén onnan is eljött, s a kelet-londoni (leytonstone-i) „Legends” nevű sznúkerakadémiára tette át a bázisát. A 2018-19-es szezon elején visszatért a Grove-hoz, bízva abban, hogy Django Fung irányításával a kemény edzések mellett mentálisan is újra magára talál.
A 2019-20-as szezon első versenyein mintha-mintha kezdett volna javulni a játéka (győzelem Bingham ellen, csak döntő frémes vereség Dingtől, ill. Allentől), de tudjuk, lecsúszni sokkal könnyebb, mint egy rossz periódus után visszakapaszkodni. A 2019-es UK-bajnokságon 5-8. helyezést ért el, 33 hónappal a legutolsó nyolc közötti eredménye után. Úgy tűnik, formájának hullámvasútja most átlendült a mélyponton és fölfelé indult. A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n 32 között kiverte Allent, de a következő körben egy hajszállal kikapott O'Sullivantől (3-4). A 2020 Gibraltar Openen ismét 5-8. lett, többek között Hawkinst és Zhao Xintongot legyőzve. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjéből eljutott a 32-es főtáblára, ott azonban kikapott N. Robertsontól.
A 2020-21-es évad második versenyén (2020 English Open) a 32 között esett ki, de nem akárhogy. A négy nyert frémig játszott mérkőzésen 3-2-re vezetett Selby ellen, a következő frémben pedig 76-22-re. De a meccsgolyót kihagyta, Selby ellopta frémet 77-76-ra, majd pedig győzött 4-3-ra. A továbbiakban Liang a legjobb 32 között végzett még hét pontszerzőn, közte a világbajnokságon.
2021-22 első felében nem remekelt Liang. Egy 17-32. helyezése mellett kétszer 64 és kétszer 128 között esett ki. Később azonban megnyerte a meghívásos Championship League 1. csoportját, így 2022 februárjában indulhatott a győztesek csoportjában, ahol a 3-4. helyen végzett, akárcsak a 2022 Shoot Outon. A szezon legjobb teljesítményét a 2022 European Mastersen nyújtotta, itt is a 3-4. helyen végzett, többek között Noppon Saengkhamot, Yuan Sijunt és McGillt legyőzve. Egy, a magánéletében elkövetett agresszív cselekedete miatt négy hónapra (2022. ápr. – júl.) eltiltották a versenyzéstől, ezért nem indulhatott a 2022-es világbajnokságon.
2022. okt. 27-én a nemzetközi sznúkerszövetség ismét felfüggesztette Liang versenyzési jogát fegyelmi vétsége kivizsgálásának végéig. Nem tudható, hogy egy új esetről van-e szó, vagy a tavaszi vétségével kapcsolatos még a mostani vizsgálat is.
Liang 2012-ben nősült meg, egy kínai hölgyet vett el, egy kisfiuk született. * 2016 English Open (Utolsó frissítés: 2022. nov. 4-én)
David LILLEY
Angol játékos, 1975. okt. 19-én született (46 éves). 2019 óta játszik a main touron. A 2022. okt. 23-i világranglistán 99., a legjobb helyezése 86. (2020. okt. 18–30.). A legjobb eredménye a profik között: 2016 Indian Open 5-8. (amatőrként). A legnagyobb hivatalos brékje 138 (2022). A 2021. évi szenior világbajnok. A 2022-23-as a harmadik szezonja a main touron.
David Lilley 1995-ben megnyerte Európa amatőr bajnokságát. Ezt követően eltelt húsz év, amikor teljes munkaidőben végzett munka mellett valódi amatőrként indult világ-, Európa- és angol bajnokságokon, több szép helyezést elérve. 2016-ban vett részt először a Q School kvalifikációs versenyen, ekkortól vett irányt a profik versenysorozatára. Mivel ezen és az ezt követő Q Schoolokon jól szerepelt, többször meghívták pontszerző versenyekre. A 2016 Indian Openen 5-8., a 2018 Daqing International Championshipen és a 2018 Scottish Openen 17-32. helyezést ért el.
Kétszer is nagyon közel állt a maintour-kártya megszerzéséhez: a 2019. évi amatőr Európa-bajnokságon 2. lett (5-4-re veszített a döntőben), a 2018-19-es Challenge Tour összesített ranglistáján pedig a 4. helyen végzett (az első három válhatott profivá). Lilley végül a 2019-es Q Schoolról jutott el a profi versenysorozatra két szezonra [2019-20 és 2020-21].
2018 szeptemberében felmondta az állását (a biztosítási szakmában dolgozott), és egy évig csak a sznúkerrel foglalkozott, mint látszik, eredményesen. Egy interjúban elmondta, hogy ha 20 éves korában olyan pénzkeresési lehetőségek lettek volna a sznúkerben, mint most, már akkor profivá vált volna.
Az a David Lilley, aki kimagaslott az amatőr játékosok közül, első profi szezonjában [2019-20] öt versenyen keresztül elveszítette a legelső mérkőzését, de a hatodikon megszületett az első sikere: a 2019 Northern Ireland Open első fordulójában Dinget győzte le 4-2-re. A következő fordulóban kikapott Woollastontól. Ezt újabb két 128 közötti kiesés követte, majd a 2020 Dornbirn European Mastersen 32 közé jutott (Day ellen 5-0!). A 2020 Shoot Out első fordulójában Gary Wilsont győzte le.
A 2020-21-es szezonban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a 2020 English Open második fordulójában kiverte Murphyt. Profi versenyzőként másodszor végzett 32 között. Ezt azonban első körös kiesések követték, majd a 2021 Welsh Openen és a Gibraltar Openen a legjobb 64-ig jutott. A 2021 WST Pro Series versenyen a 33-48. helyen végzett. A világbajnokságon csak a 81-112. helyezést tudta elérni, megnyerte viszont a 2021. évi szenior világbajnokságot. Kiesett a main tourról, a 2021. évi Q Schoolról nem tudott visszajutni.
Egy szezont [2021-22] töltött amatőrként, de sok pontszerző versenyre meghívták, s összegyűjtött annyi fontot/ranglistapontot, hogy az ún. egyéves ranglistán elfoglalt helye alapján ismét profivá válhatott [2022-23 és 2023-24]. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 7-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 14, 2015 9:43:57 GMT 1
Oliver LINES
Angol játékos, 1995. jún. 16-án született (27 éves). 2014 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 58., a legjobb helyezése 53. (2016. dec. 4–18.). Világbajnokság 32-es főtábláján nem játszott. A legjobb eredménye »nagy« pontszerzőn: 2022 Turkish Masters 5-8. A legnagyobb brékje 139 (2016). A 2022-23-as a kilencedik maintour-szezonja.
A 2014. évi U-21 Európa-bajnok, ezzel az eredményével kvalifikálta magát a 2014-15-ös és a 2015-16-os World Snooker tourra. Oliver Lines a szintén profi sznúkerjátékos Peter Lines fia. Az 1980-as években együtt versenyző Geoff Foulds és Neal Foulds óta ők az első apa és fiú a sznúker történetében, akik egyidejűleg játszanak a profik között.
Az akkor 19 éves fiatalember remek rajtot vett élete első profi szezonjában [2014-15]: kijutott Kínába, a Wuxi Classic 64-es főtáblájára, az első ázsiai kis rangsoroló versenyen a 9-16. helyen végzett, a szófiai kis pontszerzőn pedig Mark Williams és Lisowski legyőzésével a legjobb 32-ig jutott. A 2014-es International Championship selejtezőjében Selbyt verte ki, s ezután jött az addigi leglátványosabb versenyzése: a 2014-es Haining Open kis pontszerzőn a 2. helyen végzett, miután hat mérkőzést nyert meg egymás után és csak a hetediken kapott ki Binghamtől. Bejutott a kis pontszerzők Players Championshipnek elnevezett nagy döntőjébe is, ahol a 17-32. helyen végzett. Az évad végén neki ítélte a szövetség a „Rookie of the Year” (az év újonca) címet.
A 2015-16-os szezon a halványabb indulás után meghozta Olinak a második 17-32. helyezést nagy pontszerzőn: az Int. Championshipen Gary Wilson és Saengkham legyőzése után a későbbi döntős Gilberttől kapott ki a 20 éves fiatalember. A 2015-ös UK-bajnokság első fordulójában Cao Yupenget búcsúztatta, ez a győzelem is értékes ranglistapontokat eredményezett. Viszont az évad második felében mindössze egy mérkőzését tudta megnyerni, igaz, azt a 2016-os világbajnokság selejtezőjében. A két év türelmi idő alatt sikerült 64 közé jutnia a világranglistán, így alanyi jogon folytathatta a profi versenyzést.
A harmadik profi szezonjában [2016-17] két 9-16. helyezést ért el: a 2016 Indian Openen Dott és Higginson, a 2016 UK-bajnokságon pedig Trump és J. Robertson elleni győzelmekkel. Ez az utóbbi verseny emlékezetes volt apának és fiának, mert az idősebb Lines a címvédő N. Robertsont, fia Trumpot búcsúztatta nagy meglepetésre. De 2016 decemberétől egyetlen ranglistapontot sem tudott szerezni Oliver a 2017-es világbajnokságig, ahol egy fordulón túljutott.
A nagy áttörés nem akart megérkezni 2017-18-ban sem, ebben a szezonban háromszor jutott 32 közé Oliver a sok 128 és 64 közötti kiesés mellett. 2015 ősze óta bámulatosan egyensúlyozott a világranglista 60-63. helyén, de a 2018. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában 10-9-re elveszítette a kiesési rangadót McManusszal szemben, ezúttal csak 65. lett a világranglistán és kiesett. A 2017-18-as egyéves ranglistán elfoglalt jó helye alapján azonban tovább folytathatta profi pályafutását újabb két szezonon át [2018-19 és 2019-20], de a 0-ról indulva kellett gyűjtenie a ranglistapontokat.
A ranglistapont-gyűjtés 2018 őszén még akadozott, de 2019-ben Oliver elkezdett mérkőzéseket nyerni, a 2019 Indian Openen bejutott pályafutása harmadik nyolcaddöntőjébe. 2016 után sikerült ismét 9-16. helyezést elérnie. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában kikaptt Day-től 10-6-ra.
A játékos 2019-20-as szezonja siralmas volt: tizennégy versenyből tizenegyszer a legelső fordulóban esett ki, kétszer a másodikban, egyszer a harmadikban (2020 Gibraltar Open 17-32.). Másodszor is kiesett a main tourról, de a 2020. évi Q Schoolról azonnal visszajutott. Ismét elveszítette a korábban szerzett ranglistapontjait, a világranglista legvégéről kellett ismét fölfelé kapaszkodnia.
2020-21-ben a legjobb eredménye az volt, hogy bejutott a 2021 WST Pro Series 32 fős második fordulójába, ahol végül a 29-32. helyen végzett. A 2020 English Openen az első fordulóban 4-1-re legyőzte Saengkhamot, de utána visszaléptették, mert édesapja koronavírus-tesztje pozitív lett, s őt szoros kontaktszemélynek nyilvánították. A 2020 UK-bajnokság első fordulójában legyőzte Gary Wilsont (6-4), de utána kikapott a kínai Xu Sitól. Ebben a szezonban négyszer jutott el a legjobb 64 közé.
2021-22-ben a fiatalember a nyolcadik szezonját kezdte meg a profik között, s mintha-mintha kezdte volna maga mögött hagyni a több évnyi egy helyben toporgását. Egy 9-16., két 17-32. és egy 33-64. helyezéssel indította az évadot. A 2021 UK-bajnokság első fordulójában azonban 6-4-re kikapott Jak Jonestól, pedig ezen a jól fizető versenyen lehetett volna sok ranglistapontot szerezni. A 2022 Shoot Outon 16 közé jutott, de aztán megint korai kiesések következtek egészen a 2022 Turkish Mastersig, ahol megszületett Oliver pályafutásának első negyeddöntője. Xiao Guodongot, Higginsont és Yan Bingtaót győzte le, s nem állt messze a legjobb négy közé kerüléstől sem. 5-4-re vezetett Murphy ellen, de aztán sorsdöntő pillanatokban hibázott, s végül Murphy legyőzte őt 6-5-re. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 8-án)
Peter LINES
Angol játékos, 1969. dec. 11-én született (52 éves). 1991 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 74., a legjobb helyezése 42. (1999). Pontszerző versenyt nem nyert, a Crucible színházban, világbajnokság 32-es főtábláján egyszer játszott (1998), a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 2018 Paul Hunter Cassic 3-4. A legnagyobb hivatalos brékje: 147 (2006). A 2017. évi szenior világbajnok. A 2022-23-as a 28. szezonja a main touron.
Peter Linesnak azokban az években kezdődött a profi pályafutása, amikor 400-500 játékos vett részt egy-egy versenyen, mert sem korlátozott létszám, sem másodosztályú bajnokság nem volt még. Egy kezdő játékosnak hat-hét selejtező fordulón kellett keresztülverekednie magát, hogy eljusson a még mindig semmit nem jelentő 128-ig vagy 96-ig. Ugyanakkor előnye is volt ennek a rendszernek: nem lehetett kiesni a profi versenysorozatról. Hat év telt el, mire Lines 100-on belülre tudott kerülni a ranglistán.
Az 1997-98-as szezonban három pontszerzőn is 32 közé jutott, ezek egyike a világbajnokság volt. Az 1999. évi China Openen elérte élete első negyeddöntőjét. Az 1999 nyári 42. helye a mai napig a legjobb helyezése a világranglistán. Lines néhány évig még a 40.-60. helyek közötti középmezőny tagja volt, de a 2000-es években visszaesés kezdődött. Amíg 128 fős volt a main tour, addig még lehetett valaki nagyobb baj nélkül 74., 83. a ranglistán, de 2004-től 96-ra csökkentették a létszámot, s Peter Lines 13 év után kiesett. 2006-ban Anglia jelöltjeként visszajutott, de ismét kiesett. A 2007-08-as szezonban az akkor már 38 éves játékos a PIOS-sorozaton küzdött meg a tizenévesek seregével, összesítésben 2. lett, s így ismét visszakerült a profik közé. Ráadásul most már meg is tudott kapaszkodni.
Pályafutásának kiemelkedő versenye volt a 2009. évi UK-bajnokság és az ott elért negyeddöntő. A selejtezőkben Xiaót, McCullochot, Bondot, a 32 között Fut, a 16 között Mark Williamst győzte le, a 8 között Maguire-től kapott ki. Több mint három évet kellett várnia arra, hogy újabb meglepetéseket okozzon. A 2013-as German Mastersen John Higginst és Ken Dohertyt is legyőzte, s a 9-16. helyen végzett, akárcsak a 2013-as Wuxi Classicon, ahol Allen és Higginson ellenében jutott tovább. A 2013-as Shanghai Mastersen Stevens legyőzésével jutott a legjobb 16 közé. Azóta kicsit rosszabbak az eredményei, már a main touron maradásért kellett küzdenie. A 2016. évi világbajnokság után harmadjára is kiesett a profik közül, de egy év szünet után újra visszajutott két szezonra [2017-18 és 2018-19] az ún. EBSA Play-Offs kvalifikációs versenyről. A 2016-17-es, amatőrként töltött szezonban sem tétlenkedett azonban Peter Lines, mint meghívott, a 17-32. helyen végzett a 2016 Paul Hunter Classicon és a 2016 UK-bajnokságon, 2017-ben pedig megnyerte a szenior világbajnokságot. A 2017-18-as szezonban két 9-16. és két 17-32. helyezést sikerült elérnie.
A 48 éves játékos a 2018-19-es évad elején, a 2018 Paul Hunter Classicon öt mérkőzést nyert meg egymás után (többek között Saengkham, M. Davis és Lisowski ellen), s a későbbi győztes K. Wilsontól is csak 4-3-ra kikapva a 3-4. helyen végzett. Ez Peter Lines legjobb helyezése pontszerzőn, ami még akkor is nagyon értékes a számára, ha tudjuk, igencsak foghíjas volt a mezőny. Ezt követően a szezonban két 17-32. helyezést ért még el az első és második körös kiesések mellett. A szezon végén negyedjére is kiesett a main tourról, de a 2019. évi Q Schoolról azonnal visszajutott [2019-20 és 2020-21].
A 2019-20-as szezon elején sokáig nem tudott mérkőzést nyerni, de a 2019 Scottish Open első fordulójában 4-2-re legyőzte Lichtenberget. Ezt követően a 2020 Shoot Outon ért el 9-16. helyezést. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjének első körében egy amatőr játékos ellen nyert. Ez a három eredménye emelkedik ki az első körös vereségei közül.
2020-21 második versenyén (2020 English Open) nem indulhatott, mert a koronavírus-tesztje pozitív lett. Nagy bánatára magával rántotta Oliver fiát is, mint kontaktszemélyt, dacára annak, hogy Oliver tesztje negatív volt, és már egy fordulón túl is jutott. Ez a szezon elég gyengén sikerült Peter Linesnak, a legjobb 64-en túl egyszer sem jutott. 93. helyezést ért el a világranglistán, ötödjére is kiesett a main tourról. A 2021. évi Q Schoolról azonban azonnal visszajutott [2021-22 és 2022-23].
2021-22-től ismét a nulláról indulva kellett gyűjtögetnie Peter Linesnak a ranglistapontokat. Ez a 2021 Championship Liga versenyen jól indult, mert a 17-24. helyen végzett, ezt azonban első körös kiesések követték egészen a 2021 UK-bajnokságig. Ezen a versenyen Day, Fan és Craigie legyőzésével a legjobb 16 közé jutott, itt a későbbi versenygyőztestől, Zhao Xintongtól kapott ki.
2022-23-ban az első négy pontszerző verseny közül csak egyszer sikerült 64 közé jutnia.
Apa és fia együtt edzenek, a pro-am versenyeken együtt indultak, s mivel a fiú is profivá vált 2014-től, már a main touron is együtt versenyeznek. Nagy öröm ez Peter Lines számára, akinek már nem is a saját pályafutása fontos, inkább a fia útját próbálta, próbálja segíteni apaként és edzőpartnerként, s ezért reméli, hogy minél tovább a profi touron tud maradni, hogy együtt utazhasson és versenyezhessen Oliverrel, akit saját magánál sokkal tehetségesebbnek tart. Egy interjúban elmondta, hogy ha ki is esik a main tourról, megpróbál majd visszajutni, s ha ez nem sikerül, akkor amatőrként fog tovább játszani, mert imádja a sznúkert, sohasem fogja abbahagyni.
Peter Lines háromgyermekes családapa. A gyerekek közül ketten az első házasságából születtek, a második felesége pedig 2015-ben adott életet a kis Leo Linesnek. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 10-én)
Jack LISOWSKI
Angol játékos, 1991. jún. 25-én született (32 éves). 2010-től profi. A 2023. febr. 26-i világranglistán 13., a legjobb helyezése 10. (2021. március, 2022. május, 2022. december) Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján hatszor játszott (2013, 2018–2022), egyszer az 5-8., kétszer a 9-16., háromszor a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 2. hely hatszor. Egy hivatalos 147-et lökött (2012). A 2022-23-as a 13. szezonja a main touron. , Jack 2002-ben, 11 évesen megnyerte a Pontins „A jövő csillagai” elnevezésű versenyét, valamint Anglia bajnokságát a 13 éven aluliak között. 13 évesen a rigai U-19 Európa-bajnokságon 5-8. helyet ért el. 16 éves korában, éppen akkor, amikor elhatározta, hogy felhagy az iskolai tanulmányaival és csak a sznúkerre fog koncentrálni, beteg lett, Hodgkin-lymphomát (a rák egyik fajtáját) diagnosztizáltak nála. Nyolc hónap alatt 16 kemoterápiás kezelésen kellett átesnie, de szerencsére felgyógyult. Egy teljes évet ki kellett hagynia, mint mondta, nemcsak a sznúkerből, az életből is.
2009 márciusában 3-4. lett a 19 éven aluliak Európa-bajnokságán. A 2009-10-es szezonban a Paul Hunter Alapítvány ösztöndíjasaként egy évig Sheffieldben élt és a sznúkerakadémián csak a sznúkerrel foglalkozhatott. Az év másodosztályú bajnokságának, a PIOS-sorozatnak nyolc versenyéből kettőt megnyert, kétszer 3-4. lett, összesítésben pedig a PIOS ötéves történetének legmagasabb pontszámával győzött. Ráadásként Anglia 2010. évi amatőr bajnokságát is megnyerte, így vágott neki élete első profi szezonjának 2010 őszén.
A tévénézők szélesebb tábora 2013 márciusában figyelt föl Jack Lisowskira. Előbb a PTC nagy döntőjében győzte le 4-3-ra Mark Selbyt, majd a China Openen Judd Trumpot 5-3-ra. Ez utóbbi mérkőzésen olyan lendületesen, látványosan, sziporkázóan játszott, hogy másnap tele volt a sajtó „Itt az új Ronnie O'Sullivan?” kérdésekkel. 2013-ban debütált a Crucible színházban, a 32 között kikapott a későbbi döntős Barry Hawkinstól.
Ekkor azonban évekre megszakadt Lisowski fejlődése. Nem tudott előrébb lépni a világranglista 35-40. helyénél, sőt, 2015 májusára még onnan is lezuhant az 53. helyre. Néhány remek szereplést sok botladozás követett. Egy későbbi interjúban elmondta Jack, hogy annyira megviselte a betegsége és a rettenetes kezelések, hogy felgyógyulva igyekezett élvezni az életet, csak olyan dolgokkal foglalkozott, amik örömet okoztak neki, a sznúkert pedig elhanyagolta.
2015 nyarától Terry Griffiths edzővel dolgozik, aki beválasztotta őt a közé a mindössze hat játékos közé, akikkel a továbbiakban foglalkozni kíván. Az első év közös munkájának eredménye, hogy Jack az 53. helyről a 2015-16-os szezon végére visszakapaszkodott a 39.-re. 2015-16-ban – apró lépésekkel ugyan – de mintha elindult volna fölfelé a gödörből, de a 2016-17-es évadban csak kétszer jutott túl a legjobb 32-n, s megint csak 54.-ként zárta a szezont a ranglistán.
A 2016-17-es szezon második felétől lassan javulni kezdtek az eredményei. Szaporodtak a 9-16., 5-8. helyezések, a 2017 Shanghai Mastersen megszületett élete első elődöntője (3-4. helyezés). A 2018 China Openen 5-8. lett Hamilton, Higgins (6-2) és Gary Wilson (6-2) legyőzésével. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjéből könnyedén jutott el életében másodjára a Crucible színházba, ahol az első fordulóban Binghamet verte meg (10-7), majd a másodikban a későbbi döntős Higginstől kapott ki (1-13).
A 2018-19-es szezon első pontszerző versenyén, a 2018 Riga Mastersen megszületett Lisowski első döntője. A verseny első öt mérkőzésén mindössze négy frémet veszített el, de a döntőben simán kikapott N. Robertsontól. A második pontszerző is jól sikerült: a 2018 Yushan World Openen negyeddöntőt ért el Allen és Kyren Wilson legyőzésével. Ugyancsak negyeddöntős lett a 2018 Paul Hunter Classicon és a 2018 Lommel European Mastersen, a daqingi 2018 International Championshipen pedig 3-4. volt Fu, Gould és Trump (6-2) elleni győzelmekkel. Mondhatjuk tehát, hogy repülőrajtot vett Jack ebben a szezonban. „Felnőtt ember lettem, meg is nősültem, ideje új célokat kitűzni, most már nyerni is akarok versenyeket.” (Kísértetiesen emlékeztet ez a kijelentés Judd Trump 2011-es szavaira: „ideje lenne már csinálnom valamit”. Judd ezt követően megnyerte az első pontszerzőjét, majd a világbajnokságon 2. lett.) A 2018-as UK-bajnokságon elért 9-16. helyezése után Lisowski bejutott a ranglistán a top-16-ba (16.), a legjobbkor, mert így indulhatott 2019 januárjában a Masters meghívásos elitversenyen. Az egyéves ranglistán elért pontjai alapján részt vehetett a 32 fős 2019 World Grand Prix-n és a 16 fős 2019 Players Championshipen, ezek révén is gyarapíthatta a ranglistapontjait. A 2019 China Openen 2. lett, Bingham volt a legerősebb legyőzött ellenfele. A döntőben ismét N. Robertsontól kapott ki. A 2019. évi világbajnokság 32-es főtábláján – mint top-16-os – először játszhatott selejtező nélkül, de az első fordulóban 10-6-ra kikapott az ezúttal selejtezőről érkező Cartertől.
A 2019-20-as szezon első hónapjaiban visszafogottabb eredményeket ért el Jack, mint az előző évben, de a 2019 Scottish Openen döntőbe jutott Higgins, Un-Nooh és Allen legyőzésével. A döntőben 9-6-ra kikapott Selbytől. A szezonban azonban ez volt az egyetlen figyelemre méltó eredménye, egyébként többnyire 32 vagy 64 között esett ki. A 2020. évi világbajnokság első fordulójában kikapott a selejtezőről érkezett McGilltől.
A 2020-21-es évadban háromszor jutott be pontszerző verseny döntőjébe, de győznie nem sikerült. Elért még három 5-8. helyezést, az egyiket a 2020 UK-bajnokságon. A 2021. évi világbajnokságon legyőzte Cartert 10-9-re, de a 16 között kikapott Robertsontól.
2021-22-ben a 2022 Welsh Openen elért 3-4. helyezése a legjobb eredménye. A 2021 UK-bajnokságon 5-8. volt, Maddocks (6-0), O'Donnell (6-4), Dott (6-2) és Vafaei (6-4) legyőzése után a verseny későbbi győztesétől, Zhao Xintongtól kapott ki. Becsúszott azonban három első körös veresége Pinchestől, Joyce-tól és Carringtontól, valamint három 64 közötti kiesése is. A 2022. évi világbajnokságon a Crucible-beli szereplései közül a legjobb eredményt érte el: 5-8. lett. Két nagyon szoros mérkőzést játszott: a 16 között N. Robertsont győzte le 13-12-re, a 8 között ugyanilyen arányban kapott ki Higginstől.
A 2022-23-as szezonban eddig a 2022 UK-bajnokságon, a Mastersen és a 2023 German Mastersen elért 3-4. helyezése a legjobb. Az UK-bajnokság első három mérkőzésén Xu Si, Vafaei és Murphy ellen összesen négy frémet veszített el és öt százast lökött, de a döntőbe jutásért 6-5-re kikapott Allentől. Láthatjuk tehát, hogy Lisowski szorosan ott van az élmezőny mögött, de nem akar megszületni az első pontszerző-győzelme!Biztonsági játékban, lökésmegválasztásban, gondolkodásban, taktikai érettségben, küzdőképességben nem érte még utol Jack a majdnem mindig nagyon jó golyóbelökését. Talán ez magyarázza a hullámzó teljesítményét.
Profi pályafutása kezdetén Jack Lisowski elköltözött hazulról (egy Gloucester melletti településről származik). Romfordban lakott, eleinte együtt egy házban Judd Trumppal, aki régi jó barátja, később különköltözve. Mindketten a romfordi Grove sznúkerakadémián készültek a versenyekre, de 2013 őszén Jack otthagyta Romfordot és hazaköltözött Cheltenhambe. Ettől függetlenül továbbra is a Grove tulajdonosa, Django Fung a menedzsre. Lisowski 2015-ben nősült meg, egy amerikai hölgyet vett el, akivel Las Vegasban ismerkedett meg. (Utolsó frissítés: 2023. márc. 17-én)
,
LU Ning 鲁宁
Kínai játékos, 1994. jan. 1-jén született (28 éves). 2014-től profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 29., a legjobb helyezése 28. (2021. nov. 7. - dec. 5.). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban nem játszott. A legjobb eredménye a profik között: 2022 Championship League 2. hely. A legnagyobb hivatalos brékje 141 (2022). A 2022-23-as a hetedik szezonja a main touron.
Lu Ningre akkor figyeltünk föl, amikor 2012-ben a China Openen szabadkártyásként legyőzte Jamie Jonest, majd a 32 között 5-2-re Shaun Murphyt. Más versenyeken is többször aratott győzelmet szabadkártyásként profi játékosok ellen.
A kínai fiú 2013-ban megnyerte a 21 éven aluliak világbajnokságát, ezzel az erdeménnyel jutott a World Snooker tourra két szezonra [2014-15 és 2015-16]. A 2016. évi világbajnokság után 100. volt a világranglistán és kiesett. Csak két év szünet után, a 2018. évi Q Schoolról tudott visszajutni újabb két szezonra [2018-19 és 2019-20].
A 2018-19-ben néhány első körös vereség után Lu rálépett a gázpedálra: a 2018 Northern Ireland Openen elérte pályafutása első nyolcaddöntőjét. A második 9-16. helyezését a 2018 UK-bajnokságon szerezte meg McGill, Joyce és Brecel legyőzésével, majd a 2018 Scottish Openen 32 között végzett. A 2019 Indian Openen 5-8. lett (Bingham ellen 4-3-ra győzött), a 2019 Gibraltar Openen pedig pályafutása első 3-4. helyezését érte el. Igaz, ez utóbbi versenyen szerencséje volt a sorsolással, mert az elődöntőig három amatőr játékos és a világranglista 78. helyén álló profi társán kívül egyedül Shaun Murphy volt nehéz ellenfele, akit 4-2-re legyőzött. (Hozzátehetjük persze: ki nem győzte le Murphyt ekkortájt?) A 2019 China Openen Hawkins (6-5) és King (6-2) elleni sikerekkel jutott nyolcaddöntőbe. Nagyon közel állt Lu a Crucible-beli debütáláshoz is: a 2019. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában 10-9-re kapott ki Donaldsontól.
A 2019-20-as szezon az előző évadhoz képest szerényebb eredményeket hozott Lunak, mindössze három 17-32. és hat 33-64. helyezést, viszont 14 verseny közül csak ötször esett ki a legelső fordulóban. A koronavírus-járvány árnyékában megrendezett 2020. évi világbajnokság 80→48 fordulójában Liam Highfield győzte le (5-6). A két szezon eredményei alapján kivívott 51. ranglista-helyezéssel alanyi jogon biztosította a további profi státuszát.
A 2020-21-es szezon elején jelentősen előrelépett Lu a világranglistán (51.→39.), ezt főképp annak köszönhette, hogy a 2018 őszi gyenge játéka miatt alig vontak le tőle ranglistapontot. A három 64 és egy 128 közötti kieséssel eleinte nem túl sokat gyűjtött 2020 őszén. Aztán a 2020 UK-bajnokságon meg sem állt az elődöntőig! A mérkőzésgyőzelmei sorban: Doherty (6-4), Selt 6-0 négy százassal, Slessor (6-1), Pang Junxu (6-2), Perry (6-4). Egyedül Trump volt túl nagy falat a számára (2-6). Ez volt pályafutásának második 3-4. helyezése. Főképp ennek az elődöntőnek köszönhetően indulhatott a legjobb 32 játékos részvételével megrendezett 2020 World Grand Prix-n, ahol 9-16. helyezést ért el. A 2021 Gibraltar Openen negyeddöntős volt. A 2021. évi világbajnkságon a 33-48. helyen végzett.
A következő szezon [2021-22] elején is folytatta eredményes szereplését: a 2021 British Openen negyeddöntős volt, ezt két 17-32. helyezés követte. Később azonban gyengébb eredmények következtek. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
A 2022-23-as szezon első versenyén, a Championship ligában 2. helyet ért el, a döntőben Breceltől kapott ki 3-1-re. (Utolsó frissítés: 2022. okt. 29-én)
LYU Haotian 吕昊天 (Más átírással Lu, Lü, Liu, Lju, Lv vagy Lw)
Kínai játékos, 1997. nov. 29-én született Pekingben (25 éves). 2013 óta profi. 47. a vlágranglstán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 24. (2019. szept. 29. - okt. 20.) Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban háromszor játszott (2018, 2021, 2022), a 9-16., illetve kétszer a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 2019 Indian Open 2. hely. A legnagyobb hivatalos brékje 141 (2020). A 2022/2023-as a nyolcadik maintour-szezonja volt.
Ez a tehetséges fiú 2012 júliusában (14 és fél évesen!) megnyerte a 21 éven aluliak világbajnokságát, ez az eredménye juttatta el őt a profik közé két szezonra [2013-14 és 2014-15].
A 2013-14-es szezont mindjárt egy főtáblával indította: a Wuxi Classicon a 17-32. helyen végzett, Lawlert és Steadmant győzte le. Az Indian Open 64-es főtáblájára Woollaston elleni sikerrel jutott el. A 2013-as 3. ázsiai PTC-n 2. lett, többek között Dottot és Xiaót is legyőzte. A 2013-14-es ázsiai kis pontszerzők ranglistájáról eljutott a Players Championship nagy döntőjének 32-es mezőnyébe, ez lett a második 17-32. helyezése. A második profi szezonjában [2014-15] megtorpant Lyu, és 2015 nyarán kiesett a main tourról. (Kósza hírek szerint nehezen viselte a tizenéves fiú az egyedüllétet egy, az otthonitól merőben különböző világban, ahol a nyelvet sem értette, s ezért lelki, életvitelbeli problémái adódtak.)
Két év szünet után jutott vissza Lyu Haotian a profik közé a 2017. évi Ázsia-bajnokság megnyerésével. (Ez volt az utolsó év, amikor az Ázsia-bajnokság megnyerése maintour-kártyát biztosított.) A 2017 nyarán megkezdett harmadik profi évének első hónapjaiban még nem sok minden sikerült a játékosnak, de a 2017 Northern Ireland Openen minden összejött: a túlzsúfolt versenynaptár miatt a Kína és Európa között többször oda-vissza repülő, holtfáradt éljátékosok korai kiesése és az ő feljavult játéka: a 3-4. helyen végzett. Ennek az előkelő helyezésnek az eléréséhez a világranglista 115., 103., 53., 71. és 63. helyezettjét kellett legyőznie. Az ezt követő 2017 UK-bajnokságon aztán nagyobb nevekkel is összekerült: Hamiltont, Ebdont és Marco Fut legyőzve végzett a 9-16. helyen. A 2018-as China Open selejtezőjében kiverte Ryan Dayt, aki pedig az egyik legjobb formában lévő játékos volt ebben a szezonban. A 2018-as világbajnokságon debütált a legjobb 32 között. Három selejtező mérkőzésen túljutva érkezett meg a Crucible színházba, majd legyőzte Fut (aki szemműtéte miatt több hónapig nem játszott). A negyeddöntőbe jutásért Hawkinstól kapott ki 13-10-re, 10-10-ig keményen állta a sarat.
Lyu azon kevesek közé tartozik, akik egyetlen szezon alatt [2017-18] jutottak el a biztos bentmaradást jelentő 64-en belülre.
A 2018-19-es évad elején megszületett Lyu második elődöntője: a 2018 Guangzhou China Championship pontszerzőn Perryt, Murphyt és az igen jó hetet kifogó O'Donnellt győzte le, végül Higginstől kapott ki. Ezt első körös vereségek sorozata követte néhány hónapig. De utána a 2019 Indian Openen megszületett Lyu első döntős szereplése, Selttől kapott ki 5-3-ra, így a 2. helyen végzett. Zhou Yuelong, Mark Davis és Hamilton voltak a nevesebb ellenfelei, akiket legyőzött a döntőbe vezető úton. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó körében Mark Davistől kapott ki 10-7-re.
A 2019-20-as szezonja változatos képet mutatott: két 17-32. helyezés mellett (2019 Riga Masters, 2020 Dornbirn European Masters) a többi versenyen 64 és 128 között esett ki egészen a 2020 Shoot Outig, ahol a 3-4. helyen végzett. A 2020 Gibraltar Openen a legjobb 16 közé jutott, többek között Selby legyőzésével. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében Sharavtól kapott ki 6-2-re.
A 2020-21-es szezon első pontszerzőjén (2020 European Masters) nagy lehetőséget mulasztott el Lyu: a 16 közé jutásért vívott mérkőzésen 4-1-re vezetett Ding ellen, de végül idősebb honfitársa győzött 4-5-re. A 2020 UK-bajnokság második fordulójában 5-4-es vezetésről kapott ki McGilltől 5-6-ra. A szezonbeli legjobb helyezése kétszer 9-16. a 2020 Scottish Openen és a 2021 Shoot Outon. Pályafutása során másodszor eljutott a világbajnokság 32-es főtáblájára, de ott 10-2-re kikapott Allentől.
2021-22-ben a legjobb eredménye két 9-16. helyezés volt (2021 Északír Open és 2022 Gibraltar Open). De, mint már annyiszor pályafutása során, a jó helyezéseit most is első körös kiesések követték egészen a 2022-es világbajnokságig. Itt Xu Si, Lu Ning és Dale legyőzésével bekerült a legjobb 32 közé, harmadjára játszhatott a Crucible színházban. Bingham 10-5-re legyőzte őt.
A 2022-23-as szezonban az első négy pontszerző közül háromszor jutott a legjobb 8 közé, legyőzte többek között Gilbrtet, Stevenst, Zhao Xintongot, Kinget és Brecelt. A jó szezonkezdetet gyengébb folytatás követte. A 2023. évivilágbajnokságon a 49-80.helyen végzett. (Utolsó frissítés: 2023. jún. 17-én) ,
|
|
|
Post by Ágnes on May 14, 2015 19:39:06 GMT 1
MA Hailong
Kínai játékos, 2003. szept. 4-én született (19 éves). 2023 óta profi.
2023 februárjában megnyerte a WSF Championship-et → ezzel jutott a main tourra a 2023-24 és 2024-25 szezonokra. A legjobb eredménye a profik között: 2023 Championship League 33-64. A legnagyobb hivatalos brékje:140 (2023).
Utolsó frissítés:2023. júl 28-án.
Stephen MAGUIRE
Skót játékos, 1981. márc. 13-án született (43 éves). 1999 óta játszik a profi versenysorozaton, a main touron. 32. A világranglistán a 2022-2023-as szezon végén.,, a legjobb helyezése: 2. kétszer (2008 és 2009). Hat pontszerző versenyt nyert* 2004 és 2020 között. 19-szer játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (2004–2022), kétszer 3-4., ötször 5-8., kétszer 9-16. és tízszer 17-32. helyen végzett. Kétszeres 6-pirosas világbajnok (2014, 2019). Háromszor lökött hivatalos 147-t (2000, 2008, 2016). A 2022-23-as a 24. profi szezonja volt.
Stephen Maguire a másodosztályú UK Tourról 1999 nyarán, 18 évesen került be a nagyok közé. Első main touros szezonja [1999-2000] nagyon jól sikerült. Kétszer följutott a 32-es főtáblára, s kis híján sikerült ez a 2000-es világbajnokságon is, mert csak 10-9-re kapott ki Joe Swailtől az utolsó selejtező fordulóban. 2000 októberében IBSF- (amatőr) világbajnokságot nyert.
A következő szezonok csendes előrehaladással teltek, a 2000. évi 100. helyről 2003 nyarára a 41.-re javult Stephen, hol feljutott a pontszerző versenyek 32-es főtáblájára, hol nem. Váratlan volt tehát, amikor 2004 elején megnyerte élete első pontszerzőjét, a Máltán rendezett European Opent. Wallace, Dale, Ebdon, Perry, Higgins, Lee és Jimmy White magabiztos legyőzése hozta meg a sikert. A remek forma kitartott az év őszére is: a 2004-es British Openen (O’Sullivan elődöntőbeli 6-1-es legyőzése után) 2., majd az UK-bajnokságon győztes lett! Ezek és még néhány főtáblás helyezés a világranglista 3. helyére röpítették 2005 nyarára a még mindig csak 24 éves fiatalembert, akiről nagy hirtelen szuperlatívuszokban nyilatkozott a szaksajtó és a pályatársak. Voltak olyan jóslatok is, hogy az elkövetkező tíz évben uralni fogja a mezőnyt. Tudjuk, nem így történt. Maguire utólag bevallotta, hogy kissé elszaladt vele a ló, többet ünnepelt, mint gyakorolt, s meg is hízott. Néhány évbe telt, míg újra összeszedte magát.
Stephen Maguire azóta is a világ egyik legjobb játékosa, 2007-ben, 2008-ban, majd 2013-ban, legutóbb a 2020 Tour Championshipen újabb pontszerző-győzelmeket ért el, de klasszis versenyzővé nem érett. Amikor egyszer-egyszer fantasztikusat produkál – például a 2008-as China Open döntőjében Murphy ellen vagy a 2012-es German Mastersen, a 2016-os Shanghai Mastersen – , azt hisszük, hogy na! itt a nagy Maguire, de utána megint beleszürkül a mezőnybe.
Már a 2011-es Welsh Openen is volt esélye rá, hogy megszerezze az ötödik pontszerző-győzelmét, mert a döntőben 5-2-re vezetett Higgins ellen. De ettől kezdve már csak egyszer tudott frémnyerő bréket produkálni, Higgins pedig »bedarálta őt«, ahogyan másokat is szokott.
Stephen káprázatos játékkal rukkolt elő a 2012. februári German Mastersen. Döntőbe jutott úgy, hogy Day, Higgins, Trump és Murphy legyőzése közben mindössze öt frémet veszített el. Úgy tűnt, a döntőben is tovább hengerel, mert O'Sullivant eleinte alig engedte asztalhoz, de aztán lassan-lassan fordult a kocka, és 6-3-as vezetésről elveszítette az igen magas színvonalú döntőt. Kitartott a jó forma a szezon végéig, de egy ici-pici mindig hiányzott a versenygyőzelemhez. A 2012-es China Open döntőjét 10-9-re veszítette el Ebdonnal szemben, a 2012-es világbajnokságon pedig »csak« Ali Cartert kellett volna legyőznie élete első vb-döntőjéhez, de nem sikerült.
2012 nyara óta váltakozó sikerrel szerepel Maguire. 2013 februárjában – öt év szünet után – megszületett az újabb versenygyőzelme a Welsh Openen. Az elődöntőben a már minden versenyen nagy esélyesnek kikiáltott Judd Trumpot győzte le, a döntőben pedig azt az igen jó formában játszó Stuart Binghamet, akinek az útja Robertsonon, Dohertyn és Dingen keresztül vezetett a döntőig.
Három világbajnokságon mintha átok ült volna szegény Maguire-en (bár nem ezt hívják Crucible-átoknak). A 2013-as világbajnokság első fordulójában egy könnyűnek tűnő ellenféltől, a thaiföldi Poomjaengtől kapott ki 10-9-re, mert az ázsiai játékos lassúsága és bohóckodása kizökkentette őt, elveszítette a koncentrációját és a nyugalmát. A 2014-es világbajnokság első fordulójában szintén 10-9-re kapott ki, ezúttal Ryan Day-től. A 2015-ös vébén pedig összehozta őt a sorsolás azzal a McGill-lel, aki ezen a versenyen robbant be a világ élvonalába: ellene is 10-9-re veszített.
A 2014-15-ös évad nem indult jól, s az utolsó cseppet a pohárban november elején az jelentette Maguire számára, amikor kiábrándító játékkal simán kikapott Trumptól a Bajnokok Bajnoka verseny első fordulójában. Nyilvánosan nekikeseredett, akár abba is hagyja a sznúkerezést, mondta, ennek így nincs értelme, minek küszködjön, ha egyszer nem megy. De a kifakadás megtette a jótékony lélektani hatását, mert utána Stephen győzött a lisszaboni kis pontszerzőn, 3-4. lett két nagy és egy kis pontszerzőn, Trumpnak pedig visszavágott a 2015-ös Mastersen, kiverte őt az első fordulóban.
A 2015-16-os évadot a Maguire-re jellemző változékonyság jellemezte. Az Australian Openen Joel Walker, Walden és Trump legyőzésével jutott az elődöntőbe, ott 6-1-es vereséget szenvedett Gouldtól. A következő két nagy pontszerzőn azonban elveszítette a legelső mérkőzését. A 2015-ös UK-bajnokságon nyolcad-, a 2016-os German Mastersen negyeddöntős volt, a 2016-os Welsh Openen megint 128 közötti vereség következett, a 2016-os World Grand Prix első fordulójában 4-0-ra kikapott Higginstől.
2015. december közepén a játékos kicsúszott a top-16-ból. Ennek a legtöbb versenyen már nincs különösebb jelentősége, de éppen a világbajnokságon igen: az első 16 alanyi jogon jut a Crucible-be, a többieknek selejtezniük kell. A 2016-os China Openen éppen annyit sikerült elérnie Maguire-nek (egy 3-4. helyet), hogy ranglista-16.-ként kiemelt legyen. A vb-n azonban ismét csak a 17-32. helyre futotta, ezúttal McManustól kapott ki.
A 2016-17-es évadban a 2016 Shanghai Mastersen ment neki legjobban a játék. A szabadkártyás fordulóban meglökte a harmadik 147-ét, majd simán legyőzte Murphyt, Hawkinst és a Trumpot kiverő M. White-ot. Végül Dingtől kikapott, de így is a 3-4. helyen végzett. A többi versenyen szinte minden előfordult vele: kiesett 8, 16, 32, 64 és 128 között is. A 2017-es világbajnokságra a selejtezőről érkezett, s az első fordulóban kiverte azt a McGillt, aki két évvel korábban fordított helyzetben (akkor McGill jött a selejtezőről és Maguire volt kiemelt) őt győzte le. A második fordulóban simán győzött a Trumpot nagy meglepetésre kiverő McLeod ellen. A legjobb nyolc között Hawkins állta útját.
2017-18-ban Maguire elért egy 2. (2017 Riga Masters), két 3-4. (2017 UK-bajnokság, 2018 World Grand Prix), egy 5-8. (2017 Scottish Open) és két 9-16. helyezést. A 2018-as világbajnokság főtáblájára ismét a selejtezőről érkezett, a Crucible színházban 10-7-re veszített O'Sullivan ellen, a 17-32. helyen végzett.
A 2018-19-es szezon elején visszajutott Maguire a top-16-ba. Jó játékkal a 2018 Riga Mastersen egy 3-4. hellyel kezdte a szezont. A 2018 Crawley English Openen ismét elődöntős volt, ehhez három, igen szépen fejlődő ázsiai játékost győzött le: Yan Bingtaót, Zhou Yuelongot és Noppon Saengkhamot. Végül Binghamtől kapott ki. A 2018 UK-bajnokságon az 5-8. helyen végzett, többek között Cartert és M. Williamst győzte le, de a legjobb négy közé kerülésért 6-1-re kikapott a remek időszakát élő Allentől. A következő szép eredménye a 2019 German Mastersen elért 3-4. helyezése volt. Ezen a versenyen ismét legyőzte Trumpot, aki ellen ekkor pozitív volt a mérlege. A 2019. évi világbajnokság negyeddöntőjében azonban a későbbi világbajnok Trump győzött (13-6).
A 2019-20-as szezon jól indult Maguire-nek: Higginsszel párban megnyerték a 2019 World Cup csapatversenyt, majd Maguire a 2019. évi hatpirosas világbajnokságon is győzött. A 2019 Yushan World Open selejtezőjéből 64 közé jutott, de a főtáblás mérkőzésektől kénytelen volt visszalépni bokatörés miatt. A Bajnokok bajnoka versenyen asztalhoz állt ugyan, de rögzítő gyógycsizmában bicegve semmi esélye nem volt Trump ellen. A 2019 Northern Ireland Openen – már edzőcipőben játszva – egy nyolcaddöntőt ért el. A nyolc közé jutásért is csak 4-3-ra veszített Higginsszel szemben. A 2019 UK-bajnokságon második lett Ding mögött, előzőleg legyőzve Dottot, M. White-ot, Stevenst és Allent (6-0-ra 97 %-os golyóbelökéssel). Ezen a versenyen 11 db százast lökött. A szezon legjobb 32 játékosát felvonultató 2020 Cheltenham World Grand Prix első forudlójában 3-1-es vezetésről veszített 4-3-ra Forddal szemben. A 2020 Welsh Openen a 8 közé jutásért megint csak Trumptól kapott ki, ezzel az egymás elleni mérlegük 15-14-re Trump javára billent. Az egyéves ranglista legjobb 16 játékosát felvonultató 2020 Southport Players Championshipen két 6-5-ös győzelemmel – Ding, illetve Selby ellen – az elődöntőbe jutott, de ott 5-3-as vezetésről kikapott Trumptól 6-5-re.
A 2020 Tour Championshipen nem indulhatott volna, mert az egyéves ranglistán csak a 9. helyen állt, s erre a versenyre csak az első nyolcat hívják meg. De a koronavírus-járvány miatt Ding nem tudott Angliába repülni, visszalépett. A helyét elfoglaló Maguire aztán csodát tett: hat százast lökve legyőzte N. Robertsont (9-5), majd Trumpot (9-6), végül a döntőben Allent (10-6). Ez volt a hatodik pontszerző-győzelme, amelyet az ötödik után hét évvel ért el. Nem csak a 150 ezer fontos első díjat vitte el, hanem Trump elől elcsente a három Coral-versenyen legtöbb pénzt nyerő jutalmát, a 100 ezer fontos bónuszt is. A világranglistán pedig a 14. helyről a 9.-re lépett előre. Egy évvel korábban Stephen Maguire egy interjúban elmondta, hogy azok a játékosok, akikkel fiatal korában még egy szinten volt, tovább fejlődtek, míg ő lemaradt tőlük. Évente elér három-négy jó helyezést, de nagy formátumú sztár sosem lesz már belőle. A „soha ne mondd, hogy soha” igazsága most fényesen beigazolódott. A 2020. évi világbajnokságnak az egyik titkos esélyesévé lépett elő a remek formája miatt, de az első fordulóban 10-3-ra veszített Goulddal szemben.
A 2020-21-es szezonban a 2021 Mastersen 5-8. helyet ért el Selby legyőzésével, a 2021 Welsh Openen pedig elődöntős volt. Ezeken kívül még öt 17-32. helyezés a legjobbja. A 2020 UK-bajnokságon a 16 közé jutásért 5-3-as vezetésről kapott ki 6-5-re a fiatal kínai Pang Junxutól. Igazán kár, mert jó formában volt (három mérkőzésén hat százast lökött), s a további sorsolása sem volt túl nehéz, akár a legjobb 4-be eljuthatott volna. A 2021-es világbajnokság nem sikerült jól a számára: a 32 között kikapott a selejtezőről érkezett Jamie Jonestól. A 2020-21-es egyéves ranglistán csak a nem túl előkelő 46. helyet tudta elérni.
A 2021-22-es szezont két 9-16. helyezéssel kezdte a 2021 British Openen és a 2021 Északír Openen, majd két negyeddöntővel folytatta. A 2021 Scottish Openen Yuan Sijun, Songsermsawad, Ford és Woollaston elleni győzelmekkel jutott a legjobb nyolc közé, ott McGilltől kapott ki. Az egyéves ranglista első 32 játékosával megrendezett 2021 World Grand Prix-n visszavágott McGillnek, majd legyőzte Lisowskit is, de az elődöntőbe jutásért kikapott Binghamtől. A szezon további részében halványodott Maguire teljesítménye, becsúsztak első körös vereségek is. 2022. április elején a világranglistán visszaesett a 16. helyről a 41.-re, mert ekkor vonták le tőle a 2020 Tour Championship megnyeréséért kapott 150 000 pontot. A 2022. évi világbajnokságon ismét szép helyezést (5-8.) ért el. A selejtezőről érkezve két kiemelt játékost is legyőzött: Murphyt és Zhao Xintongot, de a nyolc között O'Sullivantől vereséget szenvedett.
A 2022-23-as gyenge szezonja volt Maguire-nek. A szezon elején még kétszer eljutott el a legjobb 16 közé, de aztán korai kiesések következtek. A 2023. évi vilűgbajnokságon a 33-48.helyen végzett, a selejtező második fordulójában a kínai Fan ZhengYi-től kapott ki 10-6-ra.
Stephen Maguire-nek három gyermeke van, a legkisebb 2011-ben született. A magánéletéről keveset tudunk, mert eléggé zárkózott versenyző. Nem szerepel, ritkán nyilatkozik, nem jelennek meg róla bulvárcikkek, családi pletykák. * 2004 European Open, 2004 UK-bajnokság, 2007 Northern Ireland Trophy, 2008 China Open, 2013 Welsh Open, 2020 Milton Keynes Tour Championship (Utolsó frissítés: 2023. máj. 13-án)
,
Mitchell MANN
Angol játékos, 1991. dec. 26-án született (30 éves), Birminghamben él. 2014 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 72., a legjobb helyezése 70. (2016. máj. 2. – jún. 24.). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban egyszer játszott (2016), a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 2017 Paul Hunter Classic 3-4. A legnagyobb hivatalos brékje 142 (2014). A 2022-23-as a nyolcadik szezonja a main touron.
Mitchell Mann 16 éves korától hat és fél éven át küzdött azért, hogy bekerülhessen a profik közé. Elindult négy Q Schoolon, részt vett a másodosztályú PIOS-sorozaton, majd szorgalmasan indult a kis pontszerzőkön. Végül 2014 júniusában megnyerte az EBSA- (amatőr) Európa-bajnokságot, ezzel teljesült régi vágya, két szezonra [2014-15 és 2015-16] a main tourra jutott.
Az első nagyobb sikerre sem kellett túl sokáig várnia: a 2014 International Championship selejtezőjében Peter Linest, Kínában pedig egy szabadkártyás mérkőzésen túljutva a 64-es főtáblán a Dinget kiverő Wang Zepenget győzte le, a 17-32. helyen végzett. A 2015. évi világbajnokságon 33-48. lett, ez is szép teljesítmény egy első éves profitól.
A 2015-16-os évadban ismét sikerült egyszer eljutnia a 32-es főtáblára, méghozzá a világbajnokságon. 2016-ban ő volt az egyetlen debütáns a Crucible színházban. A selejtezőben Seltet és Poomjaengot győzte le, mindkettőjüket 10-9-re. A Crucible-ben Allentől kapott ki. A szezonban volt még három 64 közötti helyezése. Két év elteltével csak 70.-ként végzett a világranglistán, de a 2015-16-os European Tour ranglistájáról maradhatott a profik között újabb két évre [2016-17 és 2017-18], igaz, elveszítve addigi ranglistapontjait.
Mitchell Mann elmondta egy interjúban, hogy iskolás kora óta problémája volt a nyilvánosság előtti szerepléssel, s az utóbbi években depresszióval is küzdött. 2016 nyarán döntött úgy, hogy szakemberhez fordul, s a terápia sokat javított a helyzeten, ma már egészen más ember lett. Valószínűleg ennek a változásnak is köszönhető, hogy a 2016-17-es szezonban sok első körös vereség után a 2016-os UK-bajnokságon, majd utána még két pontszerzőn a 17-32. helyen végzett.
Élete negyedik profi szezonjában [2017-18] előkelő 3-4. helyezést ért el a 2017 Paul Hunter Classicon, szerencsétlenségére ez egy nagyon kevés ranglistapontot adó verseny, így csak két hellyel tudott előrébb jutni a világranglistán. 2017 augusztusa után csak első és második körös vereségek sorakoztak Mann neve mellett. A 2018. évi világbajnokság után 79. volt a világranglistán és másodjára is kiesett a profi tourról. A 2018. évi Q Schoolról nem sikerült visszajutnia, csak egy évvel később a 2018-19-es Challenge Tour ranglistáján elért 3. helyezésével [2019-20 és 2020-21].
A 2019-20-as szezonban a 2019 Guangzhou China Championshipen Liang Wenbo és Lyu Haotian legyőzésével 32 közé jutott, ott Hawkinstól kapott ki. Wakelinen és M. White-on túllépve eljutott a selejtezőből a 2020 German Mastersre, Berlinben pedig legyőzte Ursenbachert is, így a 9-16. helyen végzett. Két és fél év óta ez volt a legjobb helyezése. A 2020. évi világbajnokság gyengén sikerült számára, 6-1-re kikapott Jamie Clarke-tól a selejtező második fordulójában.
2020-21-ben egy 17-32. helyezés (2021 Gibraltar Open) volt a legjobbja. A szezon végén harmadjára is kiesett a main tourról, de a 2021. évi Q Schoolról azonnal visszajutott [2021-22 és 2022-23].
A 2021 őszén remek formában ért el negyeddöntőt a 2021 Északír Openen. Xiaót (4-2), K. Wilsont (4-2) és Lyu Haotiant (4-1) győzte le, végül Yan Bingtaótól kapott ki. Ebben az évadban elért még egy 16 közötti (2022 Shoot out) és két 32 közötti eredményt. A játékos peches volt abból a szempontból, hogy a gyengébben fizető versenyeken játszott eredményesebben, és a sok ranglistaponttal járó versenyeken (UK, vb) az első fordulóban esett ki.
Mitchell Mann-nak egy kicsi lánya van. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 8-án)
Anthony McGILL
Skót játékos, 1991. febr. 5-én született (31 éves). 2010 óta profi, Glasgow-ban lakik. A 2022. okt. 23-i világranglistán 17., a legjobb helyezése 12. (2022. márc. 13–26.). Két pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján nyolcszor játszott (2015–2022), egyszer 3-4., kétszer 5-8., háromszor 9-16. és kétszer 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 144 (2014). A 2022-23-as a 13. profi szezonja.
Anthony 2009-ben, 18 és fél évesen 5-8. helyen végzett a felnőtt IBSF- (amatőr) világbajnokságon. A 2008. évi és a 2010. évi U-19-es Európa-bajnokságon 2. lett. A 2009-10-es PIOS-sorozatról kvalifikálta magát a main tourra, ahol 2010 őszén debütált. Szép reményekre jogosított a kezdet: az első profi szezonjában [2010-11] már egy »nagy« pontszerzőn főtáblára jutott, a PTC-versenyeken egy 5-8., két 9-16. és öt 17-32. helyezést gyűjtött, és a ranglista 59. helyéig kapaszkodott föl. Egyike azon keveseknek, akiknek egyetlen szezon alatt sikerült a biztos bennmaradást jelentő 64-en belülre jutniuk a világranglistán.
Aztán másfél évig nem tört előre olyan lendületesen, mint az első szezonjában, de nem is csúszott vissza lényegesen. A 2012-13-as szezon második felében kezdtek jönni az eredmények: 2. lett Skóciában a 2012 European Tour 5 versenyen, a 2013-as China Openen pedig életében másodszor főtáblára jutott nagy pontszerzőn, a 17-32. helyen végzett.
A 2013-14-es szezonban háromszor játszott »nagy« pontszerzőn a legjobb 32 között, ezek közül is kiemelkedik a 2013-as Indian Open, ahol élete első negyeddöntőjét érte el. A selejtezőn és a szabadkártyás fordulón túljutva Hawkinst, O'Brient és Perryt győzte le, majd a négy közé jutásért a világranglista 79.-jétől, Robbie Williamstől kapott ki. Ekkor még elég sok első körös vereség ékelődött a szép eredmények közé.
A 2014-15-ös évadban a 2014-es UK-bajnokságon újra negyeddöntős volt McGill. Bondot és Higginst győzte le az ismertebb játékosok közül, végül O'Sullivantől kapott ki.
A nagy áttörést, s egyúttal a világhírnevet a 2015. évi világbajnokság hozta meg a számára. Életében először jutott el a Crucible színházba, ahol a debütánsok általában el szokták veszíteni mindjárt az első mérkőzésüket. Nem úgy McGill! A 32 között Maguire-t, a 16 között a címvédő Selbyt győzte le. „Szupersztár született”, harsogták a híradások. A következő fordulóban még Murphyvel is tartotta a lépést 7-7-ig, de végül veszített. Egy szezon alatt így is előrejött a világranglistán a 45.-ről a 24. helyre!
Az ezt követő 2015-16-os évadban a »szupersztár« visszafogottabb formát mutatott, háromszor jutott a legjobb 32 közé nagy pontszerzőn, a harmadik a világbajnokság volt. Itt visszavágott Murphynek az egy évvel korábbi vereségért, 10-8-ra győzte le az első fordulóban. A másodikban Futól kapott ki.
A 2016-17-es évadban elkezdett a 25 éves fiú versenyeket nyerni. Az első pontszerző-győzelmét a 2016-os Indian Openen aratta. Selten, Binghamen, Maguire-en és Murphyn át vezetett az útja a döntőig, ahol Kyren Wilsont győzte le 5-2-re. Ezután még két negyeddöntő következett, majd pedig az újabb győzelem: az első ízben pontszerzővé emelt, egyfrémes Shoot Outot nyerte meg. A többi verseny díjazásával összehasonlítva szerény mennyiségű font (pont) is elég volt azonban ahhoz, hogy McGill előrejöjjön a világranglista 16. helyére. Életében először került a top-16-ba. Ennek folyományaként a 2017-es világbajnokságon már alanyi jogon játszhatott a 32-es főtáblán, de az első fordulóban kikapott Maguire-től.
A 2017-18-as szezonban a győzelmen kívül mindenféle helyezést elért 2.-tól a 65-128.-ig. Viszont hét pontszerzőn jutott el legalább a legjobb 8-ig, ez mindenképpen kiegyensúlyozott, jó színvonalat mutat. A 2018-os világbajnokság első fordulójában Ryan Day-t győzte le, a másodikban kikapott Dingtől, így a 9-16. helyen végzett.
A 2018-19-es évadtól egy hihetetlen és érthetetlen formahanyatlás sújtotta McGillt tulajdonképpen a 2020. évi világbajnokságon elért elődöntőjéig. 2018 októberében még összejött egy-egy szerény 9-16. és 17-32. helyezés, de utána hónapokig nem nyert egyetlen mérkőzést sem pontszerzőn. Némi gyógyírt jelentett a 2019 China Openen elért 9-16. helyezése és kvalifikálása a 2019. évi világbajnokság 32-es főtáblájára. A Crucible színházban Dingtől kapott ki az első fordulóban 10-7-re.
A 2019-20-as szezon továbbra is csak közepes eredményeket hozott McGillnek: a világbajnokság előtt tizenhárom pontszerzőn indult, egy 5-8. (2020 Shoot Out), két 9-16., három 17-32., három 33-64. helyezés mellett négyszer esett ki 128 között. Vajon lesz-e egyszer valódi nagy játékos a négy évvel ezelőtti szupersztárból? – kérdeztük ekkor. A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet és a kedvező sorsolás remek 3-4. helyezést eredményezett McGillnek a 2020-as világbajnokságon. A selejtezőről érkezve a 13.-ként kiemelt Lisowskit (10-9), a világranglista-89. Clarke-ot (13-12), a szintén a selejtezőről érkezett Maflint (13-10) győzte le, végül a döntőbe jutásért vívott óriási csatában egy hajszállal maradt alul Kyren Wilsonnal szemben (16-17). A világranglistán előrelépett a 39.-ről a 22. helyre.
A 2020-21-es évad jól indult, a szezon első öt versenyéből háromszor ért el 9-16. helyezést, köztük a 2020 UK-bajnokságon. A 32 fős mezőnyű 2020 World Grand Prix-n is nyolcaddöntős volt, Perryt legyőzte, de Selbytől kikapott. A szezon második fele gyengébbre sikerült, de még így is elcsípte a ranglistán a 16. helyet, így selejtező nélkül vehetett részt a világbajnokság 32-es főtáblájának küzdelmeiben, ahol Walden (10-5) és O'Sullivan (13-12) legyőzése után Binghamtől kapott ki (12-13), így az 5-8. helyen végzett. Ez volt ebben a szezonban a legjobb helyezése.
2021-22 első négy versenye során egy 17-32. helyezése a legjobb, amit elért, ezt azonban két sikeres verseny követte: a 2021 UK-bajnokságon 5-8., a 2021 Scottish Openen pedig 3-4. lett. Ez utóbbi versenyen legyőzte többek között Selbyt (4-3) és Maguire-t (5-3). Mind a két versenyen Luca Breceltől kapott ki (2-6 és 1-6), aki több éves hullámvölgy után ekkor talált vissza régi önmagához. A 2022 European Mastersen a negyeddöntőig jutott, itt Liang Wenbo állította meg (4-5). A 2022-es világbajnokságon 9-16. helyezést ért el, a nyolc közé jutásért nagy csatában maradt alul Trumppal szemben (11-13).
2022-23 elején nem remekelt, a top-16-ból is kicsúszott. A 2022 Északír Openen viszont négy közé jutott négy kínai játékost legyőzve (Peng, Yan, Tian, Lyu), az ötödiktől, Zhou Yuelongtól azonban 6-4-re kikapott a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen. *2016 Indian Open, 2017 Shoot Out twitter.com/teammcgill_147 (Utolsó frissítés: 2022. okt. 29-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 15, 2015 12:43:21 GMT 1
Ben MERTENS
Belga játékos, 2004. okt. 13-án született (19 éves). 2022 óta profi. 94. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén., ez a legjobb helyezése. A 2023-24-es a második szezonja a profik között. A legjobb eredménye a profik között: 2023 Welsh Open 9-16. A legnagyobb hivatalos brékje 130 (2023).
Mertens 2018-ban U-16-os világbajnokságot nyert Szentpéterváron. 2019-ben Luca Brecellel párban a legjobb nyolc között végeztek a World Cup csapatversenyen. 2020-ban 3-4. lett mind az U-18-as, mind az U-21-es Európa-bajnokságon. 2021-ben megnyerte az U-18-as Európa-bajnokságot, 2022-ben pedig az U-21-es Európa-bajnokságot. Ez utóbbi győzelem juttatta maintour-kártyához két szezonra [2022-23 és 2023-24].
Első profi szezonjában [2022-23] eleinte a legtöbb versenyen elvérzett a legelső fordulóban. A 2023 Welsh Openen aztán sikerült megmutatnia, hogy nem véletlenül tartják őt tehetséges fiatal játékosnak: a 9-16. helyen végzett, többek között Jackson Page-t és Gilbertet legyőzve. A 2023. évi világbajnokságon a 65-80. helyet érte el, ehhez a selejtezőben két győzelmet aratott Sarkis, illetve Leclercq ellen. (Utolsó frissítés: 2023. aug. 10-én)
Hammad MIAH
Angol játékos, Hertfordban él, 2013 óta profi. Hammad Miah Bangladesből származik, bengáli nemzetiségű, de már Angliában született 1993. júl. 6-án (29 éves). A 2022. okt. 23-i világranglistán 71., ez a legjobb helyezése. Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban nem játszott. A legjobb eredménye a profik között: 9-16. kétszer (2018, 2021). A legnagyobb hivatalos brékje: 142 (2018). A 2022-23-as a nyolcadik szezonja a main touron.
A 2013. évi Q School kvalifikációs versenyen elért eredményével biztosította a helyét a World Snooker touron két évre [2013-14 és 2014-15]. Ezt megelőzően egyetlen említésre méltó eredményt ért el: 3-4. helyen végzett a 2012. évi U-21-es világbajnokságon.
Profi pályafutásának első sikere az volt, hogy Jimmy Robertson legyőzésével eljutott Indiába, a 2013-as Indian Open 64-es főtáblájára, ott pedig a Milkinst kiverő Chen Zhe ellen nyert, így életében először 32 közé jutott egy »nagy« pontszerzőn.
A 2014-15-ös szereplése kifejezetten gyenge volt, mindössze egyetlen mérkőzését tudta megnyerni. A 2015. évi világbajnokság után kiesett a main tourról. Egy évig [2015-16] amatőrként indult az European Tour (kis pontszerző) versenyeken, s olyan eredményesen szerepelt, hogy e versenyek ranglistájáról ismét kvalifikálta magát a profik közé két évre [2016-17 és 2017-18].
A 2016-17-es szezonban kétszer 48 közé, négyszer pedig 64 közé jutott pontszerző versenyen. A 2017. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában nagy meglepetésre legyőzte Ricky Waldent 10-7-re.
A 2017-18-as évad első versenyén, a 2017 Riga Mastersen Ford legyőzésével a 32 közé jutott, ez volt élete második 17-32. helyezése. A harmadikat pedig a 2017 English Openen érte el, itt Georgiou és Tian Pengfei ellen nyert. Negyedjére a 2018 German Mastersen jutott 32 közé. Ez utóbbi verseny selejtezőjében Luca Brecel és Zhao Xintong voltak az »áldozatai«. A 2018. évi világbajnokság után csak 78. volt a világranglistán, másodjára is kiesett a profi tourról, de a 2018. évi Q Schoolról azonnal visszajutott. Igaz, elveszítette a ranglistapontjait, 0-ról indulva kellett fölfelé kapaszkodnia.
A 2018-19-es szezon elején 9-16. helyezést ért el a Paul Hunter Classicon, ez volt élete első nyolcaddöntője pontszerzőn. A 2018 Northern Ireland Openen 142-t lökött, pályafutásának legnagyobb hivatalos brékjét. 14 versenyen azonban elveszítette a legelső mérkőzését, ez magyarázza a világranglistán elfoglalt szezonvégi gyenge helyezését (119.).
A 2019-20-ban három 33-64. helyezés volt a legjobbja, a szezon végén harmadjára is kiesett a main tourról. A 2020. évi Q Schoolról sem sikerült visszajutnia, csak egy évvel később, a 2021. évi kvalifikációs versenyről [2021-22 és 2022-23].
A 2021-22-es szezon elején megszületett pályafutásának második 9-16. helyezése, amit Woollaston, Liang és Brecel legyőzésével ért el. Ezt egy 32 közötti és sok korábbi kiesés követte. A 2022. évi világbajnokságon a 81-112. helyen végzett. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 10-én)
Robert MILKINS
Angol játékos, 1976. márc. 6-án született (47 éves), Gloucesterben él. 1995-től profi. A 2023. febr. 19-i világranglistán 16., a legjobb helyezése 13. (2013). Két pontszerző versenyt nyert*, nyolcszor jutott el világbajnokság 32-es főtáblájára, a Crucible színházba (2002–2005, 2013, 2015, 2016, 2018). Háromszor a 9-16., ötször a 17-32. helyen végzett. Két hivatalos 147-t lökött (2006, 2012), érdekesség, hogy mindkettőt világbajnokság selejtezőjében. A 2022-23-as a 27. szezonja a main touron.
Hivatásos versenyzővé válása után Milkins két évig játszott a main touron (1995–1997), de a második év végén kiesett, mert akkor csökkentették le 128-ról 96-ra a létszámot. Egy évre rá a másodosztályból tért vissza újra, s 2003 nyarára föltornázta magát a világranglista 21. helyére. Ezt követően négy évig bent volt a top-32-ben. A 2006-os világbajnokság selejtezőjében 147-t lökött, ő volt a hatodik olyan játékos Thorburn, Jimmy White, Hendry, O’Sullivan és Williams után, aki a vb-n maximumot ért el, s az első, aki ezt egy selejtező mérkőzés alkalmával tette.
2006 után hullámvölgy következett Milkins pályafutásában, 2009 nyarára visszacsúszott az 55. helyre. Ezt követően egyre jobban játszott, többet hallatott magáról. 2005 óta először játszott pontszerző verseny elődöntőjében, amikor a 2012-es Haikou World Openen 3-4. helyezést ért el. A 2012-es vb selejtezőjében újabb 147-et lökött.
A 2012-13-as szezont motiváltan és nagy terveket dédelgetve kezdte Milkins. A szezon tizenegy nagy pontszerzője közül mindössze egyszer nem sikerült a selejtezőről főtáblára jutnia. A Wuxi Classicon és a Welsh Openen negyeddöntős lett. A PTC-ken összegyűjtött egy 3-4., két 5-8. és két 9-16. helyerzést. „Mostanában többet vagyok Kínában, mint otthon” – mondta az ázsiai PTC-ken is induló játékos. Az első pontvágáskor már vissza is jutott a legjobb 32-be a ranglistán. Milkins úgy érezte, hogy a biztonsági játéka nagyon sokat javult a megelőző néhány évben, a koncentrációjának átlagos szintje is magasabb, érettebb lett az asztal mellett és az életben is, s már nem fél a nagyobb nevű játékosoktól. A 2013-as világbajnokságon az egyik legvaskosabb meglepetést okozta azzal, hogy az első fordulóban kiverte a világbajnoki címre is esélyes, frissen China Opent nyert Neil Robertsont.
A 2013-14-es szezon nagy eredménnyekkel indult Robert számára: a 2013-as Wuxi Classicon és az Australian Openen is 3-4. lett, egyúttal előrejött a világranglistán a 13. helyre. 37 évesen sikerült életében először a top-16-ba jutnia! „Boldog vagyok. Van két kisgyerekem, mellettem állnak a kedves feleségem és a jóbarátaim, van egy jó menedzserem és egy jó edzőm. Nem vágyom többre.” – mondta. Bizony, a harmonikus kiegyensúlyozottság sokáig nem volt jellemző Milkins magánéletére, ez látszott meg a néhány évvel korábbi eredményein is. A 2014. évi világbajnokság előtti néhány verseny azonban gyengébben sikerült, s így éppen kicsúszott azok közül, akik selejtező nélkül játszhattak a Crucible színházban. A selejtező mérkőzését pedig 10-9-re elveszítette Wasley ellen az utolsó feketén.
A 2014-15-ös szezonban folytatta a jó szereplését Milkins. A »nagy« pontszerzőkön egyszer 3-4., háromszor 5-8. helyen végzett. Ennek eredményeként ismét visszajutott a top-16-ba, igaz, rövid időre, mert a 2015-16-os szezon nem volt túl sikeres, az újabb világbajnoki 17-32. hely ellenére sem.
A 2016-17-es évad első felében hatszor kiesett a 128 között, ez mély hullámvölgyet jelez a 40 éves játékos pályafutásában. De aztán kezdett kissé magához térni. A 2016 Scottish Openen negyeddöntős, a 2017 Welsh Openen elődöntős volt. A 2017. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában vereséget szenvedett az amatőr svájci Ursenbachertól.
2017-18 első felében középszerű eredmények után következett a 2017 N. Ireland Openen elért negyeddöntője, amit többek között N. Robertson és Walden legyőzésével ért el. A 2018-as világbajnokságon ismét sikerrel vette a selejtező mérkőzéseket, sőt, a Crucible színházban 10-5-re legyőzte Neil Robertsont. A 16 között M. Williamstől kikapott 13-7-re, így a 9-16. helyen végzett.
A 2018-19-ben a 2019 Gibraltar Openen elért 5-8. helyezése volt a legjobb három 9-16. helyezés mellett. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában 7-2-es vezetésről kapott ki Anthony McGilltől 10-8-ra, így a 33-48. lett.
A 2019-20-as szezonját az jellemzte, hogy minden verseny után többet vontak le a ranglistapontjaiból, mint amennyit szerzett, így szép csendesen csúszott lefelé a ranglistán. Négy 17-32. helyezés volt a legjobbja ebben az évben. A 2020. évi világbajnokságon a 32 közé jutásért vívott mérkőzésen 10-8-ra kikapott Ashley Cartytól.
2020-21-ben a legjobb eredménye egy 5-8. helyezés volt a 2021 Shoot Outon és 9-16. a 2020 World Grand Prix-n. A 32 között N. Robertsont győzte le, aki kissé elfáradt az előző hetek nonstop versenyzésében. Milkins ezenkívül ötször végzett a legjobb 32 között. A 2020 UK-bajnokságon Gilbert (6-4), a 2020 Scottish Openen Dott (4-0) legyőzése segítette ehhez. A 2021. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
2021-22 gyenge szezonja volt Milkinsnek egészen a 2022 Gibraltar Openig. Mindössze háromszor jutott el a legjobb 64-ig, tovább egyszer sem. Aztán csoda történt: a 46 éves játékos Gibraltarban megszerezte élete első pontszerző-győzelmét. Allen (4-3) és a döntőben Kyren Wilson (4-2) voltak a nevesebb legyőzött ellenfelei. A 2022-es világbajnokságon 33-48. helyezést ért el.
A 2022-23-as szezont egy 24 és két 16 közötti helyezéssel kezdte. Később egyre jobban belelendült a játékba, a 2023 German Mastersen 3-4. helyezést ért el, majd pedig megnyerte a 2023 Welsh Opent (a döntőben Murphy ellen 9-7), ráadásul megnyerte a BetVictor Series 150 000 fontos bónuszát is. Ez volt pályafutásának második pontszerző-győzelme.
A játékos három gyermek büszke édesapja: egy kisfia és két kislánya van. * 2022 Gibraltar Open, 2023 Welsh Open (Utolsó frissítés: 2023. febr. 19-én)
,
Shaun MURPHY
Angol játékos, 1982. aug. 10-én született (40 éves), 1998 óta profi. Jelenleg Írországban lakik. A 2022. febr. 19-i világranglistán 11., a legjobb helyezése 3., amelyet először 2007-ben, majd azóta többször is elért, legutóbb 2016. júl. 9-től okt. 9-ig. 2005-ben világbajnokságot nyert, ezzel együtt kilenc pontszerző-győzelme van* 2005 és 2020 között. Egy Masterst nyert (2015). Egyike annak a tizenegy játékosnak, akik megnyerték mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst. 20-szor játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (2002, 2003, 2005–2022), egyszer 1., háromszor 2., egyszer 3-4., négyszer 5-8., négyszer 9-16. és hétszer 17-32. lett. 2009-ben megnyerte a premier ligát. Hét hivatalos 147-t lökött, ebből hármat 2014-ben. A 2022-23-as a 22. maintour-szezonja.
Murphy az első profi éveit a másodosztályban töltötte 2001-ig. Ekkor, 19 évesen, megnyerte a másodosztályú versenysorozatot, a Challenge Tourt, s így följutott a main tourra. 2004 nyarára a 48. helyet érte el a világranglistán, ezzel a helyezéssel vágott neki a nagy meglepetést tartogató 2004-05-ös szezonnak. Az első kiugrást a 2004. őszi British Openen elért 3-4. hely jelentette annak a 22 éves fiatalembernek, aki addig 16 közé is csak életében egyszer jutott. Aztán megint »semmi« egészen a 2005-ös világbajnokságig. Két selejtező fordulóban Marcus Campbellt és Joe Swailt legyőzve jutott el a Crucible színházba, ahol óriási meglepetésre, de érett játékkal, megérdemelten végigverte a mezőnyt. Chris Small ellen 10-5, John Higgins ellen 13-8, Steve Davis ellen 13-4, Peter Ebdon ellen 17-12, a döntő drámai csatájában Matthew Stevens ellen 18-16 volt az eredmény.
A walesi Terry Griffiths 1979-es győzelme óta az első olyan játékos volt (és mindösszesen a második), aki a selejtezőből érkezve, vagyis nem top-16-os játékosként, világbajnokságot tudott nyerni. Ekkor azt nyilatkozta Murphy, hogy nincs itt szó semmiféle csodáról, csak a sznúkerasztal mellett töltött sok-sok gyakorlás kezdi meghozni a gyümölcsét.
Sokan arra számítottak, hogy az egyszeri kiugró eredmény után az ifjú világbajnok visszaesik majd középszintre. De nem így történt. A 2005 óta eltelt években Shaun Murphy a közvetlen élvonal stabil tagja maradt, nyert még nyolc pontszerző versenyt, egy Masterst (2015), 2009-ben és 2015-ben pedig ismét döntőbe jutott a világbajnokságon, bár mind a kétszer veszített.
A 2011-12-es szezon eredményes éve volt Murphynek. A nyolc nagy pontszerzőből háromszor 3-4., háromszor az 5-8. helyen végzett, a Mastersen 2. lett, megnyerte a brazíliai meghívásos versenyt. A szezon végére azonban »elfogyott« (több éljátékoshoz hasonlóan), és mind a China Openen, mind pedig a 2012-es világbajnokságon első körös vereséget szenvedett.
2012-13-ban kiegyensúlyozott, erős játékot produkált Murphy. Versenyt ugyan nem nyert, de a sok 2., 3-4. és 5-8. helyezése révén biztos helye volt a világ élvonalában. Ezúttal ügyelt rá, hogy még a világbajnokságra is maradjon becsvágya és energiája, de a nyolc között kikapott Judd Trumptól 13-12-re.
A két jó szezon után a 2013-2014-es gyengébben indult Murphy számára. Az első hét »nagy« pontszerző egyikén sem tudott a legjobb 8 közé bejutni, ráadásul kétszer a 128→64 fordulóban szenvedett vereséget a ranglista második felében lévő játékosoktól. A lengyelországi »kis« pontszerzőn viszont régen látott könnyed, magabiztos játékkal győzött, s 2014 elején két 147-t is lökött. Aztán három év szünet után újra nyert »nagy« pontszerzőt is, a 2014 Haikou World Opent. King, Ding, Dott, Allen és Selby voltak a legyőzöttek között.
Különleges nap volt Murphy számára 2014. nov. 23-a. A Ruhr Open kis pontszerzőn egyetlen nap alatt három maximumkísérlete közül először a kéket hagyta ki 129-nél, aztán a barna állt meg a lyuk szájában 122-nél, de a döntőben végre sikerült: meglökte pályafutásának negyedik 147-ét, egyúttal megnyerte a versenyt is.
A 2015-ös Masters fényes győzelmet hozott Murphy számára. A 16 között a nagy esélyes Selbyt verte ki, a 8 között a másik nagy esélyes Trumpot búcsúztató Maguire-t, a 4 között Allent, a döntőben pedig a világranglista élén álló Neil Robertsont győzte le. Ráadásul a döntő eredménye (10-2) a második legnagyobb arányú győzelem volt a Masters történetében. A 2015-ös German Mastersen is közel állt Murphy a győzelemhez, a Selby ellen vívott döntőben 5-2-re vezetett, de aztán Selby biztonsági játéka följavult, az ő hosszúgolyó-belökése viszont visszaesett, s végül 9-7-re kikapott.
A 2015. évi világbajnokságnak – az egész szezonban mutatott kitűnő játéka és visszatért önbizama miatt – az egyik esélyesként vágott neki. A biztató kilátásait növelte az is, hogy a többi nagyágyú (Selby, O'Sullivan, Ding, Robertson) hamar kiestek a versenyből. »Csak« a világranglista 10. helyezettjét, Binghamet kellett volna legyőznie a döntőben az újabb világbajnoki dicsőséghez, ez azonban nem sikerült, 18-15-re veszített.
A 2015-16-os évad kísértetiesen hasonlított a két évvel korábbira [2013-14]. Hosszú hónapokig egyszer sem sikerült bejutnia a legjobb 8 közé, aztán márciusban megnyerte a World Grand Prixt, 10-9-re visszavágva Binghamnek a világbajnoki döntőben elszenvedett vereségért. Ez volt a játékos hatodik pontszerző-győzelme, amelyet az ötödik után két évvel ért el. A 2016-os világbajnokságon az első fordulóban kikapott 10-8-ra McGilltől.
A 2016-17-es évad csendesen telt Murphy számára, váltakozó sikerrel. A 2016 Int. Championship negyeddöntőjében egy emlékezetes csatában maradt alul Trumppal szemben 6-5-re. A döntő frém az utolsó feketén dőlt el. A 2016-os UK-bajnokságon könnyen jutott el a legjobb négy közé, ott azonban Selby megállította. A 2017 Gibraltar Open megnyerésével hétre gyarapította a pontszerző-győzelmeinek számát. (Ez a verseny indulásakor, a megelőző szezonban még csak »kis« pontszerző volt, 2017-re kinevezték »nagy« pontszerzővé az igen alacsony pénzdíjak, a végig négy nyert frémre játszott mérkőzések és a három nap alatt lezavart 128-as tábla megváltoztatása nélkül.)
A 2017-18-as évben egy versenyt nyert Murphy, a 2017 Bajnokok bajnoka meghívásost. Igen jó játékkal győzte le a döntőben 10-8-ra O'Sullivant, aki aztán két másik döntőben visszavágott: a 2017 UK-bajnokságon 10-5-re, a 2018 Players Championshipen pedig 10-4-re. Ezen kívül még két elvesztett pontszerző-döntője volt Murphynek ebben a szezonban: a 2017 China Championshipen Luca Brecel győzte le, a 2017 Paul Hunter Classicon pedig Michael White. A 2018-as világbajnokság balszerencsésen végződött Murphynek, mert az első fordulóban 10-9-re kikapott Jamie Jonestól. (2012-ben szintén Jamie Jones győzött ellene a vb első fordulójában.)
2018. május 19-én Shaun Murphy Budapesten játszott a III. magyar sznúkergálán, s egy délután két 147-et lökött a közönség és a szervezők nagy örömére.
A 2018-19-es évad hullámvölggyel indult és a 2018 Scottish Openen elért 2. helyezést nem számítva azzal is folytatódott. A 18 pontszerző közül – amelyeken indulhatott – nyolcszor veszítette el a legelső mérkőzését, kétszer a másodikat 64 között, s az említett 2. helyen kívül csupán kétszer jutott a legjobb 16 közé. A 2019-es világbajnokságon a 9-16. helyen végzett. A 32 között a kínai Luo Honghaót győzte le 10-0-ra, ez volt a Crucible-ben rendezett világbajnokságok történetében a második 0-s győzelem. A 16 között N. Robertsontól kapott ki.
A 2019-20-as szezon elején a 2019 Daqing Int. Championshipen Murphy kifejezetten jó játékkal jelezte, hogy kifelé tart a gyengélkedésből: a 2. helyen végzett Yan Bingtao (6-4), N. Robertson (6-5), Dott (6-4) és Allen (9-6) elleni győzelmekkel. Egyedül az ezúttal ellenállhatatlan Trumptól szenvedett vereséget a döntőben (3-10). A jó formát átmentette a meghívásos 2019 Shanghai Mastersre, ahol szinte szárnyalt a döntőig, ott pedig csak igen szoros csatában szenvedett vereséget O'Sullivantől [9-11]. Aztán végre megszületett az újabb győzelem, pontszerző versenyeken a nyolcadik: a 2019 Guangzhou China Championshipen 9-5-ös vezetés után végül 10-9-re győzte le Mark Williamst. A remek szezonkezdés után kissé visszaesett a játékos, a 2019-es naptári év végére valószínűleg elfáradt több játékostársához hasonlóan. A 2019 UK-bajnokság első fordulójában kikapott Sharavtól, a következő két pontszerzőn pedig Gilberttől, ill. Burdentől. A 2020 Mastersen legyőzte az ebben az időszakban szinte legyőzhetetlen Trumpot (6-3), majd Perryt (6-3), de az elődöntőben Cartertől kikapott (3-6). A 2020 German Mastersen is az elődöntőig jutott, de a 32 fős 2020 Cheltenham World Grand Prix első fordulójában Matthew Stevens megállította. A korai kiesés jót tett azonban, a rápihenés után megnyerte a 2020 Welsh Opent, 9-1-re győzve le a döntőben Kyren Wilsont. Pedig az előző fordulóban kis híján kikapott Yan Bingtaótól (6-5), de mint tudjuk, új nap, új forma. Ez volt a 9. pontszerző-győzelme. Az egyéves ranglista első 16 játékosát felvonultató 2020 Southport Players Championshipen az elődöntőig jutott, itt Yan Bingtao alaposan visszavágott neki a Welsh Openen elszenvedett vereségért (1-6). Az egyéves ranglista első nyolc helyezettjével megrendezett 2020 Tour Championshipen hihetetlen vereséget szenvedett Allentől a negyeddöntőben: hat (!) százast lökött, mégis veszített (8-9). A 2020. évi világbajnokság első fordulójában kikapott a thaiföldi Saengkhamtól.
A 2020-21-ben hullámvasutat mutatott be Murphy formája. Az European Mastersen elért 3-4. helyezéssel indította a szezont, a következő versenyen (2020 English Open) pedig negatív szenzációt szállított azzal, hogy a 64 között kikapott a világranglista 91. helyén álló Lilley-től. A 2021 German Masters 2020. novemberi selejtezőjéből eljutott a 32-es főtáblára, miközben meglökte a 6. hivatalos maximumát. Majd gyors egymásutánban kikapott Day-től (0-4), Slessortól (1-6), O'Neilltől (2-4) és Lisowskitól (2-4). A 2021 Welsh Openen negyeddöntős volt, Carringtont, Dayt és Hawkinst győzte le, majd Maguire-től kapott ki döntő frémben. Ennek a majdnem gyengének nevezhető szezonnak a végén viszont remek csattanó következett: egy világbajnoki 2. hely! Legyőzte többek között a középgeneráció két nagyágyúját (Trump ellen 13-11, Kyren Wilson ellen 17-12), és a döntőben Selby ellen sem volt esélytelen (15-18).
A 2021-22-es szezonban a legjobb helyezését a 2022 Turkish Mastersen érte el, 3-4. lett. Top 16-os játékost nem kellett legyőznie ehhez a szép eredményhez. A többi versenyen – önmagához képest – nem remekelt. Volt kiesése 8, 16, 32, 64 és 128 között is. Elvérzett a 2021 Bajnokok bajnoka, a 2022 Masters és a 2022. évi világbajnokság első fordulójában.
2022-23 első hat pontszerzője közül kétszer 16, egyszer 32 között esett ki. Ezt követően a 2022 UK-bajnokságon negyeddöntős volt úgy, hogy legyőzte Gilbertet és Trumpot, majd 6-1-re kikapott Lisowskitól. A 2022 Scottish Openen 32 közé sem jutott, Donaldson állította meg.
A 2023 Welsh Openen kecsegtető lehetősége lett volna arra, hogy ismét pontszerzőt nyerjen. A világranglista első 16 helyezettje közül egydül ő és Allen jutott a legjobb nyolc közé, Allent pedig kiverte a későbbi versenygyőztes Milkins. De Murphy is Milkins áldozatául esett, igaz, a döntőben (9-7).
Shaun Murphy egy korai és sikertelen házasság után 2016-ban nősült meg ismét, s már egy kisfiú és egy kislány is megérkezett a családba. Murphy lelkes szurkolója a Manchester United labdarúgócsapatának. 2018 nyarán az írországi Dublinba költözött át a család. Shaun két unokaöccse, Joshua Cooper and Ben Murphy is sznúkereznek, őket igyekszik segíteni mentorként.
* 2005. évi vb, 2007 Malta Cup, 2008 UK-bajnokság, 2011 PTC nagy döntő, 2014 Haikou World Open, 2016 World Grand Prix, 2017 Gibraltar Open, 2019 Guangzhou China Championship, 2020 Welsh Open (Utolsó frissítés: 2023. febr. 21-én)
,
NG On Yee
Hongkongi versenyzőnő, 1990. nov. 17-én született (32 éves). 2021-től profi. A nők között háromszoros világbajnok (2015, 2017, 2018). Vezette a női világranglistát 2018 februárjától 2019 áprilisáig. A 2022. nov. 20-i világranglistán 103. A 2022-23-as a második szezonja a main touron.
Mint a női világranglista második helyezettje, két évre szóló maintour-kártyát kapott [2021-22 és 2022-23]. Első maintour-szezonjában egy mérkőzést nyert, a 2022 Welsh Open seljetezőjében Wu Yize kínai játékost győzte le 4-2-re.
2022-23-ban eddig két mérkőzésgyőzelmet aratott Doherty és Kendrick ellen. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 17-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 15, 2015 20:18:25 GMT 1
Fergal O’BRIEN
Ír játékos, 1972. márc. 8-án született (50 éves). 1991 óta profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 114-117., a legjobb helyezése: 9. (2000). Egy pontszerző versenyt nyert*, tízszer játszott a Crucible színházban, világbajnokság 32-es főtábláján (1994, 1998–2002, 2005, 2007, 2010, 2017), egyszer 5-8., kétszer 9-16. és hétszer 17-32. helyen végzett. Egy 147-et lökött (2016). A 2022-23-as a 32. szezonja a main touron.
Fergal O’Brien több mint két évtizedig volt a világ legjobb 50 játékosa között, leggyakrabban a top-32 határán billegett, hol bejutott, hol nem. 2015 és 2018 között már inkább a 40. hely környékén állt. Szép teljesítmény egy olyan játékostól, aki sohasem volt nagy tehetség és kiemelkedően jó versenyző, az eredményeit inkább a szorgalmának és az elméleti tudásának köszönhette.
Az iskolai tanulmányai befejezése után, 1991-ben vált hivatásos játékossá, s az akkori, majdnem 700 fős mezőnyben az első év végén 192., a második végén 100., 1994-ben pedig 42. lett és debütált a Crucible színházban. 1997-ben jutott be a top-32-be, majd három szezon erejéig – 1998–2001 – a top-16-ba is. 1999-ben megnyerte a British Opent, 2000-ben negyeddöntős volt a világbajnokságon. Saját maga szerint élete legjobb játékát a 2001-es Mastersen produkálta, amikor döntőbe jutott, és ott csak 10-9-re kapott ki Paul Huntertől.
2003 és 2015 között valami hihetetlen állandósággal őrzte a 30. körüli helyét a ranglistán, miközben előtte és mögötte alaposan kicserélődött a mezőny. Ezt az azonos szintet mutatják az eredményei is: általában a 17-32. helyen végzett »nagy« pontszerzőkön, miközben szezononként egyszer-kétszer veszített az ide jutásért és néhányszor 16 közé jutott. Ritkán került képernyőre, mert sem pozitív, sem negatív előjellel nem volt várható tőle nagy szenzáció, a játékstílusa is kissé öreguras, lassú, körülményeskedő.
Nagyon jó játékkal ért el 5-8. helyezést a 2014-es Shanghai Mastersen, ezt megelőzően 2007-ben jutott el utoljára a negyeddöntőig »nagy« pontszerzőn. 2016 elején hivatalos 147-et lökött, ekkor ő volt a legidősebb játékos, akinek ez sikerült (43 éves és 354 napos volt). Később Mark Davis elvette tőle ezt a rekordot.
A 2016-os UK-bajnokságon – ahol a 17-32. helyen végzett – egy rekordot állított fel: Hawkins ellen úgy nyert 6-5-re, hogy a hat megnyert frémjéből ötben százast lökött. A 2017-es világbajnokságon újra eljutott a 32-es főtáblára, de ott nem tudott komoly ellenállást kifejteni a címvédő Selbyvel szemben.
A 2017 China Championshipen King, Maflin és McManus legyőzésével a legjobb nyolc közé jutott, három évvel korábban ért el utoljára 5-8. helyezést. De a 2017-18-as szezon során túl sokszor esett ki a legelső fordulóban, többek között a 2018. évi világbajnokság selejtezőjében is.
A 2015-16-os évadtól egy kicsit halványabban játszik Fergal, a világranglistán a 27. helyről csúszott egyre lejjebb, a 2018-19-es szezon végén a 63. helyen állt.
A 2019-20-as szezonban a legjobb helyezését (9-16.) a 2020 Gibraltar Openen érte el. A nyolc közé jutásért vívott mérkőzésen is csak 4-3-ra kapott ki K. Wilsontól. Még négy pontszerzőn végzett a 17-32. helyen, nyolcszor azonban kiesett a 128 között, s az itt elvesztegetett ranglistapontok nagyon hiányoztak. A 2020. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett, Liangtól kapott ki 10-9-re a főtáblára kerülésért vívott mérkőzésen. A szezon végén csak 66. volt a ranglistán, kiesett a main tourról, de az egyéves ranglistán elfoglalt helyezése alapján újabb két szezonra [2020-21 és 2021-22] profi maradhatott. Igaz, elveszítette minden ranglistapontját, s 0-ról indulva kell fölfelé kapaszkdnia.
A 2020-21-es szezonban a legjobb eredménye egy 9-16. helyezés a 2021 German Mastersen, ehhez Selby legyőzése (5-3) segítette hozzá. Ezenkívül egyszer jutott a legjobb 32 közé.
A 2021-22-ben két 32, egy 64 és egy 128 közötti kiesés után 9-16. helyezést ért el a 2021 Scottish Openen, méghozzá meggyőző játékkal: Kyren Wilsont és Gary Wilsont egyaránt 4-1-re győzte le. Utána azonban kikapott a verseny későbbi győztesétől, Luca Breceltől. A 2022 Welsh Openen Maguire és Un-Nooh legyőzésével 32 között végzett. A szezon végéig nem nyert több mérkőzést, kiesett a main tourról. A 2022. évi Q Schoolról azonnal visszajutott, de 0-ról indulva kell gyűjtögetnie a ranglistapontokat.
Fergal O'Brien egyike a mezőny valódi úriembereinek. Mindig udvarias, mindig sportszerű, mindig ápolt, mindig elegáns. Keveset nyilatkozik, azt is visszafogottan, a játékostársait – ha egyáltalán beszél róluk – csak dicsérni szokta.
Fergal O'Briennek Dublinban egy sportszerüzlete van, ami elsősorban a biliárdjátékok és a darts iránt érdeklődőket szolgálja ki. Az utóbbi években elősegítette a felkészülését, hogy Murphy áttelepült Dublinba, így most egy erős partnerrel gyakorolhat szinte napi rendszersséggel. * 1999 British Open (Utolsó frissítés: 2022. nov. 25-én)
Joe O'CONNOR
Angol játékos, 1995. nov. 8-án született (28 éves). 2018 óta profi. Leicesterben él, akárcsak Selby, Ford és Woollaston. 33. a világranglistán a 2022-2023-as sezon végén, a legjobb helyezése 31. (2023. febr. 26. – márc. 22.). A legjobb eredménye a profik között: 2022 Scottish Open 2. A legnagyobb hivatalos brékje 143 (2020). A 2022-23-as az ötödik szezonja volt a main touron.
Joe O'Connor 8-as pool-játékosként ismerkedett meg a biliárddal 11 éves korában, de hamar átnyergelt a sznúkerre a nagyobb pénznyeremények miatt. 2012 óta rendszeres résztvevője volt a »kis« pontszerző versenyeknek és a kvalifikációs Q Schooloknak. Mivel ezeken eredményesen játszott, nagyon sok profi versenyre meghívták, így alkalma volt tapasztalatokat gyűjteni. A 2016-os U-21 Európa-bajnokságon a 3-4. helyen végzett. Anglia 2018. évi amatőr bajnoka volt.
Joe O'Connor az európai szövetség által rendezett 2018. évi kvalifikációs versenyről (EBSA Play-off) jutott el a profi versenysorozatra két szezonra [2018-19 és 2019-20].
Első profi szezonjában [2018-19] három 17-32. helyezés után (ezek közül a legértékesebb a 2018 UK-bajnokságon Day és Higginson elleni győzelmekkel szerzett) a 2019 Welsh Openen hihetetlen győzelmi sorozatot ért el: a világranglista 103. helyén álló, elsőéves profi O'Connor három top-8-as játékost, K. Wilsont, Dinget és Higginst legyőzve a legjobb négy közé jutott. Ez az eredmény még akkor is nagyszerű, ha figyelembe vesszük, hogy az említett játékosok holtfáradtak voltak a 2018 Scottish Open, a 2019. évi Masters, German Masters és World Grand Prix egyvégtében játszott küzdelmeitől, míg O'Connor két hónap szünet után versenyzett először. A döntőbe jutásért Binghamtől kapott ki, aki négy százast lökött ellene. A 2019 China Openen a 64 között ismét legyőzte Higginst, de a következő fordulóban kikapott az iráni Vafaeitől, így a 17-32. helyen végzett. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének első két fordulóján sikerrel túljutott, a legjobb 48 között Un-Nooh-tól kapott ki 10-6-ra. A szezon végén a nemzetközi szövetség neki ítélte a Rookie of the Year (az év újonca) címet.
A 2019-20-as szezonban egyszer jutott el a legjobb 32-ig: a 2019 Scottish Openen a 64 között Yan Bingtaót győzte le, majd a következő fordulóban Perrytől kapott ki. A 2020. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett, a 48 közé jutásért játszott mérkőzésen Maflin győzte le 6-5-re.
A következő szezon [2020-21] első öt pontszerzőjéből háromszor a 17-32. helyen végzett. Ezek egyike a 2020 UK-bajnokság volt, ahol legyőzte Un-Nooh-t (6-3), a 16 közé jutásért vívott mérkőzésen pedig 5-2-es vezetésről kapott ki Perrytől 6-5-re. Sajnálhatja, mert O'Sullivan, Murphy és Selt korai kiesése miatt viszonylag könnyűvé vált a táblázatnak az a negyede, amelyben ő is volt. A 2021 German Mastersen 5-8. helyezést ért el Lyu Haotian, McGill, Joyce és O'Brien legyőzésével, végül Fordtól kapott ki. A 2021. évi világbajnokságon a 49-80. helyezésig jutott, Milkinstől kapott ki 6-5-re.
A 2021-22-es szezonban a 2021 British Openen elért 9-16. helyezése volt a legjobb, de összességében ez a szezonja gyengébbre sikerült, mint a megelőző. A 2022. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
2022-23-ban eleinte egyszer jutott 32 közé korábbi kiesések mellett, majd a 2022 Scottish Openen 2. helyezést ért el többek között Zhao Xintong, Ding Junhui, Mark Williams, Walden és N. Robertson legyőzésével. A döntőbe jutásért Gary Wilsontól kapott ki. A 2023 Welsh Openen negyeddöntős volt, s az egyéves ranglistán elért 16. helyezésével indulási jogot nyert a 2023 Players Championshipre. S ha már ott volt, midjárt az első fordulóban kiverte az egyéves ranglistát vezető Mark Allent, majd a másodikban Brecelt. Az elődöntőben Cartertől kapott ki, akit azért kemény küzdelemre késztetett. A 2023. évi világbajnokság nem sikerült Joe-nak, az első fordulóban az éppen amatőr státuszban lévő Higginsontól kapott ki 10-8-ra.
A szakemberek és a szélesebb közvélemény nagy szimpátiával figyeli a fiatal játékos teljesítményét, aki nemcsak higgadt, érett játékával, hanem szeretnivaló személyiségével is meghódította a nézőket. twitter.com/JoeOc147 (Utolsó frissítés: 2023. máj. 14-én)
,
Jamie O’NEILL
Angol játékos, 1986. aug. 19-én született (36 éves). 2007-től profi megszakításokkal. A 2022. okt. 23-i világranglistán 95., a legjobb helyezése 78. (2008). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján nem játszott. A legjobb eredménye a profik között: háromszor 9-16. (2014, 2020, 2021). A legnagyobb hivatalos brékje 133 (2011). A 2022/2023-as a nyolcadik profi szezonja.
O’Neill 2003-ban megnyerte a 19 éven aluli amatőrök Európa-bajnokságát. A 2007-08-as szezonban debütált a main touron, de kiesett. 2010-ben ismét kvalifikálta magát a PIOS-sorozatról, de ismét kiesett. A 2012 júniusában induló, harmadik profi szezonjára a 2012-es Q School kvalifikációs tornáról jutott föl, az új szabályok szerint két szezonra [2012-13 és 2013-14]. Kimagasló eredménye volt, hogy a 2014-es China Openen a nyolcaddöntőig jutott. A selejtezőben McManust, Pekingben Kyren Wilsont és O'Brient győzte le, végül Kingtől kapott ki. E szép eredmény ellenére kiesett a main tourról harmadjára is. Végül a 2019. évi Q Schoolról sikerült visszajutnia újabb két szezonra [2019-20 és 2020-21].
A 2019 Riga Masters selejtezőjéből 64 közé jutott, de Rigában nem tudott megjelenni több játékostársához hasonlóan, mert a viharos időjárás miatt nem szállt fel a repülőgépük. Ezt követően csak kétszer jutott 64 közé ebben a szezonban, a többi versenyen elveszítette a legelső mérkőzését, bár több alkalommal csak szoros mérkőzésen.
2020-21-ben a legjobb eredménye két 9-16. helyezés volt. A 2020 Scottish Openen Muflint, Vafaeit és Murphyt győzte le, majd Dingtől kapott ki. A 2021 German Mastersen Zhao Xintong volt a legnevesebb legyőzött ellenfele. A 2020 Championship ligában a 17-24. helyen végzett. A szezon végén negyedjére is kiesett a main tourról, de az ún. egyéves ranglistáról ismét maradhatott újabb két szezonra [2021-22 és 2022-23].
Az 2021-22-es szezont két versenyre szóló eltiltással kezdte még 2021 tavaszi „nem megfelelő viselkedése” és a Covid-szabályok megszegése miatt. A további versenyeken háromszor ért el 33-64. helyezést.
A 2022-23-as szezon első négy versenye közül kétszer nem indult, kétszer kiesett az első fordulóban. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 7-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 16, 2015 11:44:45 GMT 1
Ronnie O’SULLIVAN
Angol játékos, 1975. dec. 5-én született (46 éves), 1992 óta profi. Az essexi Chigwellben él. 1. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén. A világranglista élén állt a 2002., a 2004., a 2005., a 2008. és a 2009. évi világbajnokságok utáni szezonokban, valamint 2019. márc. 24-től aug. 11-ig, jelenleg 2022. ápr. 3-tól. (A 2010-11-es szezon kezdetéig egy évben egyszer állapították meg a ranglistát és az az egész szezonban érvényben volt.) Hétszeres világbajnok (2001, 2004, 2008, 2012, 2013, 2020, 2022), hétszeres UK-bajnok (ez rekord), e győzelmekkel együtt 39 pontszerző versenyt nyert 1993 és 2022 között*, ez szintén rekord. A Masters meghívásos elitversenyt is hétszer nyerte meg (1995, 2005, 2007, 2009, 2014, 2016, 2017), ez is rekord. Egyike annak a tizenegy játékosnak, akik megnyerték mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst, 21 »triple crown« győzelme is rekord. Profi pályafutásának mindegyik évében, eddig 30-szor játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (1993–2022), hétszer 1., egyszer 2., ötször 3-4., hétszer 5-8., hatszor 9-16. és négyszer 17-32. helyen végzett. Tizenöt hivatalos 147-t lökött 1997 és 2018 között. A 2022-23-as a 31. profi szezonja. 2016-ban a brit uralkodó „OBE” (a Brit Birodalom Rendje) kitüntetéssel honorálta a sznúkersport terén kifejtett tevékenységét. A „Rocket” (Rakéta) becenevét a gyors játéka miatt kapta már profi pályafutása legelején.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint Ronnie O’Sullivan a legtehetségesebb játékos, aki valaha is játszotta a sznúkert. A „most naturally gifted player of all time” (minden idők legnagyobb őstehetsége) vagy a „genius” (zseni) kifejezés szinte minden róla szóló írásban, verseny előtti felkonferálásban szerepel. 2018 decemberében, amikor megszerezte a 19. „triple crown” (tenisznyelven Grand Slam) trófeáját, megdöntve Hendry 18-as rekordját, valamint 2020 augusztusában megelőzte Hendryt a pontszerző-győzelmek számában is (37, szemben 36-tal), sokak számára egyértelműen bebizonyosodott, hogy Ronnie O'Sullivan a világ legjobb és legeredményesebb sznúkerjátékosa. 2022-ben pedig, amikor megnyerte ő is a hetedik világbajnoki címét, végképp megelőzte Hendryt az elért eredmények tekintetében. Gyors, lendületes, attraktív játéka és karizmatikus személyisége miatt egyúttal ő a világ legnépszerűbb játékosa is, aki minden versenyen és bemutatón mágnesként vonzza a nézőket.
Ronnie O'Sullivan – visszatekintve a pályafutására – három korszakot szokott megkülönböztetni. Az elsőbe az amatőr és a kezdeti profi évek tartoznak még tizenévesen. Ekkor szárnyalt az ifjú tehetség, szinte minden sikerült neki. Sokszor emlegette később, hogy úgy szeretne játszani, ahogy 14-15 éves korában tudott. Következett egy hosszabb periódus (kb. 1992-től 2011 végéig), amelyre úgy tekint Ronnie, mint elvesztegetett 20 évre. Sok szép eredményt ért el, de kétszer olyan eredményes is lehetett volna, ha a családi körülményei, az életvitele, az egészsége szerencsésebben alakul. Pályafutásának harmadik szakasza a 2012 German Masters megnyerésével kezdődött, s dr. Steve Peters pszichiáternek köszönhetően igen sikeresnek mondható (három újabb vb-cím, három újabb UK-bajnoki cím, három újabb Masters-győzelem, újabb pontszerző-győzelmek, a világelsőség visszaszerzése), dacára annak, hogy Ronnie már sok versenyt kihagy, a mezőny pedig talán még soha nem volt olyan erős, mint manapság.
Ronnie 10 évesen lökte az első százas brékjét, 12 évesen nyerte meg az első pro-am versenyét. 1991-ben (15 évesen) elérte élete első 147-ét, ezzel 2002-ig tartotta a „legfiatalabb 147-et lökő” rekordját. Ugyanebben az évben 21 éven aluli világbajnok lett, Anglia felnőtt amatőr bajnokságán pedig 2. Mint oly sok sznúkerjátékost, őt sem tudta lekötni az iskola. Tanulmányait félbehagyva 16 és fél évesen, 1992-ben profinak állt. (Ezekben az években még nem volt kvalifikációs rendszer a profi versenysorozatba jutásért, csak egy megfelelő összeget kellett befizetni a szövetségnek, s máris profivá válhatott bárki.) 17 évesen megnyert Bangkokban egy meghívásos versenyt, azóta is ő a legfiatalabb, aki valaha is profi versenyt nyert. Egy héttel 18. születésnapja előtt megnyerte élete első pontszerző versenyét, az 1993-as UK-bajnokságot. Még mindig ő az a játékos, aki a legfiatalabban nyert pontszerzőt.
Történt azonban egy tragikus esemény éppen abban az évben, amikor O’Sullivan kamaszként profi lett. Az édesapját, aki szeretettel, de kemény kézzel nevelte a fiát, s akire Ronnie úgy támaszkodhatott, mint egy kősziklára, 18 év börtönre ítélték gyilkosságért. (2010-ben szabadult.) Önéletrajzi könyvében O’Sullivan önvédelemként írta le az esetet. A fiatal játékos, aki kezdett sok pénzt nyerni, de rendszeres időbeosztás, tanulás, munka és szülői szigor nélkül maradt, ahogy mondani szoktuk, rossz társaságba keveredett. Jöttek a tivornyák, az ital, a drog, majd pedig a depresszió. 2000-ben jutott el Ronnie arra a pontra, hogy belátta, szakemberhez kell fordulnia a bajaival. Az alkoholtól és a drogtól sikerült megszabadulnia, az ún. bipoláris depresszió azonban azóta is kíséri. A Ronnie-ra oly jellemző hangulatváltozásokat, a hol kontroll nélküli feldobottságot, hol összezuhanást, a „minden mindegy, csak mehessek már innen el” érzést a betegsége rovására írhatjuk. Sohasem fogjuk megtudni, hogy mennyire eredményes játékos válhatott volna belőle, ha az édesapja mellette állhatott volna pályafutása során, ha nem veszteget el sok-sok évet, ha hamarabb fordul orvoshoz. (Ez utóbbihoz egy elgondolkodtató adat: 2000 nyarán több hónapig kezelték, majd a 2000/2001-es szezonban hat versenyt nyert, közte a világbajnokságot. A 2013-as vb-győzelme után pedig azt mondta: bárcsak húsz évvel hamarabb találkozott volna dr. Steve Peters pszichiáterrel.)
2008-ban O'Sullivan megnyerte a harmadik világbajnokságát, majd a következő pontszerzőt is, de aztán 2012 februárjáig keserves három és fél év következett a játékos és minden szurkolója számára. Ez idő alatt mindössze egy pontszerzőt és egy Masterst tudott nyerni, a kudarcok pedig egymást követték. Az éljátékosok közül szinte mindenkitől kikapott, többször többfrémes előnyről. Többek között Selby és Allen is ekkor acélozhatta meg a Ronnie elleni önbizalmát. A háttérben az állt, hogy 2008-ban szétváltak Ronnie és élettársa, Jo útjai, s több éves civakodás és pereskedés folyt a gyerekek rendszeres láthatásáért, nevelésükben való részesedésért. (Ronnie O’Sullivannek három gyermeke van, egy nagylánya [Taylor-Ann 1997] egy ifjúkori kapcsolatából, valamint egy kislánya [Lily 2006] és egy kisfia [Ronnie 2007] Jotól.) A játékos akkori nyilatkozatai szerint az életében a gyerekei, a velük töltött idő kerültek az első helyre. A sznúker kevésbé fontos, még akkor is, ha több pontszerző versenytől való távolmaradása miatt hátrább csúszik a ranglistán. A 2010-11-es szezon második felében már nemcsak azért nem gyűltek O’Sullivan ranglistapontjai, mert nem indult egy-egy versenyen, hanem azért sem, mert ha elindult – edzés és motiváltság hiányában – kiesett az első fordulóban. Komolyan foglalkozott az abbahagyás gondolatával.
A 2011. évi világbajnokságnak a ranglista 10. helyéről futott neki. Előtte dr. Steve Peters pszichiáterhez fordult segítségért, hogy, ahogy mondta, megmentse sznúker-pályafutását. A világbajnokságon – végre jó játékkal – a negyeddöntőbe jutott, ahol a későbbi világbajnok Higginstől kapott ki 13-10-re. Ronnie minden szurkolója abban reménykedett, hogy az orvos, aki a világbajnokság előtt néhány nap alatt csodát tett, továbbra is segíti ezt az istenáldotta-istenverte játékost. Szerencsére így történt, s egyúttal új fejezet kezdődött Ronnie O'Sullivan pályafutásában.
A 2011-12-es szezonban egy magára talált, összeszedett, a világranglistán visszakapaszkodni szándékozó, győzni akaró Ronnie állt az asztalnál. Megnyerte a PTC1 és PTC7 kis pontszerzőket, tizedjére a premier ligát, s hosszú szünet után végre egy nagy pontszerzőn is győzni tudott (2012 German Masters). Ez utóbbi annál is nagyobb teljesítménynek nevezhető, mert a világranglista első 16-jából való kiesés és a világbajnokság előtt selejtező játszása fenyegette rossz szereplés estén. A szezon megkoronázása azonban a negyedik világbajnoki címének elnyerése volt 2012-ben. Az ellenfeleit mindenben felülmúlta: játéktudásban, mentálisan, állóképességben, türelemben, kitartásban. S mindez Ronnie esetében talán kétszer olyan értékes, mint bárki más esetében. Mind a profi sznúkert irányító szövetség, mind a szakújságírók az év játékosának választották. Ronnie maga is úgy nyilatkozik azóta is mindig, hogy életében a legjobban ezen a 2012-es világbajnokságon játszott. „Úgy éreztem, az asztalon bárhová letehettek volna egy egypennys érmét, rá tudtam volna állítni a golyót.”
A 2012-es világbajnokság megnyerése után O'Sullivan bejelentette, hogy „egy ideig” (más alkalommal: „hat hónapig”) szünetet tart. 2012. nov. 6-án pedig hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy az egész 2012-13-as szezont kihagyja. 2013. február végén mégis úgy döntött, hogy folytatja a pályafutását, elindul a 2013-as világbajnokságon. („Be kell fizetni a gyerekek tandíját, pénzt kell keresnem.”) Az egész sznúkervilág érdeklődéssel várta, hogy vajon mire lesz képes egy év kihagyás és versenyrutin nélkül a címvédő. Néhány hetes komoly felkészülést követően Ronnie véghezvitte azt, amire a szakemberek szerint egyedül ő lehetett képes: megvédte a világbajnoki címét! Ez utoljára 1996-ban Hendrynek sikerült.
A 2013-14-es szezonban rendszeresen indult versenyeken, bár sokat kihagyott, főképp a hosszú utazással és túl hosszú távolléttel járó alkalmakat igyekezett elkerülni. A ranglistapontokat nem kellett számolnia, mert mint világbajnokot, minden versenyen megillette a címvédő mögötti második kiemelési hely. Négy versenyt nyert ebben az évadban, a Paul Hunter Classicot Németországban, majd 2013 novemberében a bajnokok bajnoka lett, megnyerve a Champion of Champions meghívásos elitversenyt. A szezonban a legjobb játékát és legnagyobb sikerét a 2014. évi Masters megnyerésével aratta. Átgázolt a mezőnyön a 2014-es Welsh Openen is, ez volt pályafutása 26. pontszerző-győzelme. A Ding elleni döntőben meglökte 12. 147-ét, ebben is ő lett a rekorder (eddig Hendrynek is, neki is 11-11 maximuma volt). Ronnie O'Sullivan élvezte, hogy végre úgy játszott az utóbbi két-három évben, ahogy kamaszkora óta mindig szeretett volna. Jobb későn, mint soha – tette hozzá. A 2014. évi világbajnokságot is szerette volna megnyerni, hogy hat vb-címmel utolérje Steve Davist, s közelebb kerüljön Hendry rekordjához (hét), de ezúttal nem sikerült, mert akadt a mezőnyben egy kitűnően játszó ellenfél, Mark Selby, Ronnie pedig nem tudta a legjobbját nyújtani. »Csak« második lett. Ennek ellenére mind a profi sznúkert irányító szövetség, mind a sznúkerrajongó közönség ismét az év játékosának választotta őt.
A 2014-15-ös szezonban a hosszabb nyári szünet után Ronnie lassan találta meg a formáját, de a 2014-es Bajnokok bajnoka (Champion of Champions) meghívásos versenyen már kitűnő játékkal védte meg a címét. Nagyon meg szerette volna nyerni az ötödik UK-bajnoki címét is, de két nappal az első mérkőzése előtt futás közben kibicsaklott a bokája és egy csont is eltört a lábfejében. Az első mérkőzésére kiállt azért speciális cipőben, bicegve és fájdalommal küszködve, s bár nyert, közel állt a visszalépéshez. De aztán napról-napra javult a helyzet, hála a fizioterápiának, s bár csak foltokban jó játékkal, sok küzdelem árán, de mégis győzött, megszerezte 27. pontszerző-győzelmét. A 2015-ös Mastersen egy újabb rekordot vett el Hendrytől: most már O'Sullivan lökte a legtöbb hivatalos százas bréket pályafutása alatt. A szezon második fele felejthető lett, csak két 5-8. hely jött még össze. Az egyik a világbajnokságon, ahol a »világbajnoki« formában játszó Binghamtől kapott ki a négy közé jutásért.
A 2015-16-os szezon bő első felét ismét kihagyta, csak bemutatókon és edzésjellegű pro-am versenyeken gyakorolt. A 2016-os German Masters selejtezőjében még kiesett, de ettől kezdve három versenyt nyert egyvégtében: a Championship liga 1. csoportját, a 2016-os Masterst (ez volt a hatodik Masters-elsősége, ezzel utolérte Hendryt), végül a 2016-os Welsh Opent. Ez utóbbi volt a nagy pontszerzőn aratott 28. győzelme, amivel beállította Steve Davis és John Higgins eredményét. E versenyeken először találkozott Ronnie Selbyvel a fájó 2014-es vb-döntőbeli vereség után, s mindkétszer legyőzte, egyszer 6-3-ra, egyszer 5-1-re. A hatodik világbajnoki címe azonban 2016-ban sem született meg. A 16 között Barry Hawkinsszal kellett megmérkőznie, aki ezúttal élete szinte legjobb játékával előrukkolva 13-12-re legyőzte Ronnie-t. A világbajnokság legszínvonalasabb mérkőzésén mindkét játékos golyóbelökése 94 %-os volt, minden más statisztikai mutatóban Ronnie volt a jobb, mégis alulmaradt.
A 2016-17-es szezon első négy pontszerző versenyét kihagyta, de aztán nekikezdett versenyezni, a ranglistapont-gyűjtés kényszere miatt is. A 2016 Shanghai Mastersen 9-16., a 2016 European Mastersen javuló játékkal 2. lett. A bukaresti döntőben 5-3-as és 8-6-os vezetésről kapott ki Judd Trumptól 9-8-ra. Még két döntőbeli vereség következett: a Bajnokok bajnoka versenyen Higginstől, az UK-bajnokság döntőjében Selbytől kapott ki. De a kedvenc versenyét, a Masterst 2017-ben is sikerült megnyernie, méghozzá hetedjére, amivel rekordot ért el. Bár a 2016-17-es szezont Mark Selby uralta, a világranglistát is utcahosszal vezette, mégis adtak esélyt a szakemberek Ronnie-nak is a világbajnoki győzelemre. Végül csak az 5-8. helyen végzett, mert a negyeddöntőben Ding legyőzte őt 13-10-re.
A 2017-18-as szezon első versenyein nem indult szokás szerint, de aztán – egyes vélemények szerint élete legjobb szezonját futva, élete legjobb formájában versenyezve – öt pontszerző versenyt nyert meg. Ötnél több pontszerző-győzelmet egy szezonban addig még senki nem ért el, ötöt is csak hárman: Hendry (1990-91), Ding (2013-14) és Selby (2016-17). A 2017 English Openen szinte hibátlan játékkal szerezte meg pontszerzőn aratott 29. győzelmét. A döntőben Kyren Wilsont győzte le 9-2-re 98 %-os golyóbelökéssel. A 2017 Shanghai Mastersen Judd Trump ellen 10-3-mal diadalmaskodott. A remek formába lendült játékos csak a Bajnokok bajnoka meghívásos verseny döntőjében szenvedett 10-8-as vereséget Murphytől. A 2017 UK-bajnokság döntőjében aztán sikerült visszavágnia, 10-5-re győzte le Murphyt, megszerezve 6. UK-bajnoki címét és 31. pontszerző-győzelmét. Ezúttal »csak« 97 %-os volt a golyóbelökése. A 32. pontszerző-győzelmét 2018 februárjában érte el: a 2018 World Grand Prix-n Ding volt az ellenfele a döntőben (10-3). Ezen a versenyen a Xiao elleni negyeddöntőben játszott lélegzetelállítóan: 99 %-os golyóbelökéssel nyert 5-0-ra. A szakemberek kifogytak a magasztaló jelzőkből... A 2018 Players Championshipen aratott győzelmének (a döntőben 10-4 Murphy ellen) az volt az érdekessége, hogy ezúttal nem játszott ellenállhatatlanul, legyőzhetetlenül, mégis győzött. (Jegyezzük fel azt is, hogy a 2017 International Championshipen 6-1-re kikapott a 17 éves kínai Yan Bingtaótól, aki szinte asztalhoz sem engedte. A 2018. januári Mastersen pedig az a Mark Allen verte meg Ronnie-t 6-1-re, aki Masters-győzelme után olyasmit nyilatkozott, hogy bizony az idősebb játékosok lassan elgondolkodhatnának a visszavonuláson, mert már az övé, Kyren Wilsoné és a többi fiatalé a zöld posztó.) A 2018-as China Openre elutazott ugyan, de inkább csak passziózni, mintsem győzni, de a 14. maximuma így is összejött a kritikán aluli gyenge játéka közepette.
A 2018-as világbajnokságon folytatódott a gyenge közepes szereplése, s ötödik Crucible-beli találkozójukon először győzött ellene Carter a 16 között. Ez a korai búcsú önmagát beteljesítő jóslatnak is mondható, hiszen Ronnie annyiszor beszélt arról, hogy nem szereti a 17 napos világbajnokságokat, mert túl hosszúak, túl fárasztóak, túlságosan nyomasztó húsz éven át mindig esélyesnek lenni, 32 játékosból csak egy nyerhet, de ha nem ő az az egy, akkor legjobb az elején kiesni. Nos, megtette.
2018 júliusában Ronnie csatlakozott Stephen Feeney edző csapatához, s megkezdte az edzéseket a híres-hírhedt „SightRight” technikai módszer alkalmazásával. Ronnie érdeklődését az keltette fel, hogy a SightRight segítségével nyert világbajnokságot Bingham és Williams, s úgy gondolta, a 42-43 éves kor még nem túl késői ahhoz, hogy ő is kipróbáljon valami újat. (Azóta tudjuk: két évre rá Ronnie is nyert egy újabb világbajnoki címet.) A 2018 Shanghai Masters meghívásos versenyen sok kitűnő megoldás mellett hibák is akadtak bőven, de ez a – Kyren Wilson megfogalmazása szerint – „C” játéka is elégnek bizonyult Robertson, Bingham, K. Wilson és Hawkins legyőzéséhez. A 2018 Crawley English Openen a 3-4. helyezésig jutott, közben meglökte pályafutásának 15. maximumát. Ismét a bajnokok bajnoka lett (a döntőben 10-9 K. Wilson ellen), a 2018 UK-bajnokságon (a döntőben 10-6 Allen ellen) megszerezte a 34. pontszerző-győzelmét és két új rekordot állított fel: eddig még senki nem nyerte meg hétszer az UK-bajnokságot és senki nem győzött 19 „triple crown” (vb, UK, Masters) versenyen. A 2019 Players Championshipen címvédőként állt rajthoz, s még a laikusok is érzékelhették, hogy mindenáron győzni akart. Sikerült, mert mint nyilatkozta tréfásan: „mindig akkor játszom jól, ha muszáj”. Hawkins (6-4), Higgins (6-4), Allen (6-0) és N. Robertson (10-4) legyőzése vezetett a sikerhez, s a 35. pontszerző-győzelmét megtetézte azzal, hogy a döntő utolsó frémjében meglökte pályafutása 1000. hivatalos százas brékjét a közönség hatalmas ovációja közepette. Ronnie 2016 elején lökte meg a 800. százasát, s akkor jelentette be – rajongói örömére – , hogy 1000-t szeretne elérni. 50/szezon átlaggal számolva 2020 elejére volt ez várható, de jóval hamarabb megszületett. A csattanó a 2019 Tour Championshipen következett: a legjobbak nyolc legjobbját felvonultató mezőnyben is sikerült győznie. Binghamet 9-3-ra, Trumpot 10-9-re (2-6-ról, 5-8-ról és 8-9-ről az utolsó feketével) és N. Robertsont 13-11-re győzte le, megszerezve 36. pontszerző-győzelmét, utolérve ezzel Hendry rekordját. Egyúttal a világranglista élére került ismét. A 2019. évi világbajnokság azonban nem sikerült számára: szemmel láthatóan betegséggel és kialvatlansággal küszködve, a szemén alig kilátva 10-8-ra vesztett az első fordulóban a profi szezonjai között éppen amatőr státusú James Cahill-lel szemben.
A 2019-20-as szezon első versenyein nem indult, Judd Trump viszont megnyerte az igen sok ranglistapontot adó 2019-es daqingi kínai pontszerzőt, s ezzel átvette a világranglista-elsőséget. A második éve meghívásos versenyként futó 2019 Shanghai Masterst ismét sikerült megnyernie Ronnie-nak (sorozatban harmadjára, összességében negyedjére), az elődöntőben Robertsont [10-6], a döntőben Murphyt [11-9] győzte le. Ez a két ellenfele kifejezetten jó formában játszott, ő pedig kissé rozsdásan – több mint négy hónapja ez volt az első versenye – , önmagához képest sokat hibázva, de a győzni akarása felülkerekedett a hullámzó formáján.
A 2019 Northern Ireland Open döntőjében 9-7-re veszített az egy éve szinte legyőzhetetlen Judd Trump ellen. Nem játszott rosszabban, mint a megelőző fordulókban (Yuan Sijun 4-1, Murphy 5-1, Perry 6-1), csak az ellenfél volt ezerszer erősebb. Még a döntő előtt mondta Ronnie: „Én is élveztem, amikor én voltam a sznúker csúcsán, most Judd Trumpon a sor” – elismerve Judd remek játékát, s mögé helyezve önmagát. 2019 decemberében a Scottish Open negyeddöntőjében 5-4-re kikapott Selbytől, ezt követően kihagyott másfél hónapot, még a 2020-as Mastersre sem nevezett sokak megdöbbenésére. 2020. február elején állt ismét asztalhoz, de a remélt pontszerző-győzelmet nem sikerült kivívnia. A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n a nyolc között a kitűnően játszó Dott-tól kapott ki, a 2020 Welsh Openen – miután a negyeddöntőben 5-1-re elsöpörte Selbyt – , az elődöntőben 6-5-re kikapott K. Wilsontól. 4-2-re, 5-4-re még ő vezetett, de aztán teljesen szétesett. A sok kihagyott verseny és a gyengébb eredmények miatt a 2020 Shoot Out után csak 18. lett az egyéves ranglistán, s így nem indulhatott sem a 16 fős 2020 Players Championshipen, sem a 8 fős 2020 Tour Championshipen. Kimondatlanul ugyan („nekem már nem kell bizonyítanom semmit, nekem már csak az fontos, hogy élvezzem a játékot”), de ebben a szezonban az a cél lebegett Ronnie szeme előtt, hogy megszerezze a 37. pontszerző-győzelmét, megelőzve ezzel az örökranglistát 36 győzelemmel vezető Stephen Hendryt. Ez éppen a szezon utolsó versenyén, a 2020. évi világbajnokságon sikerült. Ronnie nehéz ágra került. A 32 között a legerősebb selejteztős ellenfelet, Un-Nooh-t sorsolták ki neki, akit száguldó tempóban 10-1-re győzött le. Ezt követte Ding [13-10] és Williams [13-10]. A döntőbe jutásért Selby [17-16] következett, aki ellen játszani a 2014-es vébédöntőn elszenvedett vereség óta mindig óriási lelki és fizikai megpróbáltatás. A döntőben talán nem is Kyren Wilson [18-8], hanem az előző mérkőzések okozta kizsigereltség volt a legnagyobb ellenfél. Ez a győzelem volt Ronnie 6. világbajnoki címe, 37. pontszerző-győzelme, illetve 20. triple crown címe.
Ronnie legnagyobb problémája ekkor az volt, hogy ha végigversenyzi a szezont, akkor elfárad (már csak a sok utazásban is), s pont a legfontosabb versenyre, a világbajnokságra merül le, amint az gyakran megesett több játékostársával is. De ha hónapokat vagy sok versenyt kihagy, akkor „berozsdásodik”, s az évek múlásával egyre hosszabb időre van szüksége a játékának a beélesítésére. Azt sem tagadja, hogy most már más dolgokkal is szívesen foglalkozik életében, a sznúkert ugyan imádja, de ma már csak passzió a számára. Az egyik nyilatkozatában egy Ferrari autóhoz hasonlította magát, amelyet nem lehet nap mint nap hajszolni, sokat kell állnia a garázsban, ahol tisztogatják, fényezgetik, s visszafogják a megtett mérföldeket. A „garázsban fényezgetésre” jó példa volt a 2018-19-es szezonja, amelyben a 20 pontszerző verseny közül csak nyolcon indult, igaz, abból háromszor győzött egy 2. és egy 3-4. helyezés mellett. Egy évvel később, 2019-20-ban viszont elszámította magát, túl kevés versenyen indult, s az egy 2., egy 3-4. és két 5-8. helyezés nem adott elég sok ranglistapontot, igaz, a vébécíméért kapott 500 000 pont sokat pótolt.
A 2020-21-es szezon hihetetlenül furcsán alakult Ronnie számára. Összesen öt pontszerző versenyen végzett a 2. helyen, de egyetlen versenyt sem nyert. Az első nyolc versenyéből – a korábbi évekkel ellentétben – csak egyet hagyott ki, de minden rákészülés nélkül vágott neki ezeknek a versenyeknek, felhozó edzéseknek tekintve azokat. Az elsőn 64 között esett ki, a másodikon 32 között, a 2020 Bajnokok Bajnokán a 8 között, a 2020 Northern Ireland Openen 2. lett. Érdekesség, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is 2. lett ezen a versenyen, mind a háromszor Trumptól kapott ki és mind a háromszor 9-7-re. A 2020 UK-bajnokságon nagyon rossz napot fogott ki Ursenbacher ellen, kikapott tőle a 64 között (5-6). A 2020 Scottish Open döntőjébe a két »ősi ellenség«, Selby és Ronnie jutott be. Elmaradt azonban a szikrázó csata, a pszichológiai hadviselés, egyszerűen a jobb forma döntött Selby javára (9-3), míg Ronnie csak folytatta egész szezonbeli csetlését-botlását. Tulajdonképpen már az elismerést érdemel, hogy ebben a gyengébb formájában is beküzdötte magát a döntőbe. A 2020 World Grand Prix-n is elérkezett a legjobb formában játszó ellenfélig, Trumpig (Carter 4-1, Hawkins 4-1, K. Wilson 5-3 legyőzése után), de Trump elsöpörte őt (6-1) a legjobb négy között. A feltámadás jelei mutatkoztak a 2021 Welsh Openen, ahol majdnem sikerült egy újabb pontszerző-győzelmet aratnia. Döntőbe jutott úgy, hogy mindössze két frémet veszített el addig, de végül csak 2. lett, mert 9-8-ra kikapott a verseny meglepetés-emberétől, Jordan Browntól. A 2021 Players Championshipen és a Tour Championshipen megint csak 2. lett, a szezonban negyedjére és ötödjére. A 2021. évi világbajnokságon nagy csatában veszített 13-12-re McGill-lel szemben a legjobb 16 között.
Kíváncsian várta a sznúkervilág, hogy Ronnie formája megújul-e még, vagy a Trump-generáció végképp átveszi az uralmat a 45 évesek felett. Lehet, hogy a 2020. évi világbajnoki cím megnyerése csak egy méltó búcsúajándék volt a sorstól ennek a fényes pályafutásnak a végén? De már annyiszor elsirattuk Ronnie játékát, s ő mindannyiszor újra feltámadt, nála semmit sem lehet előre megjósolni.
A 2021-22-es évad első két versenyén 64 között visszalépett, ill. nem indult, a harmadikon (2021 Northern Ireland Open) 9-16. helyezést ért el. Az első három fordulóban simán hozta a »kötelező« győzelmeket, majd 4-3-ra kikapott Yan Bingtaótól. A negyedik versenyen (2021 English Open) már javuló formában ért el 3-4. helyezést, a döntőbe jutásért 5-3-as vezetésről kapott ki 5-6-ra Higginstől. A nyolcaddöntőben volt egy maximumkísérlete is, ami csak azért nem sikerült, mert 15 piros és 15 fekete után önsznúkert adott magának a sárgára. A 2021 UK-bajnokságon nem tudta kihasználni azt az előnyös helyzetet, hogy mindazok, akiktől gyakrabban kikapott az utóbbi időben (Trump, Selby, Higgins, Robertson, Bingham, Yan Bingtao, Ding és még több neves játékos) korán kiesett, mert a negyeddöntőben 6-5-re legyőzte őt Kyren Wilson. 2021 Scottish Open elődöntőjében megint csak Higginstől kapott ki (ebben a naptári évben ötödjére!), talán túlságosan tiszteli őt Ronnie. 2021 World Grand Prix elődöntőjében egy »ki tud több golyót mellélökni« versengés folyt O'Sullivan és Bingham között, végül Bingham hibázott többet – elképesztően sokat – , így Ronnie döntőbe jutott. Itt az a N. Robertson várt rá, aki előzőleg Selbyt söpörte el szinte hibátlan játékkal, és a döntőben is nagy esélyes volt. Vezetett is Neil 7-5-re, de aztán az igazi Ronnie előkerült valahonnan, az utolsó hat frémből ötöt megnyert és győzött 10-8-ra! Ez volt a 38. pontszerző-győzelme, amelyet a 37. után 16 hónappal ért el. A 2022 tavaszi European Mastersen közel állt Ronnie – legalábbis papírforma szerint – a 39. megszerzéséhez, ugyanis a döntőben a ranglista 80. helyén álló, majdnem ismeretlen 21 éves kínai Fan ZhengYi volt az ellenfele. Csakhogy Ronnie pocsék napot fogott ki, a „C” játéka csak arra volt elég, hogy többször kiegyenlítsen, de végül a kínai fiú győzött 10-9-re. Megtanulhattuk, hogy a ranglistán nemcsak az állhat a 80. helyen, aki gyenge, hanem az is, aki még csak most indul el fölfelé egy fényes pályafutás elején. A 2022 Tour Championshipet is két 10-9-es eredménnyel és két mérkőzésen lökött összesen tíz százas brékkel tette emlékezetessé O'Sullivan. A nyolc között Mark Williams ellen győzött döntő frémben, a négy között Neil Robertsontól kapott ki ugyanígy. Mind a két összecsapás igen magas színvonalú volt, egy asztalhoz állásból lökött nagy brékeket láthattunk mind a három játékostól. Következett a 2022. évi világbajnokság, amelyre – Jimmy White elmondása szerint – Ronnie másfél éve készült. A testi-lelki-szellemi rákészülés remekül sikerült, mert Ronnie hihetetlen jó játékkal győzött és lett hétszeres világbajnok. Pedig nem volt könnyű dolga, hiszen a négy között Higginst (17-11), a döntőben Trumpot (18-13) kellett legyőznie, s ettől a két játékostól a megelőző években igencsak sokszor szenvedett vereséget. A játék minden elemében remek volt, de a szakemberek külön kiemelték a fehér golyó szenzációs színvonalú pozicionálását. Nem kellett nehéz lökéseket megoldania, mert a fehér golyót mindig oda tudta állítani, ahol a legideálisabb volt a következő lökéshez. A 2012-es vb-győzelme után mondta Ronnie, hogy „úgy éreztem, az asztalon bárhová letehettek volna egy egypennys érmét, rá tudtam volna állítni a golyót” – tíz évvel később ez most megismétlődött.
2022 őszén két, nem pontszerző versenyen is első lett: a Hong Kong Mastersen Fut, a negyedjére megnyert Bajnokok Bajnokán pedig Trumpot győzte le a döntőben. A 2022 UK-bajnokságon bemutatta, milyen is az „új nap, új forma”. Zhou Yuelongot 6-0-ra győzte le a negyeddöntőbe jutásért, ott pedig 6-0-ra kikapott Dingtől. A 2022 Scottish Openen a 32 között 4-3-ra kikapott a verseny későbbi meglepetés-győztesétől, Gary Wilsontól. A 2023. évi világbajnokság előtt lázasan találgatta a sznúkervilág, hogy vajon meglesz-e Ronnie nyolcadik vb-címe, végképp megelőzve Hendryt a „minden idők legeredményesebb sznúkerjátékosa” címért folyó versenyben. Sokáig úgy tűnt, hogy igen, jó formában jutott a legjobb nyolc közé, ahol a mérkőzésük kétharmada után 10-6-ra vezetetett Luca Brecel ellen. Már csak három frémet kellett volna nyernie a győzelemért, de nem sikerült. Brecel hét frémet nyert egyvégtében és 13-6-ra győzött. (Később a világbajnokságot is megnyerte.)
A játékos jó néhány éve a hosszútávfutás szerelmese lett. Naponta futott, egy héten összejött 50 mérföld (80 km) is. Rendszeresen részt vett mezei futóversenyeken. A futás eleinte csak a depresszió elleni küzdelemben volt segítségére, de később több lett annál, karbantartotta a testet, a lelket és az agyat. A sérülések veszélye miatt az utóbbi években már csökkentette Ronnie a futás mennyiségét, inkább csak kocogott, konditeremben pótolta a hiányzó mozgást. Ez változott a vírusjárvány miatt, mert a karantén idején Ronnie ismét elkezdett rendszeresen futni.
Ronnie 2017 szeptembere óta étkezik Rhiannon Lambert élelmezési szakértő (nutritionist) iránymutatásai szerint. Ez a változtatás is elősegítette a plusz kilói leadását, a fittségének és motiváltságának fokozását. A hölggyel közösen egy könyvet is megjelentettek ebben a témában. www.waterstones.com/book/top-of-your-game/ronnie-osullivan/rhiannon-lambert/9781788700917
Ronnie első önéletrajzi könyve („Ronnie”) 2003-ban, a második („Running”) 2013-ban jelent meg. Három önéletrajzi ihletésű bűnügyi regényt is írt, amelyek az éjszakai életéről nevezetes londoni városrész, a Soho gengsztervilágát mutatják be (Framed 2016, Double Kiss 2017, The Break 2018). (Ronnie szülei szexshopokat üzemeltettek a Sohóban.) 2014 márciusában a játékos az Eurosport tévécsatorna »globális sznúker nagykövete« lett, azóta készített önálló showműsor-sorozatot, rendszeresen ír(t) blogokat, s az Eurosport közvetítéseiben szakértő-kommentátorként is közreműködik, ha éppen nem versenyez. 2012-től tart a kapcsolata Laila Rouass színésznővel, akit 2013-ban eljegyzett. Lailának nagy szerepe volt abban, hogy Ronnie ki tudott mászni a 2008 utáni évek magánéleti válságából és depressziójából.
Ronnie O'Sullivan néhány fontosabb rekordja:
- hét világbajnokságot nyert, Stephen Hendryvel megosztva tartja ezt a rekordot - 30 alkalommal játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban - hét UK-bajnokságot nyert - hét Masterst nyert - 21 triple crown győzelme van (világbajnokság, UK-bajnokság és Masters együtt) - 39 pontszerző-versenyt nyert - a legfiatalabb, aki pontszerző versenyt nyert 17 éves és 358 napos korában - a legidősebb, aki világbajnokságot nyert 46 éves és 146 napos korában - Ronnie O'Sullivan tartja 28 év 156 nappal „a leghosszabb idő, ami egy játékos első és utolsó pontszerző-győzelme között telt el” rekodját (1993 UK-bajnokság 1993. nov. 28. – 2022 vb 2022. máj. 2.), - O'Sullivan lökte a legtöbb hivatalos százast (1200 +), - O'Sullivan lökte pályafutása során a legtöbb hivatalos 147-t: 15-öt, - O’Sullivan lökte minden idők leggyorsabb 147-es brékjét 5 perc 20 másodperc alatt, - a 2007-es Északír Kupa során egy öt nyert frémre kiírt mérkőzést úgy nyert meg 5-2-re, hogy mind az öt megnyert frémben százast lökött, közte egy 147-t, - O'Sullivan tartja a »legtöbb pont az ellenfél válasza nélkül« rekordját, a 2014-es Masters negyeddöntőjében 556 pontot ért el úgy, hogy közben az ellenfele, Ricky Walden egyet sem, - a legtöbb pénzdíjat nyerte: több mint 12,8 millió angol fontot, - a premier ligát tízszer nyerte meg, ebből ötször egymás után (1997, 2001, 2002, 2005 tavasz, 2005 ősz, 2006, 2007, 2008, 2010, 2011)
ronnieo147.com/ (fan website) twitter.com/ronnieo147 www.instagram.com/ronnieo146/ www.facebook.com/TheRealRonnieOSullivan www.weibo.com/ronnieo147ROS smart-web.cz/danny/ronnie/
* 1993 UK-bajnokság, 1994 British Open, 1996 Asian Classic, 1996 German Open, 1997 UK-bajnokság, 1998 Scottish Open, 1999 China Open, 2000 Scottish Open, 2000 China Open, 2001. évi vb, 2001 UK-bajnokság, 2003 European Open, 2003 Irish Masters, 2004 Welsh Open, 2004. évi vb, 2004 Grand Prix, 2005 Welsh Open, 2005 Irish Masters, 2007 UK-bajnokság, 2008. évi vb, 2008 Northern Ireland Trophy, 2009 Shanghai Masters, 2012 German Masters, 2012. évi vb, 2013. évi vb, 2014 Welsh Open, 2014 UK-bajnokság, 2016 Welsh Open, 2017 English Open, 2017 Shanghai Masters, 2017 UK-bajnokság, 2018 World Grand Prix, 2018 Players Championship, 2018 UK-bajnokság, 2019 Players Championship, 2019 Tour Championship, 2020. évi vb, 2021 World Grand Prix, 2022. évi vb (Utolsó frissítés: 2023. máj. 21-én)
Sean O'SULLIVAN
Angol játékos, 1994. ápr. 29-én született (29 éves). 2012 óta profi, Londonban él. 106. a világranglstán a 2022-23-as szezon végén, a legjobb helyezése 72. (2016. jún. 24. – júl. 9.). A legjobb eredménye a profik között: 2016 Scottish Open 9-16. A legnagyobb hivatalos brékje: 142 (2013). A 2023-24-es a nyolcadik profi szezonja. Példaképe és kedvenc játékosa Ronnie O'Sullivan, aki névrokona.
Sean O'Sullivan a 2012. évi Q School kvalifikációs tornáról biztosította a helyét a profi versenysorozaton. A 18 éves fiatalember élete első profi szezonjában [2012-13] összesen négy mérkőzését tudta megnyerni, de abból kettőt a 2013-as China Open selejtezőjében. Steadman és Burden legyőzésével a legjobb 64 közé jutott.
A 2013-14-es szezon egy árnyalattal eredményesebb volt Sean számára. Már két nagy pontszerzőn végzett 64 között és a PTC versenyeken is aratott több szép győzelmet. Ez azonban kevésnek bizonyult, a 2014. évi világbajnokság után kiesett a profik közül.
A 2014-15-ös szezonban amatőrként elutazott mind a három ázsiai kis pontszerzőre, s az ott elért 9-16., 17-32. és 33-64. helyezések elegendők voltak ahhoz, hogy az Asian Tour ranglistája alapján ismét kvalifikáljon a profi versenysorozatra újabb két évre (2015-16 és 2016-17). Említésre méltó ebből a main touron kívül töltött szezonból az az 5-8. hely, amelyet Sean O'Sullivan a 2014. augusztusi rigai kis pontszerzőn ért el, többek között Burnett, Joyce és M. Davis legyőzésével.
A 2015-16-os szezon első öt »kis« pontszerzője közül kétszer 32, egyszer 16 közé jutott, az Int. Championshipen és az UK-bajnokságon pedig ismét 64 közé.
A 2016-17-es szezon első pontszerzőjén a 17-32. helyen végzett Yu Delu és Brecel legyőzésével. Ezt azonban sok-sok első körös vereség követte, míg aztán 2016 decemberében pályafutásának legjobb helyezését, egy 9-16. helyet ért el a Scottish Openen. A 8 közé jutásért is csak 4-3-ra kapott ki Yu Delutól. Ezt követően azonban a szezon végéig mindössze egy mérkőzését tudta megnyerni, másodszor is kiesett a main tourról. A 2017. évi Q Schoolról azonban rögtön visszajutott újabb két szezonra [2017-18 és 2018-19]. Igaz, elölről kellett kezdenie a ranglistapont-gyűjtést.
A 2017-18-as szezonban a két leggyengébben fizető pontszerzőn végzett a 17-32. helyen (2017 Indian Open, 2018 Shoot Out), így nem nagyon tudott előre jutni a ranglistán.
A 2018-19-es évad még ennél is gyengébbre sikerült, Sean O'Sullivan harmadjára is kiesett a profi versenysorozatról. Három szezont töltött az amatőrök között, míg végül a 2021-22-es WPBSA Q Tourról sikerült ismét profivá válnia [2021-22 és 2022-23].
A 2022-23-as szezon gyenge volt Sean O'Sullivanan számára, abból a 12 pontszerzőből, amin indulhatott, hétszer a legelső fordulóban esett ki. A 2023. évi vlágbajnokságon a 81-112. helyen végzett. (Utolsó frissítés: 2023. júl. 29-én)
Jackson PAGE
Walesi játékos, 2001. aug. 8-án született (22 éves). 2019-től profi. 48. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén/u]. Ez a legjobb helyezése. A legjobb eredménye a profik között: 9-16. ötször. Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible Színházban egyszer játszott (2022), a 9-16. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje 141 (2018). A 2022-23-as a negyedik maintour-szezonja volt.
Jackson Page 15 évesen második lett a 2016. évi U-18 Európa-bajnokságon. Egy fél évvel később megnyerte a 2016. évi U-18 világbajnokságot. 2017 februárjában meghívták a Welsh Openre, ahol a profik között a 17-32. helyen végzett. A 2017-es U-18 Európa-bajnokságon 1., az U-21-es Európa-bajnokságon 2., a felnőttek között 9-16. lett. 2018-ban megvédte U-18-as Európa-bajnoki címét. A 2018-19-es szezon Challenge Tour versenysorozaton tíz verseny összesített ranglistáján a 8. helyen végzett. A 2018 Paul Hunter Classic pontszerző versenyen a 9-16. helyet érte el amatőrként, 17 évesen.
A felsorolt eredmények jól mutatják, hogy Jackson Page bőven megérett arra, hogy megkezdje profi pályafutását. 2019 februárjában megnyerte az U-21-es Európa-bajnokságot, ez az eredmény hozta meg számára a maintour-kártyát két szezonra [2019-20 és 2020-21].
Page már tizenévesen sem szerénykedett, önbizalomtól duzzadva úgy nyilatkozott, hogy világbajnok és világelső akar lenni, s ezt el is fogja érni.
A 2019-20-as szezonban a 2020 Dornbirn European Masters 2019 decemberében lejátszott selejtezőjén O'Neill és Lisowski legyőzésével a legjobb 32 közé jutott, Ausztriában mérkőzés nélkül jutott túl Yan Bingtaón, a 16 között Zhou Yuelongtól kikapott, így a 9-16. helyen végzett. Ezen kívül elért még négy 33-64. helyezést. A 2020. évi világbajnokságon a 48 közé jutásért kapott ki Donaldsontól.
A második profi szezonjának [2020-21] elején megszerezte a harmadik 16 közötti helyezését a 2020 European Mastersen Lisowski és Brecel legyőzésével. A 2020 Scottish Openen 32 közé jutott. Ezek mellett az eredményei mellett egyelőre sok volt a 128 közötti kiesése, a 2021. évi világbajnokság selejtezőjének legelső fordulójában is 6-5-re kikapott Filipiaktól. Kiesett a main tourról, de a Q School kvalifikációs tornáról azonnal visszajutott [2021-22 és 2022-23].
2021-22 szezon meghozta Page első Crucible-beli szereplését. A világbajnokság selejtezőjében négy győzelmet aratott Sean O'Sullivan, Carty, Perry és Grace ellen. A 32 között nagy meglepetésre legyőzte Hawkinst, a 16 között M. Williamstől kapott ki. Ezt megelőzően 16 közé jutott a 2021 Northern Ireland Openen is.
2022-23-ban a legjobb eredménye a 2023 WST Classicon elért 9-16. helyezése, többek között M. Williamst és Zhou Yuelongot győzte le.
(Utolsó frissítés: 2023. jún. 18-án)
Andrew PAGETT
Walesi játékos, 1982. ápr. 25-én született (40 éves). 2008 óta profi megszakításokkal. A 2022. okt. 23-i világranglistán 88., a legjobb helyezése 71. (2011. máj. – 2012. jan.). Egyszer játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (2011), a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje 122 (2022). A 2022/2023-as a hetedik maintour-szezonja.
Andrew Pagett a 2003. évi amatőr Európa-bajnokságon 2., a 2007. évi amatőr világbajnokságon 5-8. helyezést ért el. A 2008-09-es szezonban játszott először a profik között, ahová a walesi ranglista győzteseként jutott el, de a szezont 86.-ként zárta és kiesett. (Ekkor még csak egy év volt a türelmi idő.)
A második profi évadját [2010-11] ismét Wales jelöltjeként kezdhette meg. A hétből hat nagy pontszerzőn első és második körös kiesésekre futotta, de a 2011-es világbajnokság selejtezőjében végre kijött a lépés Pagettnek, s életében először eljutott a Crucible színházba. (Az utolsó selejtező fordulóban Higginsont verte meg 10-6-ra.) A vb-n Jamie Cope-ot ugyan nem tudta legyőzni, de a 10-7-es veresége tisztes helytállás volt. A mind a 12 PTC-versenyen elinduló Pagett ott összegyűjtött egy 5-8., egy 9-16. és négy 17-32. helyezést. Ennek köszönhetően – bár kiesett – a PTC-ranglistáról a main touron maradhatott a 2011-12-es szezonban is. De a sereghajtók táboránál előbbre nem jutott, 2012 nyarán a 84. helyen zárta a szezont, s harmadjára is kiesett.
A 2013-14-es szezontól újra jutott hely Pagettnek a 128 fősre bővített main touron az előző szezon PTC-ranglistáján elért helyezésének köszönhetően, ezúttal már két szezonra az új szabályok szerint. Egyszer-egyszer jól játszott, el-elkapott egy-egy játékost az élmezőnyből, de sokszor esett ki a legelső fordulóban. A 2015. évi világbajnokság után csak 80. volt a világranglistán és negyedjére is kiesett.
Öt év szünet után jutott vissza a main tourra a 2020. évi amatőr Európa-bajnokként, de súlyos betegsége miatt egy év halasztással kezdte meg újabb két profi évét [2021-22 és 2022-23]. Mint elmondta, a korábbi profi éveihez képest sok minden változott körülötte. A lányai már nagyobbak, nem igénylik annyira az ő jelenlétét, az édesapja vezeti a családi vállalkozást, ha ő távol van, s a lényegesen nagyobb pénzdíjak is vonzóak. Nem utolsósorban úgy érzi, sokkal érettebb, sokoldalúbb már a játéka, mint régebben, így nagy reményekkel és önbizalommal vág neki ismét a profi versenyzésnek.
A 2021-22-es szezonban egy 17-32. (2021 British Open) és két 64 közötti kiesés a legjobbja.
Honfitársa és jó barátja, a szintén walesi Mark Williams az állandó edzőpartnere, s Andrew sosem felejti el megemlíteni, hogy nagyon sokat köszönhet neki, akárcsak Darren Morgannek, akinek a sznúkerklubjában gyakorol. twitter.com/AndrewPagett www.facebook.com/andrew.pagett.376 (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 4-én)
PANG Junxu 庞俊旭
Kínai játékos, 2000. febr. 15-én született (23 éves). 2020 óta profi. 35. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén., a legjobb helyezése 48. (2022. júl. 29. – aug. 21. és 2022. okt. 23. – nov. 20.). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible Színházban egyszer játszott (2023). A legjobb eredménye a profik között: 2023 WST Classic 2. hely. A legnagyobb hivatalos brékje: 144 (2022). A kínai fiatalember egyetlen szezon alatt (2022-23) előre jött a világranglistán az 53. helyről a 35.-re A 2023-24-es a negyedik profi szezonja.
Pang Junxu 13 éves kora óta vett részt a Kínában rendezett »kis« pontszerzőkön, később meghívottként több »nagy« pontszerzőn is. A 2019. évi világbajnokság – ahová meghívták –első selejtező fordulójában 10-6-ra legyőzte Carringtont. A 2019-20-as kínai amatőr tourról (CBSA China Tour) kvalifikálta magát a main tourra két szezonra (2020-21 és 2021-22).
Első profi szezonjának legelején, a 2020 Championship League 128→32 fordulójában három mérkőzésén mindössze két frémet tudott nyerni, de a 2020 European Mastersen már megmutatta, mit tud. A legjobb 16 közé jutott Hancorn, R. Williams és Hawkins legyőzésével, végül N. Robertsontól kapott ki. Eljutott a 2021 German Masters selejtezőjéből a 32-es főtáblára Ursenbacher és Allen legyőzésével. A 2020 UK-bajnokságon ismét 16 közé jutott Ford (6-4), Saengkham (6-4) és Maguire (6-5) elleni sikerekkel, végül az ezúttal remeklő Lu Ningtől kapott ki (2-6). A 2021 Welsh Openen Ding, a 2021 Gibraltar Openen McGill skalpját gyűjtötte be. A 2021. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
A 2021-22-es szezonban pályafutása legnagyobb sikerét azzal érte el, hogy a 2022 European Mastersen a 32 között 5-4-re legyőzte azt a Neil Robertsont, aki pedig az egész évadban a legjobb formában játszott az éljátékosok közül. Ezen a versenyen a 9-16. helyen végzett. Még két 17-32. helyezést is elért ebben a szezonban. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
A 2022-23-as szezon első versenyén, a 2022 Championship Ligában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy O'Sullivan és Carter legyőzésével a legjobb nyolc közé jutott. A 2022 Északír Openen 32 között végzett. A 2023-as WST Classicon 2. helyezéstért el, Selbytől kapott ki a döntőben (6-2). A 2023-as világbajnokságon debütált a Crucible Színházban, a 32 között O'Sullivantől kapott ki. Angliai tartózkodása idején a 2020 nyarán nyílt Ding Junhui Sznúkerakadémia a bázisa. (Utolsó frissítés: 2023. aug. 4-én)
PENG Yisong
Kínai játékos, 2001. nov. 13-án született (21 éves). 2022-től profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 114.. A legnagyobb hivatalos brékje: 133 (2022). A 2022-23-as az első szezonja a main touron.
Ding Junhui 2005-ben robbant be a sznúker világelitjébe, az ő példáját követve Peng Yisong édesapja is szeretett volna profi sznúkerjátékossá válni. Neki nem sikerült, viszont mindent megtett azért, hogy a fia valóra válthassa az ő álmait. A fiú 12 éves volt, amikor lakóhelyükről, Henan tartományból Pekingbe költöztette őt, hogy a kínai szövetség World Snooker Academy nevű akadémiáján profi sznúkeredzésken vehessen részt. (A 2013-ban alapított akadémia már Peng előtt is kilenc profi játékost nevelt Yan Bingtaótól Si Jiahui-ig.)
Peng Yisong a 2018. évi U-18-as világbajnokságon 3-4. helyezést ért el. A 2021. évi kínai kvalifikációs versenyen (CBSA China Tour) negyeddöntős volt, egy évvel később megnyerte ugyanezt a versenyt, így két szezonra [2022-23 és 2023-24] maintour-kártyát szerzett.
Első profi szezonjának első négy versenyén még nem nyert mérkőzést, de az ötödiken egy fordulón tújutott, így elmozdult a világranglista legvégéről. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 16-án)
Joe PERRY
Angol játékos, 1974. aug. 13-án született (49 éves). 1991 óta profi. Egy Chatteris nevű kis városkában él, amely Cambridge-től északra fekszik. A 2022-23-as világranglistán 28.., a legjobb helyezése 8. (2016. dec. 4–18.). Két pontszerző versenyt nyert.* 17-szer játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (1999, 2002–2004, 2006–2012, 2014–2016, 2018, 2019, 2023), egyszer 3-4., egyszer 5-8., hétszer 9-16. és hétszer a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 145 (2004). A 2022-23-as a 32. profi szezonja.
Perry ugyan 17 éves korában profi játékosnak állt, de az első hat-hét évben szinte észre sem lehetett venni őt. Szerencséjére akkoriban négy-ötszáz fős mezőnyök versenyeztek és nem lehetett kiesni a profi versenysorozatról. Két év után 327., négy év után 195., hat év után 123. volt a világranglistán, a hetedik év végére, 1998 nyarára sikerült száz alá jutnia egy 74. helyezéssel. Az áttörést az 1998-99-es szezon hozta meg, amikor egy év alatt negyven hellyel jött előre és debütált a Crucible színházban, a világbajnokságon. Mindjárt nagy skalppal mutatkozott be: Steve Davis 10-9-es legyőzésével.
Az ezt követő években lassan, fokozatosan javultak az eredményei, egyre többször érte el a legjobb 32-t, 16-ot. A Máltán rendezett 2001-es European Openen bejutott élete első pontszerző-döntőjébe, de ott kikapott Hendrytől.
A 2000-es évek derekán Joe Perry megállapodott a közvetlen élvonal után következő játékosok csoportjában, hol bejutott a top-16-ba, hol kicsúszott onnan. 2004-től évente elért egy-két 5-8., ritkán 3-4. helyezést.
A 2008-as év érdekes változást hozott Joe Perry pályafutásában. Ebben az évben rendezték meg először a Championship ligát, amelyen februártól a szezon végéig állandóan játszott. Más játékosok eleinte még vonakodtak ettől az új ligától, alig lehetett összeszedni a kellő számú indulót, de Perry korán felismerte a kitűnő edzési, versenyzési, felkészülési lehetőséget benne. Amikor a 2008-as világbajnokságon 3-4. helyezést ért el, azt nyilatkozta, hogy ehhez egyértelműen az új liga segítette hozzá. Aztán a vébé után mindjárt meg is nyerte a Championship liga első kiírását, s így részt vehetett a 2008. őszi premier ligában, ahol szintén a 3-4. helyen végzett. A 2008-as év hozta meg élete addigi legjobb ranglista-helyezését is, a 12.-t. Ne feledjük, Perry ekkor már 34 éves volt! A lendületből még futotta annyira, hogy 2009 nyaráig megőrizze ezt a 12. helyet, de aztán változékony eredményességű időszak következett. Kiesve a legjobb 16 közül, ismét selejtező mérkőzéseket kellett játszania, amelyek közül 2010–2013 táján bizony sokat el is veszített. 2012 derekán már csak 24. volt a világranglistán.
Aztán, mintegy varázsütésre, a 2013-14-es szezontól ismét remekül kezdett játszani Perry. A 39 éves játékos megnyerte élete első profi rangsoroló versenyét, a 2013. évi első ázsiai PTC-t, majd a Wuxi Classicon, Ausztráliában és a German Mastersen is negyeddöntős volt. A 2013-as International Championshipen és a 2014 Welsh Openen pedig elődöntős! A 2014. évi világbajnokságon nagy lehetőséget szalasztott el, mert a legjobb nyolc közé jutásért vívott mérkőzésen kitűnő játékkal végig vezetett O'Sullivan ellen, 11-9 után azonban az ötszörös világbajnok négy frémet nyert meg egymás után, és végül 13-11-re legyőzte Perryt.
A 2014-15-ös szezon végre meghozta a 40 éves Joe első »nagy« pontszerző-győzelmét. Ez már majdnem sikerült a 2014-es Wuxi Classic döntőjében, mert 9-8-ra vezetett Neil Robertson ellen, de aztán az ausztrál játékos győzött 10-9-re. Végül a 2015-ös Players Championshipen (PTC nagy döntőn) született meg a várva várt elsőség, Mark Williamst győzte le 4-3-ra a döntőben. („12 éves korom óta sznúkerezem, s egész életemben az volt a célom, hogy nyerjek egy pontszerző versenyt. Amikor a Wuxi Classicon ez nem sikerült, azt hittem, végképp elúszott a remény.”) Ranglistapontok szempontjából is messze kimagasló volt Perrynek ez a szezonja, az 5. helyen végzett az egyéves ranglistán.
A 2015-16-os évad mérlege két negyeddöntő után két 3-4. hely a 2016 Welsh Openen és a 2016 World Grand Prix-n. A 2016-os világbajnokság első fordulójában 10-9-re kikapott a fiatal Kyren Wilsontól.
A 2016-17-ben változatos képet mutatott Perry formája. A 2016. évi World Openen remek játékkal rukkolt elő: döntőbe jutott többek között Murphy (5-2) és N. Robertson (6-2) legyőzésével. A versenyt nem sikerült megnyernie, Cartertől kapott ki 10-8-ra. Ezt a szép helyezést azonban 32, 64 és 128 közötti kiesések követték, mígnem a 2016 Int. Championshipen – többek között N. Robertsont 6-2-re ismét legyőzve – az 5-8. helyen végzett. Az ezt követő szerényebb eredményei közül a 2017 Masters második helyezése emelkedik ki, amelyet Bingham, Ding és Hawkins elleni sikerekkel ért el. A világranglistán 2017 márciusában kívül került a top-16-on, mert ekkor veszítette el a két évvel korábbi pontszerző-győzelemért kapott 100 000 pontot. A 2017. évi világbajnokság második selejtező fordulójában ezúttal a thaiföldi Songsermsawadtól kapott ki 10-9-re.
A 2017-18-as szezonban négy 5-8. és öt 9-16. helyezést ért el. A 2017 UK-bajnokságon olyan kitűnő játékkal győzte le Allent a nyolc közé jutásért, amilyet régen nem láttunk tőle, de másnap – új nap, új forma – simán veszített Maguire-rel szemben. A 2018. évi világbajnokságon a 32 között magabiztos játékkal, simán legyőzte a címvédő Selbyt (10-4), de a második fordulóban kikapott Allentől.
2018 őszén jó lehetősége volt Perrynek arra, hogy újabb pontszerzőt nyerjen. A 2018 Lommel European Mastersen a top-16-os játékosok vagy nem indultak, vagy már a selejtezőben kiestek, vagy az előző heti kínai versenyről jövet kifacsartan álltak asztalhoz és ezért estek ki korán. A döntő első felében azonban sehogy sem találta meg a jó játékát. Ellenfele, Jimmy Robertson 5-0-ra elhúzott, s ez végzetesnek bizonyult, végül 9-6-ra kikapott. A 2018-as UK-bajnokságon Trump legyőzésével vétette magát észre (6-4), de a következő fordulóban kikapott Fordtól (2-6). 2019 első hónapjaiban csendes középszerűséggel versenyzett Perry, de a 2019. évi világbajnokság selejtezőjéből magabiztos játékkal jutott el a Crucible színházba. Ott a kiemelt Gilberttől szenvedett 10-7-es vereséget az első fordulóban.
A 2019-20-as szezon elején – javuló formában és javuló eredményekkel – Perry visszajutott a top-16-ba, ahonnan 2017 márciusában esett ki. Az első nyolc pontszerzőn elért egy 3-4., egy 5-8., három 9-16. és három 17-32. helyezést. Kiemelkedtek a friss világbajnok Trumppal vívott csatái: a 2019 Daqing International Championship nyolcaddöntőjében Trump győzött 6-2-re, de a 2019 Guangzhou China Championshipen a 16 között Perry visszavágott: 5-2-re ő győzött. A 2019 Yushan World Open nyolcaddöntőjében ismét Trump nyert, de csak döntő frémben (4-5). 2020 elején Perry ismét kicsúszott a top-16-ból, mert a 2020 Dornbirn European Masters selejtezőjében kikapott Tian Pengfeitől, a 2020 German Masters 32-es fordulójában pedig Breceltől. Azóta fej-fej mellett küzdöttek Carterrel a ranglista 16. helyéért, s ezáltal a vb-n selejtező nélküli indulás jogáért. Végül Yan Bingtao megelőzte mindkettőjüket, így Perrynek is és Carternek is selejtezőt kellett játszania a 2020-as világbajnokságon. Perry azok közé a játékosok közé tartozott, akiket hátrányosan érintett a koronavírus-járvány miatti több hónapos kihagyás, a vb-n a legjobb 80 között kikapott Jamie Clarke-tól.
A 2020-21-ben megrendezett 2020 Championship League pontszerzőn a 7-8. helyen végzett. A későbbi győztes, Kyren Wilson sokat köszönhetett Perrynek, mert a döntő előtti csoportküzdelmek utolsó mérkőzésén Doherty 2-0-ra vezetett Perry ellen, s 3-0-s győzelme esetén Doherty jutott volna döntőbe Wilson helyett. De Perry megnyerte az utolsó két frémet, pedig az ő helyezését nem befolyásolta az eredmény. A 2020 UK-bajnokságon 5-8. helyezést ért el, Lu Ningtől kapott ki az elődöntőbe jutásért. E két nyolc közötti eredmény mellett esett ki Perry 16, 32, 64 és 128 között is a szezon folyamán.
Gyenge rajtot vett a 2021-22-es szezonban: csak a szezon tizedik pontszerzőjén, a 2022 European Mastersén sikerült először 32 között végeznie. Annál meglepőbb volt az a remek játék, amivel megnyerte a 2022 Welsh Opent. A döntőben az ebben az időszakban formán kívül játszó Trumpot győzte le 9-5-re. Ez volt Perry második pontszerző-győzelme. A 2022. évi világbajnokság selejtezőjében azonban kikapott az ebben az évben a Crucible-ben debütáló Jackson Page-től.
A 2022-23-as szezont korai kiesésekkel kezdte a játékos, de a 2022 UK-bajnokságon remek formában játszott: Dott-ot, N. Robertsont és Binghamet legyőzve, majd Fordtól vereséget szenvedve az 5-8. helyen végzett. A 2023-as világbajnokságon a 17-32. helyen végzett, a 32 között 7-2-re vezetett Milkins ellen, onnan kapott ki 10-9-re.
Perry nős, két kislánya van. A család 45 percnyire lakik Cambridge-től, Neil Robertson főhadiszállásától, így a két játékos évek óta együtt edz, szorosabb barátság is kialakult közöttük. Amikor Robertson 2010-ben világbajnokságot nyert, nem felejtette el hangsúlyozni, hogy ebben Joe Perrynek nagy szerepe van, nélküle nem sikerülhetett volna. * 2015 Players Championship, 2022 Welsh Open (Utolsó frissítés: 2022. máj. 10-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 16, 2015 19:08:58 GMT 1
Andres PETROV
Észt játékos, 1996. okt. 15-én született (26 éves). 2022 óta profi, az első észt játékos a profik között. A 2022. nov. 20-i világranglistán 104.. Az eddigi legjobb eredménye: 2022 UK-bajnokság 33-48. A legnagyobb hivatalos brékje 131 (2019). A 2022-23-as az első szezonja a main touron.
Petrov 2013 (17 éves kora) óta indult az amatőr Európa-bajnokságokon. 2016-ban 3-4., 2017-ben 2. helyezést ért el. 2017-től indult a Q School kvalifikációs versenyeken. A 2019 Riga Mastersen szabadkártyásként 64 között végzett. A 2022. évi amatőr Európa-bajnokság megnyerésével szerzett maintour-kártyát két szezonra [2022-23 és 2023-24].
A 2022-23-as szezon első négy pontszerzőjén nem nyert mérkőzést, de ezt követően a 2022 UK-bajnokságon egymás után mindjárt hármat is: O'Neill, Page és Gary Wilson legyőzésével 48 közé jutott. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 28-án)
Barry PINCHES
Angol játékos, 1970. júl. 13-án született (52 éves). 1989 óta profi. Fia, Luke Pinches is sznúkerezik. A 2022. okt. 23-i világranglistán 84., a legjobb helyezése 18. (2005). »Nagy« pontszerző versenyt nem nyert, de 2007-ben a Paul Hunter Classic pro-am verseny győztese volt, 2010 augusztusában pedig megnyerte a PTC4 »kis« pontszerzőt. Háromszor játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (1991, 2004, 2005), egyszer a 9-16., kétszer a 17-32. helyen végzett. Egy hivatalos 147-t lökött (1999). A 2022-23-as a 30. szezonja a main touron.
Barry Pinches 1988-ban megnyerte Anglia amatőr bajnokságát, ezzel a trófeával a tarsolyában állt profinak 1989-ben. 1991-ben 21 évesen 32 közé jutott a világbajnokságon, debütált a Crucible színházban. Az első fordulóban kikapott Terry Griffiths-től 10-3-ra. Érdekesség, hogy legközelebb 13 év múlva, 2004-ben sikerült főtáblára kerülnie a világbajnokságon. Jamie Burnett-tel (1996, 2009) megosztva tartják az első és második Crucible-beli szereplés között eltelt leghosszabb idő rekordját. Ezt követően hosszú évek teltek el meglehetősen sikertelenül. 2001-ben, 31 évesen Pinches még mindig csak 82. volt a világranglistán. A 2000-es évek első felében javulni kezdtek az eredményei, többször főtáblára jutott a pontszerzőkön, de a legjobb eredménye csupán két negyeddöntő (2003, 2005). A 2004-es világbajnokságon a 17 éves Dingen és Tony Dragón át vezetett az útja a legjobb 32 közé. Itt 10-8-ra legyőzte Jimmy White-ot, és a következő fordulóban is vezetett 11-9-re Stephen Hendry ellen, de végül kikapott 13-12-re.
A szépen sikerült 2003-04-es és 2004-05-ös szezonok a világranglista 18. helyét, élete legjobbját eredményezték az akkor 35 éves játékosnak, de aztán rohamos visszaesés következett. 2006-ban a 33., 2007-ben az 56., 2008-ban az 50., 2009-ben az 52., 2010-ben az 57., 2012-ben a 64., 2013-ban a 62., 2014-ben pedig a 76. helyen zárta Barry Pinches a szezont. A 2013-14-es szezon európai PTC-ranglistájáról azonban továbbra is biztosította a helyét a main touron további két évre [2014-15 és 2015-16], igaz, elveszítve összes korábbi ranglistapontját.
A 2015-16-os év egy jelképesnek is tekinthető mérkőzéssel indult a 45 éves Pinches számára. Az ausztráliai pontszerző selejtezőjében 5-2-re kikapott egy 18 éves kínai amatőr fiútól. A szezon további versenyein is sikertelenül szerepelt. A 2016. évi világbajnokság után kiesett a main tourról, és három évig nem sikerült visszajutnia.
A 2019. évi Q School kvalifikációs tornán végül sikerrel járt: újabb két szezonra [2019-20 és 2020-21] maintour-kártyát szerzett. A 2019-20-as évadban háromszor jutott el a legjobb 64 közé. A 2020. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
2020-21-ben a legjobb ereménye az volt, hogy 17-32. lett a 2020 Northern Ireland Openen, Highfieldet és McGillt győzte le. 2012-ben volt utoljára 32 között »nagy« pontszerzőn. A 2020-21-es szezon végén ismét kiesett a main tourról, de a Q School kvalifikációs tornáról azonnal visszajutott [2021-22 és 2022-23]..
A 2021-22-es szezonban a 2022 German Mastersen 17-32. helyezést ért el, de a szezon többi versenyén korábban kiesett. A 2022. évi világbajnokságon a 81-112. helyen végzett.
A 2022-23-as szezonban eddig egyszer jutott 64 közé. (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 6-án)
Dechawat POOMJAENG
Thaiföldi játékos, 1978. júl. 11-én született (44 éves). 2011 óta profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 122-130., a legjobb helyezése 37. (2015. márc. 28. – ápr. 5.). Rangsoroló versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján egyszer játszott (2013), a 9-16. helyen végzett. Egy 147-et lökött 2013-ban. A 2022-23-as a hetedik profi szezonja.
Poomjaeng pooljátékos volt egészen 31 éves koráig. Ekkor gondolt egy nagyot és áttért a sznúkerre. (A bátyja, Suchakree “Kwan" Poomjaeng 2001 és 2004 között három szezonon át játszott a profi versenysorozaton.) Dechawat Poomjaeng 2010 novemberében elődöntős volt az Ázsiai Játékokon, egy hónappal később pedig megnyerte az IBSF- (amatőr) világbajnokságot. Elmondása szerint egy évig készült erre a versenyre, a jelek szerint jól. Ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát a 2011-12-es main tourra.
A 33 éves debütáns mindjárt az első szezonja elején felhívta magára a figyelmet, mert élete első profi mérkőzésén (PTC1) legyőzte 4-3-ra a friss világbajnok Higginst. De a kemény folytatás elmaradt. A mezőny hátsó felében alig-alig vétette magát észre. Annál meglepőbb volt, amikor mind a 2013 German Mastersen (Yu Delu és O'Brien legyőzésével), mind a 2013 China Openen (Woollaston és O'Brien legyőzésével) főtáblára jutott (mind a kétszer 17-32. lett.). A csattanót azonban a 2013. évi világbajnokság jelentette, amelynek a főtáblájára négy selejtező mérkőzésen keresztül ért el, majd a Crucible színházban 10-9-re legyőzte Maguire-t. A következő fordulóban aztán Michael White-tól kikapott 13-3-ra a jó játékával, a túlcsorduló örömködésével, a kisfiús csetlésével-botlásával a közönséget sokszor tapsra és nevetésre ingerlő Poomjaeng.
Harmadik profi szezonjában [2013-14] a »nagy« pontszerzők közül ötször bejutott a legjobb 32 közé (mind az ötször a 17-32. helyen végzett), a 2014-es German Masters selejtezőjében pedig meglökte pályafutása első maximumát.
2014-15-ben és 2015-16-ban egyszer-egyszer 16 között végzett nagy pontszerzőn, de a jó ranglista-helyezéséhez (38.–45.) az is hozzájárult, hogy csökkenteni tudta az első körös vereségei számát.
A 2016-17-es szezon hihetetlenül gyengén sikerült a thaiföldi játékos számára. Az első 12 pontszerző közül nyolcszor kiesett a 128 között és négy alkalommal is csak a legjobb 64-ig jutott. A szezon végén kiesett a main tourról. Másfél évig még játszott Európában amatőrként, aztán 2018 végén hazaköltözött Thaiföldre.
Az első ízben megrendezett 2022 Ázsia-Óceánia Q Schoolról ismét biztosította a helyét a main touron két szezonra [2022-23 és 2023-24]. A 2022-23-as szezon első négy pontszerzőjén nem indult, az ötödiken kiesett az első fordulóban. (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 20-án)
Jimmy ROBERTSON
Angol játékos, 1986. máj. 3-án született (37 éves). 2002 óta profi. 26. A világranglistán a 2022-2023-as szezon végén., a legjobb helyezése 21. (2019. márc. 10. – ápr. 7.). Egy pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján ötször játszott (2011, 2015, 2017, 2018, 2023), mind a ötször a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 143 (2021). A 2023-24-es a 17. szezonja a main touron.
Ahogyan nagyon sok játékosnak, Jimmy Robertsonnak is úgy kezdődött a pályafutása, hogy gyerekkorában kapott a szüleitől egy kis méretű sznúkerasztalt. Aztán évekig párhuzamosan futballozott a Crystal Palace-ban és sznúkerezett a barátaival minden szabad idejében. A fordulópontot az jelentette, hogy 2002-ben, 16 éves korában kvalifikálta magát a profi versenysorozatra a Junior Play-Offs elnevezésű versenyről. A 128 fős mezőnyből a 121. helyen végzett és kiesett a szezon végén. A második próbálkozása a 2007-08-as évadban érkezett el, de szintén gyenge volt még a mezőnyhöz, ismét kiesett. 2009-ben megnyerte Anglia amatőr bajnokságát és a profik között helyet biztosító “England Pro Ticket Tour” versenyt is, így harmadjára is nekivághatott a profi életnek.
Jimmy 2009 óta egyre biztosabb tagja a mezőnynek, 2011-ben már a világbajnokság 32-es főtáblájára is eljutott. A selejtezőben Xiao Guodongot, Tony Dragót és Ken Dohertyt győzte le. A világbajnoki debütálás nem sikerült túl jól: Mark Selbytől 10-1-re kapott ki az első fordulóban.
A 2011-12-es szezon nyolc nagy pontszerzőjéből egyszer jutott főtáblára, a 2012-13-as szezonban már két főtáblás helyezéssel dicsekedhetett.
A 2013-14-es szezon elég jól kezdődött Jimmy számára. Kis pontszerzőn kétszer is negyeddöntőbe került, a 2013-as Wuxi Classicon pedig a 17-32. helyen végzett. De aztán sorra elvérzett minden nagy pontszerző első fordulójában, és az ősz második felében a kis pontszerzőkön sem remekelt. A 2014. évi világbajnokság selejtezőjében Gilberttől kapott ki 10-6-ra a 32 közé jutásért vívott csatában.
A 2014-15-ös szezonban négyszer jutott 32 közé nagy pontszerzőn, közte a világbajnokságon. Xiao Guodongot győzte le 10-9-re az utolsó selejtező fordulóban, a Crucible színházban Futól kapott ki.
2015-16-ban érte el Jimmy az első nyolcaddöntőjét: 9-16. lett Kínában a 2015 Daqing International Championship versenyen. A 32 között Hawkins volt az 'áldozata' (6-4), a 16 között ismét Futól kapott ki. Ennek a nyolcaddöntőnek köszönhetően jutott a világranglistán 40-en belülre, s ezt a 32-38. helyezését őrizte három éven keresztül, első pontszerző-győzelméig. 2016-17-ben a 2016 Riga Mastersen lett másodjára 9-16. helyezett.
A 2017-18-ban elért eredményei a legkiegyensúlyozottabbak: élete első negyeddöntője (2018 German Masters) mellett sokszor eljutott a 32 és a 16 közé, s a 2018-as világbajnokságon ismét főtáblás volt. A verseny későbbi győztesétől, Mark Williamstól kapott ki a 32 között.
Amikor már azt hittük, hogy a 32 éves fiatalember soha nem viszi többre 9-16., ritka kivételként 5-8. helyezéseknél, akkor egyszer csak megnyerte a 2018 Lommel European Masterst, Perryt győzte le a döntőben 9-6-ra. Elsősorban taktikai érettségével és mentális erősségével hívta fel magára a figyelmet, még ha a technikai kivitelezésbe csúsztak is hibák. A nézőket ugyanaz az érzés kerítette hatalmába, mint Gould, Liang, King vagy Hamilton győzelme alkalmával: egy életben egyszer minden játékos megérdemel egy ilyen sikert. A világranglistán tíz helyet javítva a 26. helyig ugrott előre Jimmy. Ráadásul e győzelemnek köszönhetően részt vehetett a 32 fős 2019 Cheltenham World Grand Prix, valamint a 16 fős 2019 Preston Players Championship versenyeken, amelyek további ranglistapontokat hoztak a konyhára. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában 10-9-re kikapott O'Connortól.
2019-20-ban egyszer jutott 8 közé (2020 Gibraltar Open), egyszer 16 közé (2019 Scottish Open), háromszor pedig a 17-32. helyen végzett az első és második fordulós kiesései mellett. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében Ashley Cartytól kapott ki, a 49-80. helyen végzett.
2020 októberében visszazuhant a világranglistán a 26.-ról a 44. helyre, mert ekkor vonták le tőle a 2018 European Masters megnyeréséért kapott 75 000 ranglistapontot. Az egész szezonja gyenge volt Jimmynek, mindössze egyszer jutott a legjobb 32 közé.
A következő, 2021-22-es szezon annál sikeresebben alakult: a 2021 Championship ligában a 17-24. helyen végzett, majd a 2021 British Openen elődöntős volt. Joyce, Saengkham, D. Jones, Maguire és Lu Ning legyőzésével jutott be a legjobb négy közé, ahol Mark Williamstől kapott ki. Ezt egy 9-16. és egy 33-64. helyezés követte. A 32 fős mezőnnyel rendezett 2021 World Grand Prix-n 5-8. helyezést ért el Selt és az előző versenyt megnyerő Brecel legyőzésével. Ismét a legjobb négy között végzett a 16 indulós 2022 Players Championshipen, Brecelt és Higginst győzte le, majd N. Robertsontól kapott ki. A 2022 Welsh Openen 16 közé jutott. Máris visszakapaszkodott a 2020 októberi nagy pontlevonás előtti pozíciójába. A 2022. évi világbajnokságon a 33-48. helyet érte el, Wakelintől kapott ki 10-7-re a főtábláért vívott mérkőzésen.
2022-23 első négy pontszerzője során mind a négy alkalommal 32 között végzett. A 2022 UK-bajnokságon azonban ranglistapont nélkül maradt, mert a 80→48 fordulóban 6-4-re kikapott a kínai Xu Si-tól. A 2023-as világbajnokságon ismét eljutott a Crucible színházba, ahol a 32 között M. Williams győzte le őt 10-5-re. Jimmy Robertson egy sznúkerklub tulajdonosa szülővárosában, az Anglia déli tengerpartján fekvő, Bexhill nevű kisvárosban. Egyelőre csak a nevét adja hozzá, a klubot a szülei vezetik, ő teljes erőbedobással a játékra koncentrálhat. Nem tudom, Ronnie mit szól hozzá, de a klub neve: O’Sullivans Snooker Club. A profik közül Jimmy Robertsonon kívül Mark Davis játszik itt rendszeresen, de Jimmy egyik interjújából tudjuk, hogy földrajzilag elég messze vannak minden más profi játékostól és versenyhelyszíntől, sokat kell autózniuk.
Jimmy Robertson és kedvese, Haley, két gyermek boldog szülei. Kisfiuk 2013-ban, kislányuk 2017-ben született. * 2018 Lommel European Masters www.osullivanssnookerclub.com/Jimmy_Robertson.html (Utolsó frissítés: 2023. júl. 3-án)
Neil ROBERTSON
Ausztrál játékos, 1982. febr. 11-én született (41 éves). 1998 óta profi. Angliában, Cambridge-ben él.
A 2023. febr. 19-i világranglistán 4. Korábban világelső volt 2013. jún. 9-től 2014. máj. 5-ig, 2014. aug. 10-től 24-ig és 2014. dec. 14-től 2015. jan. 24-ig. A 2010. évi világbajnok, ezzel együtt 23 pontszerző győzelme* és két Masters címe van. Egyike annak a tizenegy játékosnak, akiknek valaha is sikerült megnyerniük mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst. Eddig 18-szor játszott világbajnokság 32-es főtábláján (2005–2022), egyszer 1., kétszer 3-4., hatszor 5-8., négyszer 9-16. és ötször 17-32. helyen végzett. Négy hivatalos 147-t lökött (2010, 2013, 2015, 2019). Neil Robertson az első ausztrál, aki pontszerző versenyt nyert, az első ausztrál, aki modern kori világbajnokságot nyert, és az első ausztrál, aki világranglista-vezető volt. A 2022-23-as a 21. profi szezonja.
Egy korai és sikertelen profi éve [1998-99] után Neil Robertson 2003 nyarán első lett Új-Zélandon a 21 éven aluliak világbajnokságán, s ezzel az eredményével másodjára is eljutott a profi tourra. 2003 őszén mindjárt megnyerte a Masters kvalifikációs versenyét, így 2004-ben indulhatott a rangos tornán. (Élete első televíziós szereplése alkalmával kikapott Jimmy White-tól 6-2-re.)
Neil ekkor már megragadt a profi mezőnyben, 2004-ben 68., 2005-ben 28., 2006-ban 13. lett a világranglistán. A 2006-07-ben kiemelkedett a tucatnyi tehetséges fiatal játékos közül, mert két pontszerző versenyt is megnyert. A sikerekhez nagyban hozzásegítette az is, hogy 2004-ben Angliába, Cambridge-be költözött, azóta csak a nyári vakációkban utazik haza Melbourne-be. Bár nagyon nehéz a szülőföldtől, a családtól, a barátoktól távol élni, mondta Neil Robertson, de a sznúkerpályafutása szempontjából élete legjobb döntése volt ez az áttelepülés.
2008 őszétől a világ élvonalának egyik meghatározó játékosává vált Neil, amit megkoronázott a 2010. évi világbajnoki címe. A harmadik pontszerző-győzelmét 2008-ban Bahreinben érte el, a negyediket 2009 októberében (Grand Prix). Az ötödik volt a 2010-es világbajnokság (18-13 Graeme Dott ellen), a hatodik pedig a 2010-es World Openen aratott győzelme.
A kissé visszafogott 2010/2011-es szezon után 2011 őszétől ismét az erőteljes Robertsonnal találkozhattunk. Amikor 2011 októberében megnyerte a PTC8 versenyt, a döntőben újdonsült riválisát, Judd Trumpot győzve le 4-1-re, úgy nyilatkozott, hogy jobb, érettebb, sokoldalúbb játékosnak érzi magát, mint amikor világbajnokságot nyert. Elődöntős volt mind a Shanghai Mastersen, mind az UK-bajnokságon, aztán következett a szezon legnagyobb sikere: Neil megnyerte élete első Masters (Mesterek Tornája) versenyét Allen, Williams, Trump és Murphy legyőzésével.
A 2012/2013-as szezont csetléssel-botlással kezdte, a több hónapos ausztráliai vakáció után nehezen lendült bele a játékba. A wuxi, az ausztráliai és a sanghaji pontszerzők a belerázódást szolgálták. Csalódást keltett a 2012-es UK-bajnokságon is, ahol az első körben sziporkázott négy százast lökve, de azután már csak szenvedett, míg végül a negyeddöntőben 4-0-ás vezetésről kapott ki Selbytől 6-4-re. Az évad második felében rátalált a jó formára: az European Tour 2-t megnyerte, az Int. Championshipen és a PTC nagy döntőn 2. lett, végül pedig a 2013-as China Openen megszerezte 7. pontszerző-győzelmét, visszavágva Selbynek a döntőben. A gyenge szezonkezdés ellenére Neil gyűjtötte a legtöbb ranglistapontot a világbajnokság előttig. A pekingi jó formát nem sikerült átmentenie a világbajnokságra. Az első fordulóban 10-8-ra kikapott a világranglista 19. helyén álló Milkinstől.
A 2013-14-es szezon az egyik legsikeresebbnek mondható Neil pályafutásában. Nyert két pontszerzőt, kétszer második, kétszer 5-8., a világbajnokságon 3-4. helyen végzett. S ami keveseknek sikerült: egyszer sem vérzett el a 128-as táblák selejtező fordulóiban. A legnagyobb produkciója mégis az volt, hogy ennek az egyetlen szezonnak a folyamán 103 db százas bréket lökött, jócskán megjavítva Judd Trump előző évi 61 db-os rekordját. Ebben a szezonban bontakozott ki legmarkánsabban a Selby–Robertson rivalizálás. A 2013-as Australian Open elődöntőjében Neil verte ki Selbyt (6-3) és a 2013-as UK-bajnokság döntőjében is Neil győzött 1-5-ről 10-7-re. A 2014-es világbajnokság elődöntőjében aztán Selby visszavágott, 17-15-ös eredménnyel jutott a döntőbe.
A 2014/2015-ös szezont magabiztosan kezdte Neil, győzött az első és második lett a második pontszerzőn. Utána azonban váratlan hullámvölgy kezdődött. A 2015-ös Mastersen bemutatta élete legjobb (6-1 Carter ellen) és legrosszabb játékát (2-10 a döntőben Murphy ellen). A 2015. évi világbajnokság negyeddöntőjében egy igen magas színvonalú összecsapáson szenvedett 13-12 arányú vereséget Hawkinstól.
A 2015-16-os évadban nehezen lendült bele a versenyzésbe Neil, de annál erőteljesebben: a Bajnokok bajnoka cím megnyerése után első lett a 2015-ös UK-bajnokságon is, ez volt a 11. pontszerző-győzelme. Ráadásul a döntőben meglökte a harmadik hivatalos 147-ét. A 2016-os Welsh Open döntőjében vezetett 5-2-re O'Sullivan ellen, de végül »csak« második lett. Innentől a szezon végéig felejthető lett a produktum. A 2016. évi világbajnokság első fordulójában Holttól kapott ki 10-6-ra. Rögtön a következő versenyen azonban visszavágott: a 2016-17-es szezon első versenyén, a 2016 Riga Masters döntőjében 5-2-re legyőzte. Ez volt Neil 12. pontszerző győzelme, amit másfél évnyi – önmagához képest – haványabb időszak követett 64, 32, és 16 közötti kiesésekkel.
A 2017-18-as szezonban végre megszületett Robertson 13. pontszerző győzelme. A 2017 Scottish Openen a döntőbe jutásért Higginst győzte le, majd 4-8-ról 9-8-ra fordítva »ellopta« a trófeát az életében először döntős kínai Cao Yupengtől. A 2018 China Openen a 3-4. helyen végzett. A legjobb négy közé jutásért Binghamet győzte le 6-0-ra, de a következő fordulóban Hawkinstól kikapott 10-6-ra. A 2018. évi világbajnokság nem sikerült Neilnek: az első fordulóban elvérzett Milkinsszel szemben, akárcsak 2013-ban.
2018 őszén úgy nyilatkozott a játékos, hogy nem szeretné úgy befejezni a pályafutását, hogy csak egy világbajnoki címet nyert. Sokat és keményen gyakorol, megy is neki a játék, s úgy érzi, hogy közeledik a második vb-címe. Valóban, több éves hullámzó teljesítmény után rendkívül eredményes szezont produkált Neil. Hat pontszerző verseny döntőjébe jutott be, ezek közül hármat megnyert (2018 Riga Masters, 2019 Welsh Open, 2019 China Open), ezek voltak a 14., 15. és 16. elsőségei. Megszületett a negyedik hivatalos 147-e is. Az egyik nagy esélyesként készülhetett a 2019. évi világbajnokságra. A negyeddöntő, amit elért, nem mondható rossz szereplésnek (Higginstől kapott ki 13-10-re), de a második világbajnoki cím megszerzése elmaradt.
A 2019-20-as évad balszerencsésen indult Robertson számára. A 2019 Riga Masters versenyre nem tudott megfelelő időben elutazni, mert a viharos időjárás miatt többször elhalasztották, majd végleg törölték a repülőgépe felszállását. A 2019 Guangzhou China Championshipen betegség miatt kényszerült visszalépni. A 2019 Yushan World Openen pedig amiatt nem vehetett részt, mert rossz címre (egy azonos nevű másik városba) ment, hogy lejátssza a selejtező mérkőzését, s a hiba helyrehozására már nem maradt ideje. Megnyerte viszont a 2019-es Bajnokok bajnoka versenyt. Három döntő frémes mérkőzést nyert ehhez: Murphyt és O'Sullivant 6-5-re, a döntőben Trumpot 10-9-re győzte le. Az ezt követő három pontszerzőn azonban nem remekelt. Nem is annyira az őt legyőző ellenfelek személye, mint a vereségek mértéke volt meghökkentő: Yan Bingtaótól 6-1-re, Thepchaiya Un-Nooh-tól 4-0-ra kapott ki a 16 között. Következtek aztán Robertson fényes hónapjai: a 2020 Dornbirn European Masterst remek játékkal nyerte meg. Az öt mérkőzése alatt mindössze hat frémet veszített el: 5-2, 5-2, 5-1, 6-1, 9-0. A 22 éves kínai Zhou Yuelong elleni 0-s győzelme mindössze a második ilyen volt a két vagy több szakaszban játszott döntők történetében. Ez volt Robertson 17. pontszerző-győzelme. A 2020 German Mastersen második lett, Trumptól kapott ki a döntőben (6-9). A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n elmaradt a visszavágó, mert Trumpot Kyren Wilson legyőzte, így Neil szinte akadálytalanul gyűjthette be 18. pontszerző trófeáját. A döntőben (10-8 Dott ellen) öt százast lökött. A három hétig egyfolytában lejátszott három verseny eléggé elfárasztotta Robertsont, s mint mondta, csak azért indult el a 2020 Welsh Openen, mert ő volt a címvédő. Még ilyen kifacsart állapotban is eljutott a legjobb nyolc közé, de a Kyren Wilson elleni negyeddöntőben végképp összeesett: 5-0-ra kikapott. A 2020. évi világbajnokságon gond nélkül túljutott Liangon (10-5) és Hawkinson (13-9), de a harmadik fordulóban nem találta az ellenszerét Selby taktikájának, aki tudatosan lassította, tördelte szét ellenfele játékritmusát (7-13).
A 2020-21-es szezont jó formában kezdte Neil, bár az első két versenyen győznie nem sikerült. A 2020 European Masters negyeddöntőjében Murphytől kapott ki 5-4-re, a 2020 English Open döntőjében Trumptól 9-8-ra. Ez utóbbi versenyen 12 százast lökött, hárommal kevesebb frémet veszített, mint Trump (egyetlen szoros mérkőzése volt Selby ellen az elődöntőben), míg Trump kifejezetten rosszul játszott az első fordulókban, s később is csak küszködve vette az akadályokat. Úgy érzem, Robertson jobban megérdemelte volna a győzelmet. A 2020 Bajnokok bajnoka meghívásos versenyen szintén második lett, ezúttal a remek formában játszó Allentől kapott ki. Ezeket a versenyeket egy kisebb hullámvölgy követte: Woollastontól kétszer is korai vereséget szenvedett. De legalább »rápihent« a 2020 UK-bajnokságra, amelyen remek játékkal, simán jutott be a döntőbe (Selby ellen 6-2, Zhou Yuelong ellen 6-2). Ott Trumppal találkozott, így a két legjobb formában lévő játékos csapott össze. Fej-fej mellett haladtak, egy frémnél soha nem volt nagyobb különbség közöttük. A mérkőzés a döntő frém utolsó két golyóján dőlt el, Trump idegességében mellélökte a nem túl nehéz rózsaszínűt, Robertson pedig – egy életem, egy halálom – rápróbált az otthagyott, sokkal nehezebb rózsaszínűre, ami beesett. A fekete már nem kellett neki, győzött 10-9-re. Ez volt a 19. pontszerző-győzelme és a harmadik UK-bajnoksága. Egyúttal előrejött a világranglistán Trump mögé a 2. helyre. A 2021 Players Championshipen szenzációs játékkal, négy nagy százast lökve 6-1-re legyőzte Lu Ninget, de a következő fordulóban 6-2-re kikapott K. Wilsontól. A szezon nyolc legjobb játékosával megrendezett Tour Championshipet szenzációs játékkal nyerte meg: Lisowski 10-5-ös és Selby 10-3-as legyőzésével jutott döntőbe, ahol O'Sullivan 4-4-ig még tartotta a lépést vele, de az esti szakaszban Robertson hengerelt. 10-4-es végeredménnyel szerezte meg 20. pontszerző-győzelmét. Nagy reményekkel vágott neki a 2021. évi világbajnokságnak, ahol a kezdeti remek fordulók után a negyeddöntőben 13-8-ra kikapott K.Wilsontól.
2021 őszén sikerült győznie a 2021 English Openen. Szoros mérkőzéseket vívott: Mark Davist 4-3-ra, K. Wilsont 5-4-re, Kinget 2-4-ről 6-4-re, a döntőben Higginst 6-8-ról 9-8-ra győzte le. Ez volt a 21. pontszerző-győzelme. Majdnem megszületett a következő is: a 2021 World Grand Prix döntőjében 7-5-re vezetett O'Sullivan ellen, de ellenfele az utolsó hat frémből ötöt megnyert, s így Neilnek egy 8-10-es vereséggel csak a 2. hely jutott. Vigasztalódhatott a következő versenyen, a 2022 Mastersen, amit hol küzdelmes, hol könnyebb mérkőzésekkel megnyert. Ez volt a második Masters-címe és a hatodik Triple Crown győzelme. A 2022 Players Championshipen visszavágott O'Sullivannek (6-3), a döntőben Hawkins sem tudott komoly ellenállást kifejteni ellene (10-5), megszületett az ausztrál játékos 22. pontszerző-győzelme. A 23. sem váratott sokáig magára: a 2022 Tour Championshipen a négy között O'Sullivant győzte le 10-9-re, majd a döntőben Higginst ugyanilyen arányban. Ráadásul Higgins már 9-4-re vezetett, onnan fordított Robertson. E remek szezonja vége felé egy dolog aggaszthatta csak Neilt: a sznúker történetében mindössze négyszer fordult elő, hogy ugyanaz nyerte a világbajnokságot, mint az azt megelőző versenyt. Ez most is így volt: Robertson ugyan a szezon legeredményesebb játékosaként nagy esélyesnek számított, de csak egy 9-16. helyezésig jutott a vb-n. Lisowskitól kapott ki 13-12-re. Némi vigaszt jelenthetett, hogy meglökte pályafutása ötödik maximumát, a Crucible-ben az elsőt. A sznúkerszövetség az év játékosának választotta.
A 2022-23-as szezon első három pontszerző versenyén nem indult el Robertson, hogy több időt tölthessen fiatal családjával. Utána azonban thaiföldi partnernőjével megnyerte a meghívásos vegyespáros versenyt, és egyaránt 3-4. helyezést ért el a 2022 Hong Kong Mastersen és a 2022 Északír Openen. A szezon második felében ingadozó teljesítményt produkált: újabb két 3-4. helyezés mellett korai kiesések is becsúsztak.
Neil Robertsont tartják a világ egyik legjobb hosszúgolyó-belökőjének, a bréképítése is kiváló. Vele kapcsolatban meg kell említenünk Joe Perryt, aki hosszú ideje edzőpartnere, a korábban lustaságra hajlamos fiatalember »rugdalója«, kordában tartója, ösztönzője, a magánéletében segítője volt. A világbajnoki cím elnyerése után Robertson köszönetet mondott Perrynek, mondván, nélküle sohasem sikerült volna elérnie ezt az eredményt. A 2014-es Wuxi Classic döntőjében szinte jobban sajnálta Perryt, akit 10-9-re legyőzött, mint Perry saját magát.
Neil Robertson és felesége, Mille, két gyermeket nevelnek. A kisfiú, Alexander, 2010-ben, a kislány, Penelope, 2019-ben született. Érdekesség, hogy a pár csak 2021 augusztusában házasodott össze.
www.neilrobertson.net/
i.imgur.com/UFN5Ku0.jpg
* 2006 Grand Prix, 2007 Welsh Open, 2008 Bahrain Championship, 2009 Grand Prix, 2010. évi vb, 2010 World Open, 2013 China Open, 2013 Wuxi Classic, 2013 UK-bajnokság, 2014 Wuxi Classic, 2015 UK-bajnokság, 2016 Riga Masters, 2017 Scottish Open, 2018 Riga Masters, 2019 Welsh Open, 2019 China Open, 2020 Dornbirn European Masters, 2020 Cheltenham World Grand Prix, 2020 UK-bajnokság, 2021 Tour Championship, 2021 English Open, 2022 Players Championship, 2022 Tour Championship
(Utolsó frissítés: 2022. febr. 23-án)
|
|
|
Post by Ágnes on May 17, 2015 3:06:13 GMT 1
Noppon SAENGKHAM
Thaiföldi játékos, 1992. júl. 15-én született (31 éves). 2010-től profi. A 2022 -2023-as szezon végén 29. a világranglistán, a legjobb helyezése 28. (2019. márc. 10. – ápr. 7.). Rangsoroló versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban négyszer játszott (2017, 2020, 2022, 2023), kétszer a 17-32. helyen, kétszer a 9-16. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 3-4. háromszor. Egy 147-et lökött (2019). A 2022-23-as a 11. maintour-szezonja volt.
Noppon Saengkham a 2009. évi U-21-es világbajnok, ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát a 2010-11-es main tourra, 18 évesen lett profi. Ebben a szezonban a legjobb eredménye az volt, hogy a 2011-es Welsh Openen 64 közé jutott Couch és Gunnell legyőzésével. 2011 nyarán kiesett a main tourról. Az ezt követő két szezonon át 2., 3-4. és 5-8. helyezésket ért el valamennyi felnőtt és U-21-es világ- és Ázsia-bajnokságon, míg végül 2013 áprilisában megnyerte Ázsia U-21 bajnokságát, s ezzel az eredménnyel visszajutott a World Snooker tourra, az új szabályok szerint mindjárt két szezonra [2013-14 és 2014-15].
2013-14-ben háromszor is 32 közé jutott az akkor 21 éves fiatalember »nagy« pontszerzőn. A 2014-15-ös szezon elején több versenyt kihagyott, de aztán kezdte gyűjteni a szép skalpokat, pl. Maguire-t, Yu Delut, Burdent győzte le, a 2014 Int. Championshipen ismét a 17-32. helyen végzett. Mégsem sikerült a legjobb 64 közé jutnia a szezon végére, de a 2014/2015 európai PTC-k ranglistájáról a main touron maradhatott újabb két évre [2015-16 és 2016-17]. Igaz, elveszítette minden addigi ranglistapontját, s 0-ról indulva kellett megint gyűjtögetnie azokat.
A 2015-16-os szezon elején az előkelő 3-4. helyen végzett a meghívásos 6-pirosas világbajnokságon, de a pontszerző versenyeken kevesebb siker kísérte a szereplését egészen a 2016-os China Openig. Ezen a versenyen elérte élete első negyeddöntőjét N. Robertson, Woollaston és Dott legyőzésével.
A 2016-17-es szezon folyamán végig úgy tűnt, hogy a thaiföldi játékos kiesik a main tourról 2017 nyarán. De a hajrá remekül sikerült: mind a 2017 China Openen, mind a 2017. évi világbajnokságon a 17-32. helyen végzett Saengkham. Hamilton és Lee Walker legyőzésével debütált a Crucible-ben. Annyi ranglistapontot gyűjtött ezzel a két eredménnyel, hogy éppen befért a 64. helyen a biztos bentmaradók közé.
2017-18-ban 32, 64 és 128 közötti kiesések váltakoztak a játékos eredménylistáján egészen a 2018-as Welsh Openig. Ezen a versenyen elérte pályafutása első 3-4. helyezését, s mindjárt 11 hellyel ugrott előre a világranglistán. Ehhez a szép eredményhez két top-16-os játékost is legyőzött: Trumpot és K. Wilsont.
A 2018-19-es évad elején megszületett a második 3-4. helyezése a Yushan World Openen. Day-t, Selbyt és Xiaót legyőzve jutott el a legjobb négy közé. A döntőbe jutásért 5-2-re vezetett M. Williams ellen, már csak egy frém hiányzott élete első pontszerző-döntőjéhez, de végül Williams győzött 6-5-re. A 2018 Crawley English Openen a negyeddöntőig jutott Milkins legyőzésével, aki a következő pontszerzőn, Daqingban a 64 között visszavágott neki. Saengkham egyre stabilabb, jó formáját jelezte, hogy a 2019 Welsh Openen meglökte pályafutása első hivatalos 147-ét. Saengkham 2017 novemberében 64. volt a világranglistán, 2019 márciusában 28. Ez a két adat sokat elárul a thaiföldi fiatalember jelzett másfél évéről. A 2019-es világbajnokságon azonban nem sikerült jól szerepelnie, a selejtező második fordulójában kikapott Zhao Xintongtól.
2019-20-ban megingott az előző szezon kiegyensúlyozott formája, egy 9-16. és négy 17-32. helyezést ért el, hétszer kiesett az első fordulóban a vírusjárvány okozta kényszerszünet előtt. A hosszabb pihenő azonban jót tett Nopponnak: a 2020. évi világbajnokság selejtezőjéből eljutott a 32-es főtáblára, majd az első fordulóban 10-4-re legyőzte Murphyt. A következő fordulóban csak 13-12-re kapott ki Selbytől.
Noppon Saengkham az elsők között csatlakozott 2020 júliusában az új sheffieldi Ding Junhui Sznúkerakadémiához. A 2020-21-es szezonban gyengébb kezdés után két 9-16. és két 17-32. helyezést ért el. A 2021. évi világbajnokságon nem indulhatott pozitív vírustesztje miatt.
A 2021-22-es évadban kétszer végzett a 9-16. helyen, ügyesen beosztotta, mert a két legtöbb ranglistapontot adó versenyen érte el ezt: a 2021 UK-bajnokságon és a 2022 világbajnokságon. A vb-n Wellst, Milkinst és Brecelt győzte le, a 16 között Higginstől kapott ki.
2022-23-ban elérte pályafutása harmadik 3-4. helyezését pontszerző versenyen. A 2022 British Openen legyőzte Michael White-ot, Patrickot, Zhao Xintongot, Jordan Brownt, Jamie Jonest, végül a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen Allentől kapott ki. Ez a remek eredménye azonban az egyetlen figyelemre méltó volt a szezon addigi első és második körös vereségei között. A 2023. évi világbajnokságon ismét sikerült főtáblára jutnia. A selejtező utolsó fordulójában Zhang Andát győzte le 10-9-re, a Crucible színházban a 32 között Lisowskitól kapott ki 10-7-re. (Utolsó frissítés: 2023. máj. 11-én)
Victor SARKIS
Brazil játékos, 1991. márc. 18-án született (31 éves). 2022 óta profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 122-130.
2021 novemberében megnyerte a pánamerikai bajnokságot, ezzel az eredményével jutott el a main tourra két szezonra [2022-23 és 2023-24]. Első profi szezonjának első négy pontszerzőjén nem indult, de a 2022 Scottish Openen és a 2022 UK-bajnokságon már asztalhoz állt. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 21-én)
Mark SELBY
Angol játékos, 1983. jún. 19-én született (39 éves). 1999 óta profi. Szülővárosának, Leicesternek a közelében lakik, innen ered a The Jester from Leicester tréfás elnevezése. A 2022. dec. 18-i világranglistán 2. Vezette a világranglistát 2011. szept. 11-től 2012. nov. 4-ig, 2012. dec. 9-től 2013. febr. 17-ig, 2013. márc. 31. és jún. 9. között, 2014. máj. 5-től júl. 6-ig, aug. 10-től dec. 7-ig, 2015. febr. 8-tól 2019. márc. 24-ig és 2021. aug. 22-től okt. 17-ig, legutóbb pedig 2021. nov. 7-től 2022. ápr. 3-ig. Négyszeres világbajnok, ezekkel együtt 21 pontszerző-győzelme van*, a Mesterek Tornáját (The Masters) háromszor nyerte meg. Egyike annak a tizenegy játékosnak, akik megnyerték mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst. 18-szor játszott a világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (2005–2022), négyszer 1., egyszer 2., kétszer 3-4., kétszer 5-8., ötször 9-16. és négyszer a 17-32. helyen végzett. Négy hivatalos 147-t lökött (2009, 2013, 2018, 2022). A 2022-23-as a 24. profi szezonja.
Sok más sznúkerjátékoshoz hasonlóan Mark Selby sem koptatta túl sokáig az iskolapadot, 16 éves korában profi versenyzőnek szegődött. 2003-ban második lett egy pontszerző versenyen, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben eljutott a világbajnokság utolsó selejtező fordulójába, de veszített. Az igazi nagy áttörésre még évekig kellett várni.
A szélesebb közvélemény a 2007. évi világbajnokságon figyelt fel Selbyre, s a legtöbb rajongóját is azóta tudhatja maga mellett. Az első fordulóban Stephen Lee-t verte meg 10-7-re 0-5-ös hátrányból. A következő ellenfelét, Peter Ebdont 13-8-ra győzte le öt százast is lökve. A negyeddöntőben Ali Carter következett, akivel több mint kilenc órás csatát vívott, s végül 13-12-vel jutott túl rajta. Az elődöntőben Shaun Murphy ellen 14-16-ról sikerült 17-16-ra fordítania. A döntőben John Higginsszel találkozott, aki 12-4-re elhúzott ellene. A következő nap délutáni szakaszban azonban Selby hat frémet nyert egymás után (12-10), este pedig egy frémre megközelítette (14-13) ellenfelét, de aztán 18-13-as Higgins-győzelemmel és Selby számára egy világbajnoki 2. hellyel zárult a mérkőzés. Egyúttal a világranglistán is a top-16-ba jutott, ahol azóta is őrzi a helyét.
Mint a top-16 tagja, 2008-ban indulhatott először Selby a Masters meghívásos elitversenyen, s mindjárt meg is nyerte. Nem sokkal utána győzött a Welsh Openen, O’Sullivant győzte le 9-8-ra, ez volt az első pontszerző-győzelme. A Masterst sikerült megnyernie 2010-ben is, ismét O’Sullivant győzve le, ezúttal 10-9-re.
A 2010-11-es szezonban Mark Selby fölényesen nyerte meg az egyéves ranglistát, és ennek eredményeként a 2011. nyári hivatalos (kétéves) világranglistán följött a 3. helyre. A hét nagy pontszerző közül kétszer 2., kétszer 3-4., egyszer 5-8., egyszer 9-16. helyen végzett és csak egyszer szenvedett első körös vereséget. A szezonban összesen 54 százas bréket lökött, s ezzel megdöntötte Hendry 1995-96-ban elért rekordját (53). Az évad három győzelmet hozott Selbynek: első lett a PTC2-n, a 6-pirosas világbajnokságon és a Championship liga 1. csoportjában, de újabb nagy pontszerzőt, netán világbajnokságot nem sikerült nyernie.
A 2011-12-es szezon elején Selby megnyerte Kínában a Wuxi Classic meghívásos versenyt és Németországban a PTC-sorozat negyedik állomását. Aztán végre megszületett a második »nagy« pontszerző-győzelme is, egyúttal pedig a világranglista-elsőség. A Shanghai Masters döntőjében Mark Williamst győzte le 10-9-re. A szezon további nagy ranglista-versenyein egy 2., egy 3-4., két 5-8. és egy 9-16. hellyel gazdagította szép eredménylistáját. A 2012-es China Openen azonban visszalépni kényszerült hát- és nyakfájása miatt. Bár a világbajnokság előtt úgy nyilatkozott, hogy már minden rendben van, ez valószínűleg mégsem volt így, mert Barry Hawkinstól 10-3-ra kikapott az első fordulóban. Saját rekordját tovább javítva 55 százas bréket lökött a 2011-12-es szezonban.
A 2012-13-ban halványabb volt Selby egészen az UK-bajnokságig. Nem tudhatjuk, hogy még mindig a hátfájása hátráltatta-e, vagy csupán nála is elkövetkezett a szinte mindenkit elérő hullámvölgy. Mindenesetre az év első négy nagy pontszerzője közül kétszer első körös vereséget szenvedett, egyszer a 9-16., egyszer az 5-8. helyen végzett. Nyert ugyan egy kis pontszerzőt, de ez a teljesítmény kevés volt a világranglista-elsőség megtartásához, a 2012. nov. 5-i pontvágáskor Judd Trump letaszította őt a trónról. De aztán jött Selby győzelmi sorozata: 2012 decemberében megnyerte a 2012-es UK-bajnokságot (igen hamar visszaszerezve a világranglista-elsőséget), 2013 januárjában pedig az European Tour 6 kis pontszerzőt és a Masterst (harmadjára). Nagyon-nagyon kellett volna a világbajnoki cím Selbynek, hogy meglegyen neki a Triple Crown (hármas korona), a három legnagyobb presztízzsel bíró verseny, ráadásul ugyanabban a szezonban. De a későbbi döntőstől, Barry Hawkinstól kikapott a második fordulóban.
A 2013-14-es évad végén végre megszületett Mark Selby világbajnoki címe, egyúttal bekerült a Triple Crownt nyerő elit klubba. Selby különösen büszke erre a világbajnoki címére, mert a vb-döntőkben már szinte verhetetlennek kikiáltott O'Sullivant győzte le, méghozzá 8-3-as és 10-5-ös hátrányból.
A 2014-15-ös szezon első nyolc hónapjában nem várt vereségek sorozatát szenvedte el az újdonsült világbajnok (pl. Liang Wenbótól, Oliver Linestól és David Morristól egy-egy pontszerzőn), de korán kiesett a Bajnokok Bajnoka és a 2015. évi Masters versenyeken is. A 2015. februári German Mastersen azonban visszatalált a győztes énjéhez: 2-5-ről fordítva 9-7-re nyert a döntőben Murphy ellen. A 2015-ös China Openen pedig megszerezte hatodik pontszerző-győzelmét, ezúttal a világranglista-17. Milkins volt a legnehezebb ellenfele. A Crucible-átok azonban rá is lesújtott, a 2015. évi vébén nem tudta megvédeni a címét, McGilltől kikapva a 9-16. helyen végzett.
A 2015-16-os szezon csendesen, átlagosan telt Selby számára egészen a világbajnokságig, ami előtt két pontszerzőt is kihagyott. Mint bebizonyosodott, a ráhangolódás és rápihenés eredményes volt, mert megnyerte a második világbajnoki címét. Tulajdonképpen szerencséje volt, mert az ágán lévő nevesebb ellenfeleket (M. White-ot, Perryt, Allent, az őt vébén kétszer is legyőző Hawkinst, O'Sullivant) kiverték mások, a legjobb négy között találkozott először top-16-os játékossal Marco Fu személyében (17-15), majd a döntőben azzal a Dinggel (18-14), akinek három selejtező mérkőzést is kellett játszania korábban, s már két éve elkerülték a jó eredmények. A szakemberek megállapították, hogy Selby nem volt igazán jó formában az egész verseny alatt – 89 %-os golyóbelökéssel jutott döntőbe – , de keménysége, eltökéltsége és kitűnő biztonsági játéka nehezen legyőzhetővé tette őt.
A 2016-17-es évad első versenyein gyengén muzsikált Selby, de a »nagy« pontszerzővé előléptetett 2016 Paul Hunter Classic megnyerésével még közepes játékkal is gyarapítani tudta a trófeái számát. A 2016 Shanghai Mastersen már foltokban precízen, magabiztosan, élvezetesen játszott, s bemutatott ismét egy nagy fordítást: a döntőbe jutásért Binghamet 3-5-ről győzte le 6-5-re. A döntőben azonban Ding Junhui visszavágott neki a vb-n elszenvedett vereségért. A 2016 English Openen a 64 között sokkoló vereséget szenvedett a világranglista-106. Highfieldtől, de ez tulajdonképpen előnyére vált, mert a következő versenyen pihentebben állhatott asztalhoz, mint ellenfelei, akik a túlzsúfolt versenyprogramban már igencsak kimerültek. A 2016 International Championship első fordulóiban még küszködött Selby, de aztán egyre jobban, tőle szokatlanul gördülékenyen, lendületesen játszott, míg végül a döntőben 10-1-re elsöpörte Dinget. Ez volt a kilencedik pontszerző-győzelme. Ennél is jobb játékkal, a legnagyobbakra emlékeztető, magas színvonalú produkcióval nyerte meg a tizedik pontszerzőjét: a 2016 UK-bajnokságot. A döntőben O'Sullivant győzte le 10-7-re. Ha O'Sullivanre azt mondjuk, hogy a sznúker Federere, akkor Selby ebben az évben Djokoviccsá nőtte ki magát. A 2016. decemberi UK-győzelem után azonban Selbyről is kiderült, hogy ő is csak ember, aki verhető, ha nem megy neki igazán a játék. 2017 első hónapjaiban háromszor is kiesett 32 között. A 2017-es China Opent azonban ismét meg tudta nyerni szívós küzdeni tudásával. Ez volt ebben a szezonban a negyedik pontszerző-győzelme. Aztán a 2017. évi világbajnokságon megcáfolta azt a babonát, hogy aki megnyeri a vb előtti utolsó pontszerzőt, az gyengén teljesít a világbajnokságon, mert meg tudta szerezni a harmadik vb-címét, méghozzá négy éven belül. A Higgins elleni döntő kísértetiesen hasonlított a 2014-es, O'Sullivan ellenire. Az első nap most is komoly hátrányba került, 10-4-re is vezetett Higgins, de a nap végére feljött Selby 10-7-re, hajszálpontosan annyira, mint 2014-ben. Másnap aztán hengerelt és győzött. Selby öt pontszerzőt nyert a 2016-17-es szezonban, ez rajta kívül csak Hendrynek (1990-91) és Dingnek (2013-14) sikerült, illetve egy évvel később O'Sullivannek.
A 2017-18-as évad novemberig eltelt hónapjai alatt Selby nem volt sikeres, mindössze egyszer tudott a legjobb nyolcig eljutni. A gyengébb forma tulajdonképpen várható volt az ötgyőzelmes előző szezon után. De mint mindig, ezúttal is följavult a világelső és bár időnként döcögő játékkal, de meg tudta védeni a címét a 2017 International Championshipen. A döntőben Allent győzte le 10-7-re. Az ezt követő pontszerzők közül sokat kihagyott, mert elmúltak már azok az idők, amikor Selby mindig mindenütt elindult és harcolt minden megnyerhető pennyért. Ahol azonban elindult, ott is küszködve ért el – az ő mércéjével mérve – szerényebb eredményeket. A 2018 China Open első fordulóiban csak az ellenfelek gyengesége juttatta tovább Selbyt, de aztán hirtelen magára talált és igen magabiztos játékkal nyerte meg a versenyt. A döntőben 11-3-ra győzött Hawkins ellen. Ezek után megindult a találgatás: melyik Selby fog játszani a világbajnokságon, a szenvedős-döcögős vagy a China Opent nyerő? Hamar választ kaptunk, mert a vb első napján kikapott Joe Perrytől 10-4-re. Ezzel együtt sikeresnek tekinti a játékos ezt a szezonját is, mert nyert két pontszerzőt és a szezon végén továbbra is a világranglista élén állt.
A 2018-19-es évad elején megszületett Selby 15. pontszerző-győzelme a 2018 Guangzhou China Championshipen. A döntőig papírforma szerint könnyen jutott el, hiszen egy kínai szabadkártyáson kívül a világranglista 65., 47., 70. és 97. helyén álló játékosokat kellett legyőznie. A döntőben aztán hét és fél óra hosszat gyötörték egymást Higginsszel, végül 10-9-re Selby győzött, ő fáradt el kevésbé. A 2018 Daqing International Championshipen a nyolc között, a Bajnokok bajnoka versenyen a 16 között is Neil Robertsontól kapott ki. Vigasztalhatja Selbyt, hogy ezen az utóbbi meccsen meglökte pályafutásának harmadik hivatalos maximumát. A 2018 Northern Ireland Open elődöntőjében O'Sullivantől kapott ki 6-5-re egy emlékezetes döntő frémben. Először Selby indult meg, de egy nehézség nélkül végiglökhető asztalon 46-0-nál elhibázott egy könnyű feketét. Úgy tűnt, O'Sullivan simán győzhet, de ő is csak 38 pontig jutott. Megint Selby javára billent a mérleg, az utolsó piros előtt 53-38-ra vezetett, de azt a pirosat mellélökte. Szerencséjére azonban a fehér golyó remek sznúkerben állt meg, miután a középső lyuk ívén kapott egy »jótékony koccot«. O'Sullivan kétszer elhibázta a kimenekülést, ráadásul egyszer a feketét találta el, így Selby újabb 11 ponttal gazdagodott, már 64-38-ra vezetett. De a forgandó szerencse ezúttal O'Sullivanre mosolygott rá: a harmadik kimenekülési kísérlettel »beflúkolta« az utolsó pirosat, majd végiglökte az asztalt és megnyerte a döntő frémet 70-68-ra. A 2018-19-es szezonban ez volt Selby utolsó négy közötti helyezése, ezt követően 16 és 8 között, kétszer 128 között esett ki. A megszerzett ranglistapontok csökkenő mennyisége oda vezetett, hogy a 2019 Tour Championship után elveszítette a világranglisa-elsőségét, amit 2015 óta egyhuzamban őrzött. A 2019-es világbajnokság sem sikerült az önmagához képest gyenge évet záró játékosnak: a 16 között kikapott Gary Wilsontól 13-10-re.
A következő szezon [2019-20] elején mind a 2019 Daqing Int. Ch.shipen, mind a 2019 Guangzhou China Ch.shipen 3-4. helyezést ért el küzdelmes győzelmek után (Gilbert és G. Wilson ellen 6-5, illetve Hawkins ellen 5-4). A döntőbe jutásért a későbbi győztes Trumptól, illetve Murphytől kapott ki. A 2019 Crawley English Opent megnyerte, ez volt a 16. pontszerző-győzelme, amelyet több mint egy évvel a 15. után ért el. Ezen a versenyen Selby ismét bizonyította egyrészt, hogy ő a visszakapaszkodások királya (Mei Xiwen ellen 0-3-ról 5-3, Allen ellen 3-5-ről 6-5), másrészt, hogy a világ egyik legjobb játékosa, mert a döntőben tökéletes sznúkert bemutatva győzte le 9-1-re Gilbertet. A 2019 Northern Ireland Openen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Higgins elleni mérkőzésén egy lökésen 6 perc 13 másodpercig (!) gondolkodott. Az élő adásban közvetített gondolkodás után nem is került túl sokat képernyőre a következő két versenyen. A 2019 Scottish Openen azonban nem mellőzhették őt a tévések túl sokáig, mert megnyerte a versenyt, Lisowskit 9-6-ra győzte le a döntőben. Ez volt a 17. pontszerző-győzelme. 2020 első hónapjaiban megint visszafogottabb formáját mutatta Selby, akárcsak a koronavírus-járvány alatt megrendezett két zártkapus versenyen. A forma nemigen ívelt fel a 2020. évi világbajnokságra sem. A második fordulóban a thaiföldi Saenkham nagyon megszorongatta, csak 13-12-re tudta legyőzni őt Selby. A négy között nem elegáns, de eredményes takitkát választott N. Robertson ellen: lassú és passzív játékával szétzilálta ellenfele játékritmusát (13-7). Az elődöntőben az az O'Sullivan következett, aki évekig nem tudta kiheverni a Selbytől elszenvedett 2014-es Crucible-beli vereségét. Most is Selby állt jobban: 16-14-re vezetett, s már csak egy frémre volt a döntőtől. De mégis O'Sullivan győzött, aki mindent egy lapra föltéve három gyors, támadó szellemű frémmel a székébe szögezte Selbyt (16-17).
A 2020-21-es szezonban – amelyet negyedik világbajnoki címével koronázott meg – előbb két újabb pontszerző-győzelmet ért el. A 2020 European Masters döntőjében 9-8-ra győzte le Gouldot, aki váratlanul kemény ellenfélnek bizonyult. Ekkori nyilatkozata szerint Selby legfőbb célja a világelsőség visszaszerzése. Ez meglehetősen ambíciózus célkitűzés volt, mert a nyilatkozat időpontjában 869 000 ranglistaponttal volt lemaradva az első helyen álló Trumptól, s a különbség egymillió fölé is nőtt. A világbajnokság megnyerésével (és Trump viszonylag korai kiesésével, valamint Trumpnak a két évvel korábbi világbajnoki pontjainak levonása révén) azonban a lemaradása 124 000 pontra zsugorodott. A 2020 Scottish Openen megvédte a címét, ez volt a 19. pontszerző-győzelme. Kifejezetten jó formában játszott, egyedül Ricky Walden jutott el ellene a döntő frémig. A döntőben nem volt nehéz dolga O'Sullivan ellen (9-3), mert precíz és magabiztos volt, ellenfele pedig rendkívül gyengén játszott. A 2021. évi világbajnokság első három fordulójában könnyedén gázolt keresztül Mafilnon (10-1), Allenen (13-7) és M. Williamsen (13-3). A gyengébb formája a Bingham elleni elődöntőben került elő: az első 12 frémben csak egyszer tudott 50-nél nagyobb bréket lökni, de a finisben följavult (17-15). A Murphy elleni döntő második szakaszában 7-7 után nyert Selby három frémet (10-7), s bár a harmadik és negyedik szakaszt döntetlenre hozta Muprhy, a három frémes Selby-előny megmaradt. Ez volt Selby 20. pontszerző-győzelme.
A következő szezon [2021-22] elején Trump és Selby versenyről versenyre váltogatták egymást a világranglista élén, de nem a frissen elért sikerek döntöttek, hanem az, hogy melyiküktől vontak le kevesebb pontot a két évvel korábbi eredményeik miatt. Végül 2021. nov. 7-től Selby folyamatosan a világranglista élére került, érdekes módon pont akkor, amikor önmagához képest nem volt túl eredményes időszaka és saját bevallása szerint is mentális problémákkal küszködött. Ennek következtében a 2021. évi vb megnyerése után 19 hónapig semmit nem sikerült nyernie.A 2022 German Masters 16→8 fordulójában 4-2-es vezetésről kapott ki Yan Bingtaótól 4-5-re, pedig ez a mérkőzésgyőzelem kellett volna ahhoz, hogy indulhasson a 16 fős 2022 Players Championshipen. Nem kvalifikált a 2022 Tour Championshipre sem, s két másik pontszerzőn sem indult a világbajnokság előtt. A 2022. évi világbajnokságon a 9-16. helyen végezett.
A 2022-23-as szezon első öt pontszerzőjéből eddig két 5-8. helyezése a legjobb. A 2022 British Openen meglökte a negyedik hivatalos 147-ét. A 2022 English Openen végre megszületett Selby következő (21.) pontszerző-győzelme. Küzdelmes mérkőzések vezettek el odáig Saengkham (4-3), Murphy (4-3), N. Robertson (6-4) voltak a főbb állomások. A döntőben Luca Brecel (9-6) nem tudta megismételni ellene a Trumpot és Allent verő nagy formáját.
Szinte minden játékos életében előfordul néhányszor, hogy több frémes hátrányból fordít. De Mark Selby már szinte legendássá vált azzal, hogy „úgy kell neki a többférmes hátrány, mint egy falat kenyér”. Néhány a leghíresebb visszakapaszkodásai közül: 2007. évi világbajnokság 32→16 Mark Selby 10-7 Stephen Lee (0-5-ről) 4→2 Mark Selby 17-16 Shaun Murphy (14-16-ról) 2008 Welsh Open döntő: Mark Selby 9-8 Ronnie O’Sullivan (5-8-ról) 2009 UK-bajnokság 32→16 Mark Selby 9-8 Jamie Cope (4-8-ról) 2010 Masters döntő: Mark Selby 10-9 Ronnie O'Sullivan (6-9-ről) 2011 Shanghai Masters 8→4 Mark Selby 5-4 Shaun Murphy (2-4-ről) döntő: Mark Selby 10-9 Mark Williams (7-9-ről) 2012 UK-bajnokság 8→4 Mark Selby 6-4 Neil Robertson (0-4-ről) 2013 Masters 16→8 Mark Selby 6-5 Stuart Bingham (1-5-ről) 4→2 Mark Selby 6-5 Graeme Dott (1-4-ről) 2013 UK-bajnokság 4→2 Mark Selby 6-5 Barry Hawkins (3-5-ről) 2014. évi vb-döntő: 3-8-ról és 5-10-ről győzött Ronnie O'Sullivan ellen 18-14-re. 2016 Shanghai Masters 4→2 Mark Selby 6-5 Stuart Bingham (3-5-ről) 2017. évi vb-döntő: 3-8-ról és 4-10-ről győzött John Higgins ellen 18-15-re. 2019 English Open: 8→4 Mei Xiwen ellen 0-3-ról 5-3; 4→2 Allen ellen 3-5-ről 6-5. 2020 European Masters: 16→8 Stuart Bingham ellen 1-4-ről 5-4. 2020. évi Bajnokok bajnoka: 8→4 0-4-ről és 3-5-ről győzte le 6-5-re Kyren Wilsont. Méltán érdemelte hát ki Mark Selby a „comeback king” (a visszakapaszkodások királya) állandó jelzőt. És persze minden egyes hátrányból fordítása után egyre jobban remeg az ellenfelek gyomra a félelemtől: nehogy velük is újra megtegye ezt Mark.
Néha azonban az ellenkezője is előfordul: a 2014-es Shanghai Masters elődöntőjében 5-2-es vezetésről veszített 5-6-ra Allennel szemben, a 2014-es International Championship selejtezőjében 4-0-ról kapott ki 4-6-ra a tizenéves Oliver Linestól, a 2019-es Tour Championshipen 6-2-es vezetésről veszített N. Robertson ellen 8-9-re, a 2020. évi világbajnokság elődöntőjében 16-14-re vezetett O'Sullivan ellen, de kikapott 16-17-re.
Selby gyerekkora óta hűséges drukkere a Leicester City futballcsapatnak. Emlékezetes nap volt 2016. máj. 2-a Selby és a város életében, mert ugyanabban az órában lett világbajnok Selby és az angol labdarúgó-bajnokság győztese a csapat.
2022-ben a brit uralkodó „MBE” (a Brit Birodalom Rendje) kitüntetéssel honorálta a sznúkersport terén kifejtett tevékenységét. A Selby-házaspár kislánya 2014-ben született. www.markselby.info/ twitter.com/markjesterselby www.facebook.com/pages/Mark-Jester-from-Leicester-Selby/397275248664?ref=ts Nem hivatalos oldal: www.mark-selby.cz/ * 2008 Welsh Open, 2011 Shanghai Masters, 2012 UK-bajnokság, 2014. évi vb, 2015 German Masters, 2015 China Open, 2016. évi vb, 2016 Paul Hunter Classic, 2016 International Championship, 2016 UK-bajnokság, 2017 China Open, 2017. évi vb, 2017 International Championship, 2018 China Open, 2018 Guangzhou China Championship, 2019 Crawley English Open, 2019 Scottish Open, 2020 European Masters, 2020 Scottish Open, 2021. évi vb, 2022 English Open (Utolsó frissítés: 2022. dec. 20-án)
Matthew SELT
Angol játékos, 1985. márc. 7-én született (38 éves). 2000 óta profi. Az Essex megyei Chelmsfordban él. A 2022-23-as szezon végén 30. a világranglistán, a legjobb helyezése 20. (2016. febr. 21–28.). Egy pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján négyszer játszott (2013, 2015, 2021, 2023), mind a négyszer a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje 144 (2018). A 2022-23-as a 17. szezonja volt a main touron.
Matthew Selt tizenévesen már megfordult a profik között (2002-03), de ezt követően négy évig játszott a másodosztályban, míg végül a 2006-07-es PIOS 7. helyével ismét kvalifikálta magát a main tourra 2007 őszétől. 2008 nyarán a 70. helyen végzett a világranglistán, aztán évente mindig egy picit előrébb jött: 67., 51., 2011-ben 43. A 2011-es Australian Open előtt két 17-32. helyet ért el »nagy« pontszerzőkön.
2011 júliusában jött a nagy produkció: Gunnell és Walden elleni győzelmekkel a főtáblára jutott az ausztrál pontszerzőn, ott pedig 1-4-es hátrányból 5-4-re legyőzte John Higginst, majd a következő körben 5-1-re Stephen Hendryt. A negyeddöntőben Murphytől kikapott ugyan, de ez az 5-8. helyezés így is messze a legjobb eredménye volt. A 2011-es UK-bajnokságon ismét főtáblára jutott Cao Yupeng és Mark King legyőzésével, de a yorki arénában rögtön kikapott Dott-tól.
Az »ausztrál specialista« a 2012-es Australian Openen megismételte a negyeddöntőjét, ezúttal Binghamet és Day-t győzte le a főtáblán. A szezon többi nagy pontszerzőjén azonban kiesett hol 64, hol 48 között egészen a 2013-as világbajnokságig. Ekkor Tirapongpaiboon és Doherty legyőzésével eljutott az álmok színházába, a Crucible-be a 28 éves fiatalember életében először. Ott Selbytől kapott ki 10-4-re.
A World Snooker honlapján egy ideig rendszeresen közölt naplójegyzetei egyikében Selt elismerte, hogy pocsék volt az egész 2013-as éve – kivéve a 2013-as világbajnoki szereplését – , s fogadkozott, hogy 2014-ben komolyabban fog készülni a versenyekre és a fizikai kondíciójára is jobban odafigyel. A formajavulás valóban bekövetkezett, 2014 őszétől 2016 kora őszéig pályafutásának legjobb időszakát élte Selt. A 2014-15-ös szezonban az UK-bajnokságon 9-16. helyet ért el Xiao Guodong és Rory McLeod legyőzésével. A következő fordulóban 6-0-ra kikapott ugyan gyerekkora hősétől, O'Sullivantől, de a legjobb helyről nézhette végig Ronnie 13. maximumát. 2014 végén bejutott élete első profi döntőjébe: a Lisbon Open (European Tour 5) »kis« pontszerzőn lett második. A 2015-ös világbajnokságon ismét 32 közé jutott, ahol csak 10-9-re kapott ki Hawkinstól.
A 2015-16-os szezon elején elérte negyedik negyeddöntőjét Ausztráliában, a hazaiak bánatára N. Robertsont győzte le az első fordulóban. Az ötödik negyeddöntője a 2015-ös UK-bajnokságon született meg. A 2016. évi Championship ligában a 3-4. helyen végzett. A 2016 tavaszi versenyeken jó átlagot hozott: egymást követték a 16-on és 32-n belüli helyezései.
A 2016-17-es szezon kezdetén egy 16 és két 32 közötti eredményt ért el, de azóta visszaesett. A tudásához képest méltatlanul sokszor esett ki 64, illetve 128 között, s a közepesnél gyengébb forma tartotta magát 2017-18-ban is. (2016 nyarától 2017 nyaráig a világranglista 23. helyéről a 43.-ra esett vissza, 2018 nyarára pedig az 59.-re.) Meglepte viszont a sznúkervilágot azzal, hogy a 2018 German Mastersen a 32 között kiverte a friss Masters-bajnok Allent.
2019 márciusában megszületett Selt első pontszerző-győzelme a 2019 Indian Openen. Emlékezzünk vissza: ezt megelőzően mindössze öt 5-8. helyezést ért el pályafutása során »nagy« pontszerzőn, azok közül is az utolsót 2015-ben. Ezúttal azonban minden Seltet segítette: a saját jó formája mellett a nagyágyúk távolmaradása, illetve gyengébb játéka, a viszonylag rutintalan ellenfelek (O.Lines, Lu, Lyu). A legjobb nyolc közé egyetlen top-16-os játékos jutott be, Higgins, őt viszont éppen Selt győzte le 4-2-re, így megérdemelten nyerte meg a versenyt. Selt úgy nyilatkozott, hogy a sikerben nagy szerepe van Chris Henry és Stephen Feeney edzőknek, valamint annak, hogy visszatért Essexbe, ahol sok a kitűnő edzőpartner. Úgy gondolja, hogy ha világelső nem is lesz, de tud még versenyeket nyerni és feljebb tud kapaszkodni a világranglistán, mert 34 évesen még nem túl idős ehhez. A 2019-es világbajnokságon nem sikerült eljutnia a 32-es főtáblára, a selejtező utolsó fordulójában Zhao Xintongtól kapott ki 10-4-re.
A 2019-20-as szezonban közepesen jó teljesítménnyel gyűjtögette a ranglistapontokat. Az előző szezon végén 34. volt a világranglistán, egy év alatt előrejött a 26. helyre. A szezon pontszerzőin elért egy 3-4. (2019 Riga Masters), egy 5-8. (2020 German Masters), két 9-16. és egy 17-32. helyezést a korai kiesések mellett. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó körében Maflintól kapott ki.
A 2020-21-es évad során a 2020 UK-bajnokság első körében úgy nyert a marokkói Amiri ellen 6-0-ra, hogy öt százast lökött. O'Brien és Trump után ő a harmadik, akinek 6 nyert frémre kiírt mérkőzésen ez sikerült. A következő fordulóban azonban kikapott 6-0-ra Lu Ningtől, aki négy százast lökött ellene. A 2020 Championship ligában 24 között végzett. A 2021 Gibraltar Openen az előkelő 3-4. helyezést érte el, többek között Hendry, Hawkins és K. Wilson legyőzésével. Eljutott a 2021. évi világbajnokság 32-es főtáblájára, de az első fordulóban kikapott Hawkinstól.
2021-22-es szezonban a legjobb eredménye a 2022 Turkish Mastersen elért 2. helyezése volt. Ursenbachert, Zhao Xintongot, Un-Nooh-t, Gouldot és Ding Junhuit legyőzve jutott el a döntőbe, ahol Trumptől kapott ki 10-4-re. Elért még egy negyeddöntőt (2021 Scottish Open) és két nyolcaddöntőt is. Ez utóbbiak egyikét a 2021 UK-bajnokságon szerezte, ahol Chang BingYu, Perry és a hullámvölgyben botladozó Trump voltak a legyőzött ellenfelei, a 8 közé jutásért Hawkinstól kapott ki. A 2022. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
Az egész 2022-23-as szezonban közepesen gyenge eredményeket ért el, de a 2023-as világbajnokságon ismét főtáblára jutott. A selejtező utolsó forduójában Dott-ot győzte le 10-6-ra, a 32 között Selbytől kapott ki 10-8-ra. * 2019 Indian Open (Utolsó frissítés: 2023. máj. 13-án)
SI Jiahui
Kínai játékos, 2002. júl. 11-én született (21 éves). 2019-től profi. A 2023. febr. 26-i világranglistán 83.,, a legjobb helyezése 77-78. (2020. okt. 30. – nov. 22.). A legjobb eredménye a profik között: 2022 European Masters 5-8. A legnagyobb hivatalos brékje 140 (2020). A 2022-23-as a harmadik profi szezonja.
Si Jiahui szinte az ismeretlenségből kvalifikálta magát a profi tourra a 2019. évi Q Schoolról [2019-20 és 2020-21]. Ezt megelőzően egyetlen korosztályos versenyen indította a kínai szövetség, a 2018. évi U-21-es világbajnokságon, de a csoportküzdelmekből nem jutott a 32-es táblára. 2019-ben viszont a három Q School-versenyen egy 5-8., és 9-16. és egy 17-32. helyezést ért el. Megnyerte az összetett ranglistát, közben öt százast is lökött.
Első profi szezonjának [2019-20] első három pontszerző versenyén nem sikerült mérkőzést nyernie, de a 2019 Crawley English Openen mindjárt hármat is Vahedi, Bingham és Zhou Yuelong ellen. Végül Tian Pengfeitől kapott ki. A következő eredményes versenye a 2019 Northern Ireland Open volt, ahol 32 közé jutott, itt Trump állította meg. A 2019 UK-bajnokság első fordulójában érdekes mérkőzést vívott Mark Davisszel. A hat nyert frémig tartó mérkőzésen Davis vezetett 5-0-ra, de Si remek játékkal 5-5-re egyenlített, végül azonban 6-5-re alulmaradt. Összességében egy 9-16., egy 17-32., két 33-64. és kilenc 65-128. helyezést ért el a szezonban a világbajnokság előtt, ahol elveszítette a legelső mérkőzését (113-144.).
2020-21-ben nagy eredményt ugyan nem ért el Si Jiahui, de azért mutogatta az oroszlánkörmeit. A 2020 English Open első fordulójában 3-0-ra vezetett Ding ellen, onnan kapott ki 4-3-ra, a 2021 Gibraltar Open első fordulójában visszavágott: 4-2-re legyőzte neves honfitársát. A 2020 Championship liga csoportmérkőzései során 3-0-ra legyőzte Woollastont, a 2021 WST Pro Series első fordulójában csoport-4.-ként végzett. A 2021. évi világbajnokság után kiesett a main tourról, a Q School kvalifikációs versenyről nem jutott vissza. Egy évet töltött az amatőrök között, de sok profi pontszerző versenyre meghívták. A 2021 UK-bajnokságon 64 közé jutott Murphy legyőzésével (6-5). A 2022 Welsh Openen 17-32., a 2022 Turkish Mastersen 9-16. helyezést ért el »amatőrként«.
2022 februárjában megnyerte a WSF Open Championshipet (= amatőr világbajnokságot), így jutott ismét a profi tourra két szezonra [2022-23 és 2023-24].
A 2022-23-as szezon elején, a 2022 European Mastersen negyeddöntős volt, ezt Tian Pengfei, McGill, Xiao Guodong és Michael Wells legyőzésével érte el.
Angliai tartózkodása idején a sheffieldi Victoria sznúkerakadémia a bázisa. (Utolsó frissítés: 2023. márc. 17-én)
,
|
|
|
Post by Ágnes on May 17, 2015 14:08:08 GMT 1
Elliot SLESSOR
Angol játékos, 1994. aug. 4-én született (29 éves), lakóhelye Gateshead (Északkelet-Anglia). 2013 óta profi. 49. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 39. (2021. okt. 17. – nov. 7.). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján kétszer játszott (2020, 2023), mind a kétszer a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 3-4. kétszer (2017, 2021). A legnagyobb hivatalos brékje 142 (2022). A 2023-24-es a tizedik profi szezonja.
A 2012 nyarán Gloucesterben megrendezett U-18-as Európa-bajnokság 2. helyezettje volt. A 2013. évi Q Schoolról jutott először a profi versenysorozatra [2013-14 és 2014-15]. Célkitűzése az volt, hogy két év elteltével megőrizze a helyét a main touron. Ez nem sikerült, egy év szünet után a 2016. évi „EBSA Play Offs” kvalifikációs versenyen szerzett ismét maintour-kártyát két évre [2016-17 és 2017-18].
A 2016-17-es évadban hatszor jutott 64 közé, a többi versenyen elveszítette a legelső mérkőzését. A következő szezon [2017-18] elején érett, jó játékkal negyeddöntőbe jutott a 2017 Indian Openen. Stevenst, McManust, Perryt és Murphyt győzte le, végül Kingtől kapott ki. Ennél is előrébb lépett a 2017 N. Ireland Openen, ahol a 3-4. helyen végzett Dunham, Maflin, O'Sullivan, Craigie és Li Yuan elleni sikerekkel. A 2017 Scottish Openen 32 közé jutott, de e három szép eredmény mellett első és második körös vereségekből állt a 23 éves fiatalember eredménylistája. A 2018. évi világbajnokság után 68. volt a világranglistán, kiesett a main tourról másodjára is, de az ún. egyéves ranglistáról további két szezonra [2018-19 és 2019-20] a profik között maradhatott.
A 2018-19-es évadban egyszer jutott a legjobb 16 közé (2019 Welsh Open) és háromszor a legjobb 32 közé.
A 2019-20-as szezonban negyeddöntős volt a 2020 German Mastersen, a 2017-ben elért elődöntője óta ez volt a legjobb helyezése. Jimmy Robertsont, Milkinst és Robbie Williamst győzte le, végül N. Robertsontól kapott ki. A 2020. évi világbajnokságon debütált, a selejtezőben egy amatőr játékos, Woollaston és O'Donnell ellen nyert. A Crucible színházban Yan Bingtaótól kapott ki 10-7-re a 32 között.
A 2020-21-es szezonban említésre méltó eredménye, hogy a 17-32. helyen végzett a 2020 UK-bajnokságon, méghozzá úgy, hogy a második fordulóban 6-1-re (!) legyőzte Murphyt. 32 közé jutott a 2021 Shoot Outon is.
A 2021-22-es elején megszületett pályafutásának második 3-4. helyezése a 2021 British Openen. Többek között Trumpot, Cartert és Zhou Yuelongot győzte le, igaz, 3 ill. 4 nyert frémre játszott rövid mérkőzéseken. De e szép eredményen kívül sokkal több nem sikerült Slessornak: hatszor esett ki a legelső és kétszer a második fordulóban és kétszer jutott 32 közé.
A 2022-23-as szezon első négy pontszerzője közül egyszer 32, kétszer 64 közé jutott, majd a 2023 German Mastersen a 9-16. helyet érte el. A 2023. évi világbajnokságon megszületett pályafutása második Crucible-beli szereplése. A selejtezőben Ian Martint, Liam Highfieldet és Zhou Yuelongot győzte le, a 32 között Gary Wilsontól kapott ki. twitter.com/sless147 (Utolsó frissítés: 2023. jún. 19-én)
Craig STEADMAN
Angol játékos, 1982. júl. 14-én született (40 éves). 2000 óta játszott a másodosztályú versenysorozaton (Challenge Tour, majd PIOS-sorozat), de csak 2009-ben jutott el először a profik közé. A 2022. okt. 23-i világranglistán 79., a legjobb helyezése 66. (2015. júl. 5. – szept. 20.) Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján egyszer játszott (2015), a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: ötször 9-16. hely (2014, 2017, 2018, 2020, 2022). A legnagyobb hivatalos brékje: 145 (2022). A 2022-23-as a 11. szezonja a main touron.
Craig Steadman amatőrnek erős, profinak gyenge, ezért aztán eddigi pályafutása a main tourra jutásokból és kiesésekből áll. (E sorok frissítéséig ötször esett ki a profik versenysorozatáról, de mindig sikerült visszajutnia.)
A 2009-es UK-bajnokságon 48 közé jutott, ennek ellenére a 2009-10-es szezon végén kiesett a main tourról. A 2011-es Q School kvalifikációs tornáról még nem sikerült visszajutnia, de a 2011-12-es szezon PTC-ranglistájáról igen, s az új szabályok szerint mindjárt két szezonra [2012-13 és 2013-14]. Steadman volt az első olyan játékos, aki nem main tourosként ezen a módon szerzett jogot a profi touron való indulásra. 2012 februárjában szabadkártyásként bekapcsolódhatott a German Masters küzdelmeibe, Mike Dunn legyőzésével 32 közé jutott, ahol kikapott Stevenstől.
A 2012-13-as szezonban a legjobb eredménye az volt, hogy a 2013-as Welsh Openen elérte pályafutása első »igazi« (nem szabadkártyás) főtábláját Yu Delu és Burnett legyőzésével (17-32. lett). Ugyanakkor a további nyolc nagy pontszerző közül hatszor elveszítette a nyitó mérkőzését.
A 2013-14-es szezon hozta meg Steadman számára az első nyolcaddöntőjét a 2014 China Openen. A selejtezőben Burnst, Pekingben pedig Holtot és a Gilbertet kiverő, Binghamen mérkőzés nélkül túljutó O'Donnellt győzte le. Végül Mike Dunntól kapott ki.
Főleg a nagyon gyenge 2012-13-as szezonja miatt nem sikerült a játékosnak a legjobb 64 közé jutnia a ranglistán 2014 nyarán, és kiesett a main tourról. A Q School kvalifikációs versenyről azonban meggyőző játékkal azonnal visszajutott, igaz, elveszítette minden megszerzett pontját (fontját), s a nulláról indulva kellett fölfelé kapaszkodnia a 2014-15-ös szezon kezdetétől.
A 2014-15-ös szezonban Csengtuban, a 2014 International Championship pontszerzőn hívta fel magára a figyelmet: a selejtezőben Cao Yupenget, a 64 között Dottot győzte le. Végül Burns állította meg, de így is a 17-32. helyen végzett, harmadjára a legjobb 32 között. A 2015-ös világbajnokság selejtezőjében három győzelmet aratott, s így eljutott a Crucible színházba először életében. Itt O'Sullivantől kapott ki 10-3-ra.
A 2015-16-os szezonban egyszer sem jutott túl a legjobb 64-en, 2016 nyarán ismét kiesett a main tourról, ezúttal harmadjára. A 2016. évi Q School ranglistáján az első helyen végzett, s szerencséjére ebben az évben így is kvalifikálni lehetett két évre [2016-17 és 2017-18].
A 2016-17-ben ismét eljutott egyszer a 9-16. helyig: a 2017 Welsh Openen Jak Jones, Baird és Hamilton voltak a legyőzött ellenfelei. 2017-18-ban négyszer jutott a legjobb 32 közé, de kevés ranglistapontot adó versenyeken, így 2018 nyarán negyedjére is kiesett a profik közül, igaz, a 2018-as Q Schoolról azonnal visszajutott két szezonra [2018-19 és 2019-20].
A 2018 Riga Mastersen megszületett pályafutásának harmadik nyolcaddöntője. Ezt követően nyolcszor végzett a szezonban [2018-19] a 17-32. helyen, a legemlékezetesebb a 2019 China Openen elért, mert az első fordulóban Selbyt verte ki 6-3-ra. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában Donaldsontól kapott ki 10-8-ra.
2019-20-ban a legjobb helyezését (9-16.) a 2020 Shoot Outon érte el. Ezenkívül egy 17-32. és három 33-64. helyet szerzett. A szezon végén ismét kiesett a main tourról, az azévi Q Schoolról sem sikerült visszajutnia, csak egy évvel később, a 2021-es Q Schoolról (2021-22 és 2022-23).
A 2021-22-es szezonban két szép eredménye emelkedett ki az első és második körös kiesések közül. A 2021 Championship Ligában 17-24. helyezést ért el, a 2022 German Mastersen pedig Ng On Yee, Zhang Jiankang és Georgiou legyőzésével a legjobb 16-ig jutott. A 2022. évi világbajnokságon a 113-144. helyen végzett.
2022-23-ban eddig egyszer jutott 32 és egyszer 64 közé.
Steadman Farnworth-ban (Manchester elővárosában) él a családjával. Állandó edzőpartnerei Michael Wild, David Grace, Chris Norbury és Oliver Lines. A Manchester United lelkes szurkolója. twitter.com/stedz1 (Utolsó frissítés: 2022. nov. 8-án)
Matthew STEVENS
Walesi játékos, 1977. szept. 11-én született (46 éves). 1994 óta profi. Llanelliben lakik. 44. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése: 4. (2005). Egy pontszerző versenyt nyert*. 18-szor játszott a Crucible színházban, világbajnokság 32-es főtábláján (1998–2008, 2011–2013, 2015, 2018, 2020, 2022), kétszer 2., négyszer 3-4., háromszor 5-8., háromszor 9-16. és hatszor a 17-32. helyen végzett. Egy hivatalos 147-et lökött (2011). A 2022-23-as a 29. profi szezonja volt.
Matthew Stevens a 17. születésnapja előtt néhány hónappal vált profi játékossá. 18 éves korában megnyerte a Masters kvalifikációs versenyének számító bajnokságot, így 1996 elején részt vehetett a mesterek versenyén. 1998-ban és 1999-ben is negyeddöntős lett a világbajnokságon. A 2000-es év meghozta az első nagy sikert: 22 évesen győzött a Mastersen!
Ezt követően csodálatos évek következtek, főképp a világbajnokságok szempontjából. A 2000 és 2005 közötti hat évben ötször bejutott a legjobb négy közé, kétszer második lett, háromszor veszített az elődöntőben. Ellenkező előjellel is nézhetjük azonban: ezek voltak az elpuskázott lehetőségek évei.
A 2000. évi világbajnokság döntőjében 13-7-re, majd 14-12-re is vezetett Williams ellen, de az ellenfele győzött 18-16-ra.
A 2002-es világbajnokságon 10-6-os, 13-3-as és Higgins ellen 13-7-es könnyű győzelmekkel érkezett el a legjobb négy közé. Itt Peter Ebdonnal fej fej mellett haladtak, de a célegyenesben Matthew-nak sikerült 16-14-es előnyre szert tennie, a következő frémben pedig 54-0-ra vezetett. Már csak néhány golyó hiányzott az újabb világbajnoki döntőhöz (egészen pontosan a meccsgolyó), de végül Ebdon győzött 17-16-ra. A mérkőzés folyamán Stevens három másik frémet is elveszített 62-0-ról, 63-0-ról, illetve 73-0-ról.
A 2004-es világbajnokságon megint bejutott a legjobb négy közé, s ott Dott-tól kapott ki 17-15-re. A 2005-ben, Matthew második világbajnoki döntőjében vezetett a selejtezőről érkezett, zöldfülű Shaun Murphy ellen 10-6-ra, de igen szoros, kiélezett küzdelemben végül alulmaradt 16-18-ra. A 2007-es világbajnokság negyeddöntőjében vezetett Murphy ellen 12-7-re(!), s onnan veszített 12-13-ra.
Matthew Stevens 2003-ban megnyerte az UK-bajnokságot, Hendryt győzte le a döntőben. Szinte hihetetlen, de ez maradt mindmostanáig az egyetlen pontszerző-győzelme. Ezt a sikerét néhai édesapjának ajánlotta, aki nélkül – mint mondta – sohasem ért volna el idáig. Az édesapja vitte őt hétről hétre keresztül-kasul az országban, hogy játszhasson a junior versenyeken, amelyeken rengeteg tapasztalatot szerzett.
A 2000-es évek második felében hirtelen rapszodikussá váltak Stevens eredményei. Pontszerzőkön elért döntők és elődöntők mellett hihetetlenül sok első körös vereség csúszott be. 2005 és 2007 között lezuhant a ranglista 4. helyéről a 20.-ra. Szokás ezt a szívéhez közeli jó barát, Paul Hunter betegségével és tragikus halálával magyarázni, de a mélyrepülés már 2004 elején kezdődött, holott Paul betegségét csak egy évvel később diagnosztizálták. Valószínűbb tehát, hogy a családalapítás, a gyerekek születése vonta el Stevens figyelmét a játékról, legalábbis eleinte.
A 2010-11-es szezon már a negyedik volt egyvégtében, amit Stevens a top-16-on kívül töltött. Nem adta föl a küzdelmet, hogy visszakerüljön, s ez végül sikerült is. Mind a hét nagy pontszerzőn főtáblás volt, pedig minden alkalommal selejtező mérkőzést kellett játszania ezért. A Shanghai Mastersen és a Welsh Openen nyolc közé jutott, s megnyerte a 2011. évi Championship ligát, így 2011 őszén részt vehetett a premier ligában. A 2011-es világbajnokságon azonban visszaköszönt a régi „majdnem”: az első fordulóban vezetett Mark Allen ellen 9-6-ra, de az utolsó négy frémet és vele a mérkőzést elveszítette. De még így is a világranglista 14. helyén zárta az évet, így a továbbiakban már nem kellett selejtezőt játszania a főtáblára kerülésért.
A 2013-14-es szezontól megint lassú elszürkülés volt tapasztalható Stevens játékában. Évente egyszer kirukkolt egy elődöntővel vagy negyeddöntővel, de egyébként ki se látszott a középmezőnyből. 2013 őszétől szép csendesen megint a legjobb 16-on, majd 32-n kívülre került. Ennek elsősorban az az oka, hogy magánéleti és anyagi gondokkal küzdött az elmúlt években, de állítólag mindez már a múlté, s nagy elszánással készült Matthew a következő szezonra [2015-16]. Az elszánás azonban egyelőre kevésnek bizonyult.
A közepesnek mondható 2017-18-as szezont megszépítette, hogy Matthew ismét eljutott a Crucible színházba. A 2018-as világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Dohertyt győzte le, a 32 között Kyren Wilsontól kapott ki.
A 2019-20-as szezonban a gyengécske kezdés után a 2019 UK-bajnokságon megint megvillant, 5-8. helyezést ért el, többek között Day-t, Hamiltont és Selbyt kiverve. A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n Murphy legyőzésével jutott a legjobb 16 közé. A 2020. évi világbajnokságon túljutott a selejtezőn, a 32 között Higginstől kapott ki (5-10). Nem tudhatjuk, hogy meddig fognak javulni Stevens eredményei, mindenesetre az egy évvel korábbihoz képest jelentősen előrelépett a ranglistán (48.→ 33.).
A 2020-21-es szezon elején tovább gyűjtögette a ranglistapontokat egy 17-32. és egy 9-16. helyezéssel. Ez utóbbit a 2020 English Openen érte el, ahol remek játékkal győzte le a friss világbajnok O'Sullivant, de a következő fordulóban kikapott Jak Jonestól. A 2020 Northern Ireland Openen szintén 32 között végzett, J. Robertsont és Mark Davist legyőzte, de O'Sullivan visszavágott neki. A 2020 UK-bajnokságon nem indulhatott, mert pozitív lett a vírustesztje. Ezt követően csak a 2021 Shoot Outon sikerült 32 közé jutnia. A 2021. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
Matthew Stevensnek két fia van: Freddie (2004) és Ollie (2008). A játékos büszke walesi hazafi, végig walesi (és nem angol) nyelvű iskolába járt. Ő volt a legelső, aki a versenyinge mandzsettájára hímeztette nemzete jelképét, a walesi sárkányt. A tréfás beceneve is innen származik: The Welsh Dragon (= Walesi Sárkány).
www.matthewstevens.co.uk/ * 2003 UK-bajnokság (Utolsó frissítés: 2023. jún. 12-én)
Zak SURETY
Angol játékos, 1991. okt. 4-én született (31 éves). 2014-től, majd 2020-tól profi, Basildonban él. A 2022. okt. 23-i világranglistán 107-109., a legjobb helyezése 79. (2015. aug. 30. – szept. 20.). A legjobb eredménye a profik között: 17-32. kétszer. A legnagyobb hivatalos brékje 133 (2014). A 2022-23-as az ötödik profi szezonja.
Zak Surety a 2013-14-es szezon európai kvalifikációs tornájáról (EBSA Qualifying Tour) jutott be a profi versenysorozat résztvevői közé két szezonra [2014-15 és 2015-16]. Az első évben egyszer 32, egyszer 64 között végzett »nagy« pontszerzőn. A 2015-16-os évadban csak egy kis pontszerzőn jutott el a legjobb 32-ig, minden más versenyen elveszítette az első vagy második mérkőzését. Kiesett a main tourról.
2016-tól 2020-ig öt Q Schoolon indult, az utolsó alkalommal sikerrel. A 2020 nyarán kvalifikált ismét a profi tourra két szezonra [2020-21 és 2021-22]. Előzőleg a 2019-20-as Challenge Tour ranglistáján a 15. helyen végzett.
A 2020-21-es szezonban a 2020 Northern Ireland Openen legyőzte Mark Kinget, a 2020 Scottish Openen pedig Maguire-t és Gaót. Ilyen módon egyszer 64, egyszer 32 között végzett.
A 2021-22-es évadban négyszer jutott a legjobb 64 közé. A 2022. évi világbajnokságon a 113-144. helyen végzett. A szezon végén másodjára is kiesett a main tourról, de a 2022. évi Q Schoolról azonnal visszajutott [2022-23 és 2023-24]. twitter.com/ZakSurety (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 7-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 18, 2015 4:56:13 GMT 1
Allan TAYLOR
Angol játékos, 1984. nov. 28-án született (37 éves). Liverpoolban lakik, 2013-tól profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 116-130., a legjobb helyezése 73. (2021. nov. 7. – dec. 5. és 2022. máj. 2. – júl. 29.). A legjobb eredménye a profik között: 13-szor 17-32. A legnagyobb hivatalos brékje: 145 (2020). A 2022-23-as a kilencedik profi szezonja. Allan Taylor eddig ötször jutott el a main tourra (2013, 2015, 2017, 2020, 2022), de a két év türelmi idő végén eddig négyszer kiesett.
Allan Taylor hosszú évekig teljes munkaidőben dolgozott Birkenhead rendőrörsén, ez természetesen visszafogta a sznúkerbeli fejlődését. A 2012-13-as szezon PTC-ranglistájáról jutott el életében először a main tourra [2013-14 és 2014-15]. A két év alatt nem sikerült kiemelkednie a sereghajtók táborából, ráadásul már betöltötte a 30. életévét is. Szerencséjére azonban az európai kis pontszerzők ranglistájáról (egy 17-32. és három 33-64. helyezéssel!) még éppen becsúszott a profik közé újabb két szezonra [2015-16 és 2016-17]. A 2017-es Gibraltar Openen elérte élete első 17-32. helyezését pontszerzőn, a 16 közé jutásért is csak 4-3-ra kapott ki Murphytől, ennek ellenére másodjára is kiesett a main tourról 2017 nyarán. Ezúttal a 2017. évi Q Schoolról jutott azonnal vissza [2017-18 és 2018-19], de megint elveszítette minden addigi ranglistapontját.
A 2017-es China Championshipen, majd a 2017 Yushan World Openen ismét 32 között végzett, de az egyéb versenyeken produkált első körös vereségek lerontották az átlagteljesítményét.
A 2018-19-es évadban ismét összejött két 32 közötti eredmény: a 2018 Lommel European Mastersen egy amatőr játékos és Georgiou legyőzésével érte el, a 2019 Shoot Outon Donaldsont és Vafaeit verte ki. A szezon végén harmadjára is kiesett a main tourról, a 2019. évi Q Schoolról sem sikerült visszajutnia.
A következő szezont [2019-20] amatőrként töltötte, majd a 2019-20-as Challenge Tour rájátszását megnyerve ismét visszajutott a main tourra [2020-21 és 2021-22].
A 2020-21-es évadban újabb négy 17-32. helyezéssel gyarapította az eredménylistáját. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjének legelső fordulójában kiesett.
2021-22-ben újabb két 32 közötti helyezéssel gazdagította az eredménylistáját. A 2022. évi világbajnokságon 33-48. helyezést ért el Judge és Walden legyőzésével, az ezért kapott 15 000 ranglistapont nagyban hozzásegítette ahhoz, hogy az egyéves ranglistáról újabb két évre [2022-23 és 2023-24] a profik között maradhasson.
2022-23-ban eddig még nem nyert mérkőzést. twitter.com/AllanTaylor147 (Utolsó frissítés: 2022. nov. 7-én)
Ryan THOMERSON
Ausztrál játékos, 1994. okt. 1-jén született (28 éves), Melbourne-ben lakik, de az utóbbi években sok időt tölt Angliában a sportbeli előrehaladása érdekében. 2022 óta profi. A 2022. nov. 20-i világranglistán 119–121.
Ryan Thomerson 2011 óta résztvevője a nemzetközi sznúkeréletnek. Indult U-21-es világbajnokságokon (a legjobb helyezése 5-8. 2014-ben), amatőr világbajnokságokon (a legjobb helyezése 5-8. 2020-ban), több Q School kvalifikációs versenyen. 2022 márciusában megnyerte az Asia Pacific Championshipet, ezzel az eredménnyel jutott két szezonra maintour-kártyához [2022-23 és 2023-24].
A 2022-23-as szezoban eddig még nem sikerült egyszer sem 64 közé jutnia. (Utolsó frissítés 2022. nov. 22-én)
THOR Chuan Leong, avagy Rory Thor
Malajziai játékos, 1988. márc. 24-én született (35 éves). 2014 óta profi megszakításokkal.
A legjobb helyezése a viláűgranglisrtán 83. (2019. júl. 28. – nov. 3.). A legjobb eredménye profiként: négyszer 17-32. A legnagyobb hivatalos százasa: 139 (2017). A 2023-24-es a hetedik szezonja a main touron.
Thor Chuan Leong eddig négyszer jutott a main tourra (2014-ben, 2016-ban, 2018-ban és 2023-ban) és háromszor esett ki onnan (2016 nyarán, 2018 nyarán és 2020 nyarán). Kétszer azonnal sikerült visszajutnia, a 2020. évi Q Schoolon azonban nem járt sikerrel. Legutóbb a 2023. évi Ázsia-Óceánia Q Schoolon szerzett maintour-kártyát.
Thor 2015 júniusában megnyerte a 28. Délkelet-ázsiai Játékok (SEA Games) sznúker egyéni versenyét. Korábban is rendszeres résztvevője és helyezettje volt az ázsiai és délkelet-ázsiai játékoknak és versenyeknek, amatőr világbajnokságoknak. Többszörös malajziai bajnok.
Ázsia 2014. évi amatőr bajnoka, ezzel az eredményével nyert jogot a profik közötti versenyzésre [2014-15 és 2015-16], ahol 2015. februárig csak papíron tartották nyilván, mert egyetlen profi versenyen sem indult. Ellenben részt vett a 2014 novemberében tartott IBSF- (amatőr) világbajnokságon, ahol a 9-16. helyen végzett. A szezon végén indult négy »nagy« pontszerzőn, de mind a négyszer elveszítette a legelső mérkőzését.
A 2015-16-ban a »nagy« pontszerzőkön egyetlen mérkőzést sem tudott nyerni, viszont a »kis« pontszerzőkön elért annyi eredményt (kétszer 16, egyszer 32 között végzett), hogy az ottani ranglistán elfoglalt helye alapján tagja maradhatott a main tournak a következő két szezonban is [2016-17 és 2017-18].
A harmadik profi szezonjában a 32-es főtáblára jutott a 2016 World Openen és a 2017 Gibraltar Openen. Lisowskit és Brecelt, illetve egy amatőr játékost és Gary Wilsont győzte le. Volt még két 64 közötti eredménye, a többi versenyen kiesett a 128 között.
A 2017-18-as szezonja több első körös vereséggel kezdődött, de a 2017 European Mastersen 64 közé jutott, ahol Breceltől kapott ki 4-3-ra. Ezt a mérkőzést a televízió is közvetítette, láthattuk, hogy Thor sokkal ügyesebb játékos, mint amit a ranglistán elfoglalt helye alapján gondolnánk róla. A 2018. évi világbajnokság után másodszor is kiesett a profi tourról, de a 2018. évi Q Schoolról azonnal visszajutott [2018-19 és 2019-20].
A 2018-19-es évadban az első és második körös kiesések mellett megszületett pályafutása negyedik 17-32. helyezése a 2018 Lommel European Mastersen, ebben Higgins visszalépése is segítette.
A 2019-20-as szezonban az első körös vereségei között egyetlen figyelemre méltó megmozdulása volt: a 2020 Shoot Out első körében egy amatőr játékos ellen remek 133-as bréket lökött. A szezon végén kiesett a main tourról és a 2020. évi Q Schoolról nem jutott vissza.
A visszajutás végül a 2023. évi Ázsia-Óceánia Q Schoolról sikerült a 35 éves játékosnak. (Utolsó frissítés: 2023. jún. 20-án)
TIAN Pengfei 田鹏飞
Kínai játékos, 1987. aug. 16-án született (36 éves). 2006 óta profi. 55. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, q legjobb helyezése 41. (2023. febr. 19. – máj. 1.). Világbajnokság 32-es főtábláján kétszer játszott (2019, 2021), mind a két alkalommal a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye profiként: 3-4. (2023 Welsh Open). A legnagyobb hivatalos brékje 139 x 3 (2007, 2007, 2013). A 2023-24-es a 15. szezonja a main touron.
Tian 2004 óta versenyez Európában, de az első két évben és 2008-tól 2011-ig nem a main touron. A profik között az első hat alkalommal nem tudott a biztos bentmaradást jelentő első 64 között végezni, de valahogyan mindig sikerült neki a túlélés, a visszajutás. Hol az ún. egyéves ranglistáról, hol a másodosztályú sorozatról, hol a kínai szövetség szabadkártyájával, hol a Q Schoolról.
A 2015-16-os szezonban látványosan feljavultak a játékos eredményei, egy év alatt előrejött a világranglistán a 82. helyről a 48.-ra. A 2015-ös Ruhr Open kis pontszerzőn a második helyen végzett McLeod mögött, a 2015-ös Int. Championship nagy pontszerzőn pedig életében negyedjére a legjobb 16 között végzett Waldent, Cao Yupenget és Liang Wenbót legyőzve. A 2016-os China Openen ismét nyolcaddöntős volt, Hawkinst és Holtot verte meg. Egyedül a 2016. évi világbajnokság nem sikerült számára, a legelső selejtező fordulóban kikapott az iráni Vafaeitől.
A 2016-17-es évad pont az ellenkezője az előzőnek Tian számára: az első hét verseny közül hatszor nem nyert mérkőzést, de később sem jutott túl a legjobb 64-en, kivéve a 2017 China Opent, ahol a 16 között végzett.
A 2017-18-as évadban 32, 64 és 128 közötti kiesések jellemezték a 30 éves fiatalember eredményeit egészen a 2017 N. Ireland Openig, ahol elérte élete első negyeddöntőjét. Ehhez elsősorban Mark Allen legyőzése (4-3) segítette hozzá. A sok első és második körös vereség miatt azonban megint nem sikerült a biztos bentmaradást jelentő 64 között végeznie. A 2018. évi világbajnokság után ötödjére is kiesett a main tourról, de az ún. egyéves ranglistáról maradhatott újabb két szezonra [2018-19 és 2019-20].
A 2018-19-es évadban két újabb negyeddöntővel rukkolt elő: a 2018 Lommel European Mastersen Li Hang, Judd Trump és Liang Wenbo elleni győzelmekkel érte el ezt, a 2019 Gibraltar Openen honfitársa, Yan Bingtao volt a legerősebb ellenfele, akit 4-3-ra vert meg. Aztán az a Tian Pengfei, aki a szezon folyamán hétszer esett ki 128 között és háromszor 64 között, s az előző szezon végén még a main tourról is kiesett, kvalifikált életében először a világbajnokság 32-es főtáblájára, a Crucible színházba. Többek között Day-t és Stevenst verte ki. És a 2019-es világbajnokságon csak egy hajszál választotta el a legjobb 16-tól, mert 9-7-re vezetett Maguire ellen, onnan kapott ki 10-9-re rutinosabb ellenfelétől.
2019-20-ban megszületett Tian negyedik 5-8. helyezése, ezúttal a 2019 English Openen. Szerencséje volt a sorsolással, mert a négy legyőzött ellenfele közül a világranglista 54. helyezettje volt a legerősebb. A 2019. év végi selejtezőkön jól szerepelt, feljutott 2020 első két pontszerzőjének 32-es főtáblájára (European Masters, German Masters), de továbblépnie nem sikerült, mindkét versenyen a 17-32. helyen végzett. A 2020 Gibraltar Openen remekül játszott, a 9-16. helyen végzett. Yan Bingato (4-0), Vahedi (4-0) és Donaldson (4-2) legyőzése után a 16 között csak 4-3-ra kapott ki M. Williamstől. A 2020. évi világbajnokságon viszont elveszítette a legelső mérkőzését a selejtezőben.
A 2020-21-es évadban háromszor jutott a legjobb 32 közé, (ebből az egyik a világbajnokság volt) két versenyről vissza kellett lépnie pozitív vírustesztje miatt.
2021-22-ben egy 17-32. helyezést sikerült elérnie (2021 Northern Ireland Open) az első és második körös kiesések mellett. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
2022-23-ban a 2022 Északír Openen elért 9-16. helyezést ért el, majd megszületett pályafutrásának első elődöntője (2023 Welsh Open 3-4.) Három nagy győzelmet aratott útközben: Carter (4-2), Higgins (4-1) és O'Sullivan (5-0). A döntőbe jutásért vívott mérkőzésen a későbbi versenygyőztestől, Milkinstől kapott ki. A 2023. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
Nagy rejtély számomra ez a fiatalember, akit mindig gyenge játékosnak, pontosabban gyenge versenyzőnek tartottam, de a sok korai kiesése között időnként nagy skalpokat is begyűjt. Európai tartózkodása idején Tian Pengfei Sheffieldben él és legújabban a Ding Junhui Sznúkerakadémián készül a versenyekre. (Utolsó frissítés: 2023. jún. 24-én)
Judd TRUMP
Angol játékos, 1989. aug. 21-én született (34 éves). 2005 óta profi. 5. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén. Korábban a világranglista élén állt 2012. nov. 5. és dec. 10., 2013. febr. 17. és márc. 31., 2019. aug. 11. és 2021. aug. 22. között, legutóbb 2021. okt. 17-től nov. 7-ig. A 2019. évi világbajnok, ezzel együtt 23 pontszerző versenyt* és egy Masterst (2019) nyert. Az első (és eddig egyetlen) olyan játékos, aki egy szezonon belül [2019-20] hat pontszerző versenyt nyert. Egyike annak a tizenegy játékosnak, akiknek valaha is sikerült megnyerniük mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst. Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban 13-szor játszott (2007, 2011–2022), egyszer 1., kétszer 2., kétszer 3-4., négyszer 5-8., kétszer 9-16. és kétszer 17-32. helyezett volt. Hat hivatalos 147-et lökött 2013 és 2022 között. A 2023-24-es a 19. profi szezonja.
Judd Trump az egyik olyan nagyon tehetséges játékos a mezőnyben, aki szinte csodagyerekként indult. Tegyük mindjárt hozzá: nem kallódott el, mint sok más csodagyerek, hanem világbajnok és világelső vált belőle.
Judd Trump megnyerte Anglia 13 éven aluli és 15 éven aluli bajnokságát, 14-15 éves korában elődöntős volt a 2004-es U-21-es világbajnokságon, valamint a 2004-es és 2005-ös U-19-es Európa-bajnokságon. 2004 márciusában egy junior versenyen 147-t lökött, ekkor 14 éves és 206 napos volt, azóta ő a legfiatalabb játékos, aki versenyen maximumot ért el. (Ez a 147 nem szerepel a hivatalos listán, mert nem profiként nem profi versenyen érte el. A Guinness rekordok könyvébe sem került be, mert korosztályos volt a verseny, s ez ott kizáró ok volt.)
2005-ben szabadkártyát kapott a szövetségtől a main tourra, így, éppen csak betöltve a 16-ot, professzionális versenyzővé vált. A 2007-es világbajnokságon 32 közé jutott és játszhatott a Crucible színházban. Akkor Stephen Hendry és Ronnie O’Sullivan után a harmadik legfiatalabb játékos volt, akinek ez sikerült. (Azóta Luca Brecel és Yan Bingtao megelőzte mindhármukat.) A selejtezők során négy akadályt vett sikeresen, a 48 közé Jamie Cope, a 32 közé James Wattana legyőzésével jutott a 17 és fél éves fiatalember. A 32 között Shaun Murphytől kapott ki 10-6-ra.
Az első, kisebb kiugrás 2008 őszén következett be, ekkor 19 éves volt Judd. Egymás után négy pontszerzőn is főtáblára jutott, a 2008-as Grand Prix-n pedig 3-4. helyet ért. 2009 tavaszán – némi meglepetésre – megnyerte a Championship ligát.
Aztán eltelt másfél csendes év. A bomba 2011 márciusában robbant, amikor egy bristoli lapnak azt nyilatkozta Judd, hogy „ideje lenne már csinálnom valamit”, s hogy a címvédő Neil Robertson elleni első körös vb-mérkőzése csak bemelegítés lesz a számára. Megdöbbentő volt a nyilatkozat a világranglista 24. helyén álló fiatalembertől, de ami ezután következett, az még megdöbbentőbb volt: Judd Trump Pekingben „csinált valamit”, megnyerte élete első »nagy« pontszerzőjét, majd a világbajnokságon, miután egy 10-8-as győzelemmel bemelegített Robertson ellen, egészen a döntőig jutott. Még ott is vezetett John Higgins ellen 12-9-re, de aztán legyűrte őt az erősebb győzni akarás, a nagyobb tudás, a jobb állóképesség és a rutin. A 2010-11-es szezont a világranglista 9. helyén zárta Judd.
A 2011-12-es évad őszi szakasza újabb győzelmeket hozott. Judd megnyerte a 2011-es UK-bajnokságot és még két PTC-t. Az UK-győzelem megnövelte az önbizalmát is, úgy nyilatkozott, hogy a világ legjobb sznúkerjátékosa akar lenni, aki hosszú ideig uralja a mezőnyt. Bár valóban minden versenyen úgy indult el, hogy bezsebeli a következő győzelmet, ez csak 2012 őszén sikerült ismét.
A 2012-13-as szezonban már szeptemberben nagyon közel állt egy újabb szép elsőséghez, mert a 2012 Shanghai Masters döntőjében 7-2-re vezetett Higgins ellen, de végül 10-9-re kikapott. Az új kínai pontszerzőn, a 2012 International Championshipen viszont győzött, megszerezve harmadik »nagy« pontszerző-győzelmét és egyúttal a világelsőséget. Neil Robertsont verte meg a döntőben 8-6-os hátrányból fordítva 10-8-ra. A világranglista első helyén szinte versenyről versenyre váltogatták egymást Selbyvel, attól függően, hogy ki végzett előbb egy-egy versenyen. A 2013-as China Openen aztán Judd kiesett a legelső fordulóban, Selby és Robertson pedig döntőbe jutottak, s mindketten megelőzték őt a ranglistán. A 2013-as világbajnokságon sorra potyogtak ki Judd neves ellenfelei, sima útja lehetett volna a győzelemig, de pechére Ronnie O'Sullivan visszatért az arénába egy év kihagyás után, s az elődöntőben legyőzte őt a mindkettőjük számára hatalmas presztizst jelentő mérkőzésen.
A 2013-14-es szezon első fele a hullámvölgyet jelentette Judd Trump számára. Kiderült, hogy ő is verhető, még olyan játékosok számára is, mint Li Hang, J. Robertson, Zhang Anda, Morris vagy McManus. A gyengébb szezont jól jellemzi az, hogy az első öt »nagy« pontszerző közül, amelyen indult, csak egyszer tudott a legjobb 16 közé jutni, 8 közé pedig egyszer sem. A 2014-es German Mastersen aztán újra jól játszott, 2. helyet ért el, a PTC nagy döntőn elődöntős volt, a 2014. évi világbajnokságon pedig negyeddöntős, Ford és Day legyőzése után Robertsontól kapott ki. Bár a 2013-14-es szezonban nem nyert Judd sem kis, sem nagy pontszerzőt, a Championship liga első helyével kárpótolhatta magát.
2014 júliusában megszületett Judd Trump negyedik »nagy« pontszerző-győzelme, az Australian Opent nyerte meg, a döntőben Neil Robertsont győzte le. Mindannyiunk számára emlékezetes marad a 2014. évi UK-bajnokság döntője, ahol O'Sullivan 9-4-re vezetett ellene, de az addig sok hibával játszó Trump hirtelen sziporkázni kezdett és kiegyenlített, de végül mégis O'Sullivan győzött 10-9-re. A 2015-ös German Masters negyeddöntőjében óriási csatát vívott Selbyvel, egy 147-t is lökött, de végül 5-4-re alulmaradt. A 2015 World Grand Prix döntőjében visszavágott O'Sullivannek (ekkor még nem volt pontszerző ez a verseny). A 2015. évi világbajnokságnak már komoly favoritként indult neki, s a győzelmi esélyeit csak növelte, hogy az első három fordulóban remekül játszott, a ranglista első négy helyezettje (Selby, O'Sullivan, Ding, Robertson) pedig kiesett a versenyből. Jött azonban a döntőbe jutáésért a vébé hőse, Bingham, akitől 13-12-re kikapott.
A 2015-16-os szezonban mindenféle helyezést elért Judd Trump: második volt a 2015-ös Shanghai Mastersen, 3-4. a meghívásos Mastersen, 5-8. Ausztráliában és Berlinben, 9-16. a Welsh Openen és a World Grand Prix-n, 17-32. az UK-bajnokságon. Még egy negatív meglepetéssel is szolgált: a 2015 Int. Championship első selejtező fordulójában 6-0-ra kikapott Michael Wildtól. A szezon végére az első hely is megszületett: ötödik »nagy« pontszerző-győzelmét szerezte meg Pekingben a 2016-os China Open megnyerésével. A világranglista 10. helyén álló Ricky Waldent győzte le a döntőben, ő volt a legerősebb ellenfele a verseny folyamán. A 2016-os világbajnokságon azonban nála is beigazolódott az a babona, hogy aki a vb előtti utolsó pontszerzőt megnyeri, az nem szerepel jól a vb-n. Trumpnak is egy 9-16. hellyel kellett beérnie, miután Dingtől kikapott 13-10-re.
A 2016-17-es évad az addigi legeredményesebb volt Trump pályafutásában. Két pontszerzőt nyert, háromszor a 2., kétszer 3-4., kétszer az 5-8. helyen végzett. Győzött a Bukarestben tartott 2016 European Mastersen. A döntőben 6-8-ról nyert O'Sullivan ellen 9-8-ra. Ez volt a hatodik pontszerző-győzelme. A hetediket a 2017-es Players Championshipen szerezte King, O'Sullivan, Carter és Fu legyőzésével. Ezek után nagy önbizalommal és győzniakarással vágott neki a 2017. évi világbajnokságnak, s a szakértők is Selby egyetlen komoly kihívójaként emlegették. De kiderült, hogy a mai sznúkerben már bárki kikaphat bárkitől, és a vébédöntőket sem korábbi érdemek alapján lehet elérni, hanem csak az aznapi teljesítmény számít. Trump az első fordulóban kikapott a 46 éves, világranglista-54. Rory McLeodtól. Valószínűleg sima győzelemre számított, s amikor másképp alakultak a dolgok, a pánik elnyomhatta benne a higgadt küzdés esélyét. Vagy kizökkentette őt a ritmusából (béketűréséből?) a végtelenül lassan, körülményesen játszó ellenfele?
A versenykihagyásokkal és korai kiesésekkel induló 2017-18-as szezon októberében Judd megvédte a címét az ezúttal Belgiumban megrendezett 2017 Lommel European Mastersen. Binghamet győzte le a döntőben 9-7-re. A szezon folyamán sok 2., 3-4. és 5-8. helyezést ért még el, ontotta a százasokat, de a nagy formátumú játékosokat jellemző győzelmek küszöbén rendre megbotlott. A 2018. évi világbajnokság negyeddöntőjében 7-3-ra vezetett Higgins ellen, mégis kikapott.
Higgins győzte le őt a következő szezon [2018-19] elején a 2018 Guangzhou China Championship negyeddöntőjében is, pedig a megelőző fordulókban szinte Trump látszott az egyetlen formában lévő top-16-os játékosnak. 2018 őszének további versenyein is az jellemezte Trumpot, hogy az első fordulókban szinte átgázolt a mezőnyön, de az első top-20-as, top-10-es játékostól kikapott. Ilyen vereségei voltak például: Ryan Daytől 4-2-re (2018 Crawley English Open), Lisowskitól 6-2-re (2018 Daqing Int. Championship), Kyren Wilsontól 6-1-re (2018 Bajnokok bajnoka), Joe Perrytől 6-4-re (2018 UK-bajnokság), Shaun Murphytől 6-3-ra (2018 Scottish Open).
Megkezdődött azonban Judd Trump »arany éve«. 2018 novemberétől 2019 novemberéig hét nagy versenyt nyert, hat pontszerzőt, közte a 2019-es világbajnokságot, és a 2019 Masterst. A 2019. évi Bajnokok bajnoka döntőjét is csak döntő frémben veszítette el.
A 2018 Northern Ireland Openen játszott először bombaformában. Visszavágott Lisowskinak (4-0) és Day-nek (5-3), a döntőben O'Sullivan ellen fordított 6-7-ről 9-7-re. Ez volt Trump kilencedik pontszerző-győzelme. A 2019-es Mastersen aztán bebizonyította a szakembereknek és a drukkereknek, hogy már beérett, komoly játékossá vált, aki tud igazán nagy versenyt is nyerni: K. Wilson, Selby, N. Robertson és O'Sullivan (10-4) sima legyőzésével szerezte meg a rangos trófeát. A száguldó expressz nem állt meg: néhány hónapon belül a harmadik nagy versenyen is győzött, a 2019 Cheltenham World Grand Prix-n szerezte meg az első helyet. Ezúttal nem volt lehengerlő a játéka, hibázgatott, volt két szoros, döntő frémes győzelme is, de még így sem talált legyőzőre. A döntőben Carter ellen nyert (10-6), ez volt a 10. pontszerző-győzelme. Mind a 2019 Preston Players Championshipen, mind a 2019 Llandudno Tour Championshipen az elődöntőig jutott. Az előbbi versenyen N. Robertsontól kaptt ki (6-4), az utóbbin O'Sullivantől 6-2-es és 8-5-ös vezetés után 10-9-re. A remek szezon utolsó versenyén megszületett Judd Trump hőn áhított és régóta esdékes világbajnoki címe. A 32 között még majdnem kiesett (10-9 Un-Nooh ellen), Ding (13-9), Maguire (13-6) és a meglepetés-elődöntős Gary Wilson (17-11) ellen javuló játékkal, de időnként sokat hibázva játszott, de a legjobbkor, a döntőben fantasztikusan sznúkerezett, olyan könnyedén, mintha nem is világbajnoki döntőben, hanem egy bemutatón lett volna. Az a Higgins volt az ellenfele, akitől az első vb-döntőjében, 2011-ben kikapott. 5-4-re még Higgins vezetett, de aztán Trump produkált egy 8-0-ás rohamot (5-12), s ezzel el is dőlt a mérkőzés sorsa. Higgins sok-sok mérkőzést nyert meg életében hátrányból fordítva, többek között Trump ellen is nem egyszer, de ezúttal tehetetlen volt a szinte hibátlanul, nagy önbizalommal játszó ellenfelével szemben.
A 2019-20 a rekorddöntés éve lett Trump számára. Hat pontszerző versenyt nyert egyetlen szezonon belül, s kevés hiányzott ahhoz is, hogy megdöntse N. Robertson 103-as rekordját az egy szezonon belül lökött százasok számában, de végül »csak« 102 jött össze. Judd úgy folytatta a versenyzést, ahogy vb-győzelme alkalmából abbahagyta: minden nehézség nélkül, imponáló játékkal nyerte meg a 2019 Daqing International Championshipet. A döntőben Murphyt győzte le 10-3-ra. A világranglista vezető pozícióját egyúttal átvette O'Sullivantől. A következő jól fizető kínai versenyen, a 2019 Yushan World Openen ismét győzni tudott. Talán a döntőben volt a legkönnyebb dolga (10-5 Un-Nooh ellen), de korábban három döntő frémes mérkőzésen is át kellett verekednie magát. A 2019-es Bajnokok bajnoka verseny döntőjébe a két legjobb formában játszó játékos került: Robertson és Trump. Fej-fej mellett haladtak, végül Robertson nyert 10-9-re. A 2019 Northern Ireland Openen Trump O'Sullivant győzte le a döntőben ellenállhatatlan játékkal. Ez volt a 14. pontszerző-győzelme.
Szinte hihetetlen, amit Judd Trump egy év alatt elért, főleg az előzményeket látva. 2017 októbere után több mint egy évig nem nyert versenyt, a világranglistán is csak 4.-5.-6. helyen állt. Aztán jött a hirtelen följavulás.
Persze mindenki azt találgatta, hogy meddig tart ki Trump lendülete, remek formája, hiszen még a legnagyobbak sem tudnak hosszú időn keresztül mindig csak győzni. Trump szempontjából a legrosszabbkor következett be a formahanyatlás: a 2019 UK-bajnokságot nagyon meg szerette volna nyerni, hogy egyszerre legyen a három Triple Crown trófea (Masters, vb, UK) birtokosa, de a 32 között kikapott a veterán Nigel Bondtól (3-6). A következő pontszerzőn, a 2019 Scottish Openen Gilbert győzte le a negyeddöntőben, a 2020 Dornbirn European Masters selejtezőjében Ian Burnstől kapott ki (3-5). Megnyerte azonban a 2020 German Masterst (a döntőben 9-6 N. Robertson ellen), ez volt a 15. pontszerző-győzelme. A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n K. Wilsontól kapott ki (3-4), a 2020 Welsh Openen pedig a későbbi versenygyőztes Murphytől (3-5). A 2020 Southport Players Championship megnyerésével bekerült az egy szezon alatt öt pontszerzőt nyerők (Hendry, Ding, Selby, O'Sullivan) elit klubjába. A versenyen – némi meglepetésre – egyedül Maguire jelentett számára komoly akadályt, aki az elődöntőben 5-3-ra vezetett ellene, a döntő frémben pedig 49-0-ra. A döntőben a húszéves Yan Bingtao ellen 10-4-re győzött, ez volt a 16. pontszerző-győzelme. A 2020 Gibraltar Openen az egy szezon alatti pontszerző-nyerések új rekordjának elérése és a BetVictor által szponzorált négy verseny legeredményesebb versenyzője számára kitűzött 150 000 fontos különdíj elnyerése volt a tét, amelyet csak a verseny megnyerése esetén kaphatott meg. Trump nem roppant össze a feladat súlyától, sőt, magabiztosságát és hatalmas önbizalmát jelezte, hogy mind az elődöntőben, mind a döntőben 2-3-ról nyert 4-3-ra Xiao, illetve K. Wilson ellen. Ez volt a 17. pontszerző-győzelme, a 2019-20-as szezonban a hatodik.
A lenyűgöző győzelmi sorozat annak köszönhető, hogy Trump játéka nagyon sokat fejlődött a megelőző néhány évben. A mindig kitűnő golyóbelökése mellé fölerősítette a biztonsági játékát. Míg korábban a mindenáron való támadás jellemezte őt (»Bevágom a legelső hosszú pirosat, a második lökéssel szétkergetem a bolyt, aztán véglököm az asztalt. Ha nem jön be az induló hosszú piros, az sokszor a frémbe kerül, de ez egy mérkőzés folyamán kevesebbszer fordul elő, mint ahányszor bejön, s akkor már nyertem is.«), addig most már próbál játék közben gondolkodni is, taktikusan játszani, az ellenfél játékstílusához igazodni, türelmesen kivárni a legjobb indulási alkalmat. A 2018-19-es szezontól az az újdonság is segíti Trump eredményességét, hogy a bátyja lelki támaszként és menedzserként állandóan vele van, kíséri őt versenyről versenyre.
Az új koronavírus-járvány miatti kényszerszünet nem tett jót Trump formájának. A 2020. évi világbajnokságon az első két mérkőzésén is csak küszködve jutott túl (Ford ellen 10-8, Yan Bingtao ellen 13-11), a legjobb nyolc között Kyren Wilsontól kikapott 13-9-re.
A 2020-21-es szezon elején Trump megszerezte a 18. pontszerző-győzelmét a 2020 English Openen, utolérve ezzel Robertsont és Selbyt. Pedig nem úgy indult a verseny számára, hogy nagy eredményt fog elérni, mert úgy érkezett el a legjobb 16-ig, hogy mind a három mérkőzését 1-3-ról tudta csak megnyerni 4-3-ra Heathcote, Yuan Sijun, illetve Holt ellen. Az újságírók már a híres szabaduló művészhez, Houdinihez hasonlították. Ő maga higgadtan azt mondta, jobb lassan kezdeni. Mint az eredmény mutatja, tényleg jobb, csak vigyázni kell, nehogy kiessen az ember. A Robertsonnal vívott magas színvonalú döntőben ezúttal Trump nyerte a döntő frémet, visszavágva a 2019-es Bajnokok bajnoka verseny döntőjében elszenvedett egyfrémes (9-10) vereségért. A 2020 Championship League döntőjében K. Wilsontól kapott ki 3-1-re. Elkövette azt a hibát, hogy a döntő előtti utolsó, tét nélküli csoportmérkőzését ellazsálta Selby ellen (0-3), s egy ilyen kiengedett állapotból nem tudott élesre váltani. A 2020 Northern Ireland Opent „B” játékával is viszonylag könnyedén nyerte meg az idényeleji „C” játékot produkáló O'Sullivan ellen. Ez volt a 19. pontszerző-győzelme. Ezt a versenyt sorozatban harmadjára nyerte meg, mind a háromszor O'Sullivant győzve le a döntőben és mind a háromszor 9-7-re. A második fordulóban meglökte Trump az ötödik hivatalos 147-ét. A 2020 UK-bajnokságot egy hajszállal veszítette el, a döntőben 10-9-re kapott ki Robertsontól. A döntő frém és a trófea sorsa az utolsó két golyón dőlt el: Trump idegességében mellélökte a rózsaszínűt, míg Robertson belökte azt. A 2020 World Grand Prix-t megnyerve elérte a 20. pontszerző-győzelmét. A szakemberek bújják a statisztikákat: előfordult-e már valaha, hogy valaki ennyire egyértelműen maga mögé utasította az egész mezőnyt? És itt még nem volt vége: következett a 21. pontszerző-győzelem a 2021 German Mastersen. A »szabadulóművész« ezúttal is bemutatott egy nagy szabadulást: az elődöntőben Hawkins 5-1-re vezetett ellene, onnan nyert Trump 6-5-re. A döntőben már simán győzte le Lisowskit (9-2). A szezonbeli ötödik, összességében a 22. győzelmét a 2021 Gibraltar Openen érte el. Az egész versenyen mindössze három frémet veszített el, a döntőbeli ellenfele ezúttal is Lisowski volt (4-0). A 2021. évi világbajnokságon 5-8. lett, Murphytől kapott ki.
A 2021-22-es szezonban sokáig döcögősen haladt. A 32 vagy 16, ritkábban 8 közé azért eljutott a versenyeken, de az a Trump, aki a megelőző években szinte mindent megnyert, tizenkét hónapig döntőbe sem jutott egyszer sem pontszerző versenyen. Ezt – az ő mércéjével mérve – gyengébb sorozatot csak a 2021 Bajnokok bajnoka meghívásos verseny megnyerése törte meg. Mindenesetre bevált Selby jóslata, amikor a világelsőség visszaszerzésének lehetőségéről beszélt 2020 szeptemberében, majdnem ezer ponttal lemaradva Trumptól a ranglistán: „Trump sem fog mindent megnyerni ezután”. S valóban, 2021 novemberétől folyamatosan a 2. helyre szorult Trump a világranglistán Selby mögött, majd még O'Sullivan is megelőzte 2022 januárjában. A 2022 Welsh Openen aztán megszületett végre a szezonbeli első döntője, de ott Perrytől kikapott 9-5-re. Tulajdonképpen dicséret illeti Trumpot azért, hogy legjobb formájától messze elmaradva csak-csak beküszködte magát ebbe a döntőbe. Ez a küszködés folytatódott a következő versenyen, a 2022 Turkish Mastersen is: már Wakelin megszorongatta, Liangon csak 1-4-ről, Zhou Yuelongon csak 3-4-ről sikerült túljutnia. De aztán a verseny vége felé majdnem a legjobb Trump került elő, Murphy, majd Selt könnyed legyőzésével megnyerte a versenyt. Ez volt a 23. pontszerző-győzelme, a döntőben még a 6. maximumát is meglökte. A 2022. évi világbajnokságra nem esélyesként érkezett, s önmagához képest nem is játszott kimagaslóan. Két kemény csatában azért kiverekedte a döntőbe jutását (McGill ellen 13-11, Mark Williams ellen 17-16), de a fáradtsága és a gyengébb formája miatt a döntőben nem volt esélye O'Sullivannel szemben, 18-13-ra elveszítette a döntőt.
2022-ben a brit uralkodó „MBE” (a Brit Birodalom Rendje) kitüntetéssel honorálta a sznúkersport terén kifejtett tevékenységét.
A 2022-23-as szezonban pontszerzőt nem nyert Trump, de a szezon első felében voltak szép helyezései és megnyerte a 2023. évi Masterst. A szezon második felében aztán megszaporodtak az első körös vereségek, például a 2022 Northern Ireland Openen a verseny negatív szenzációját szolgáltatta azzal, hogy a második fordulóban 4-1-re kikapott a világranglista 95. helyén álló, 20 éves Aaron Hilltől, a 2023. évi világbajnokságon is kikapott a 32 között McGilltől. A 2022 Bajnokok Bajnoka versenyen ellenben igen jól játszott: Brecelt, Allent és Selbyt könnyen legyőzte, a döntőben O'Sullivantől 10-6-ra kikapott. Vigasztalhatta, hogy ez utóbbi mérkőzés közben meglökte a hetedik maximumát. Három héttel később már a nyolcadik is megszületett a 2022 Scottish Open második fordulójában.
2010-ben a bristoli szülői házból Trump Romfordba költözött, az ottani Grove sznúkerakadémián készül a versenyekre. Később az essexi Chigwellben vett magának házat, de továbbra is otthon van Bristolban is. * 2011 China Open, 2011 UK-bajnokság, 2012 Chengdu International Championship, 2014 Australian Goldfields Open, 2016 China Open, 2016 Bukarest European Masters, 2017 Players Championship, 2017 Lommel European Masters, 2018 Northern Ireland Open, 2019 Cheltenham World Grand Prix, 2019. évi vb, 2019 Daqing International Championship, 2019 Yushan World Open, 2019 Northern Ireland Open, 2020 German Masters, 2020 Southport Players Championship, 2020 Gibraltar Open, 2020 English Open, 2020 Northern Ireland Open, 2020 World Grand Prix, 2021 German Masters, 2021 Gibraltar Open, 2022 Turkish Masters (Utolsó frissítés: 2023. júl. 15-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 18, 2015 15:09:10 GMT 1
Thepchaiya UN-NOOH
Thaiföldi játékos, 1985. ápr. 18-án született (38 éves). 2009 óta profi. 40. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 15. (2020. okt. 30. – dec. 6.). Egy pontszerző versenyt nyert*. Világbajnokság 32-es főtábláján négyszer játszott (2018–2020, 2022), mind a négyszer a 17-32. helyen végzett. A 2015. évi hatpirosas világbajnok. Három 147-es bréket lökött (2016, 2018, 2021). A 2023-24-es a 13. profi szezonja.
Un-Nooh 2008-ban amatőr világbajnokságot nyert, ezzel az eredményével kvalifikálta magát a 2009-10-es profi versenysorozatra, ahol azonban nem volt sikeres, kiesett 2010 nyarán. (Ekkor még csak egy év volt a türelmi idő.) Két év szünet után tért vissza a profik közé 2012-ben, mert megkapta a Thaiföldnek felajánlott szabadkártyát.
A 2012-13-as szezon »nagy« pontszerzői közül kétszer 48, hatszor 64 közé jutott, három kis pontszerzőn (PTC-n) pedig a 9-16. helyen végzett.
A 2013-14-es szezon két ellentétes szakaszból állt Un-Nooh számára. Eleinte hosszú hónapokig szinte mérkőzést sem tudott nyerni, aztán pedig háromszor is följutott »nagy« pontszerzőn a 32-es főtáblára, a 2014-es Haikou World Openen a 9-16. helyen végzett.
2014-15-ben az első hét »nagy« pontszerző közül egyszer sem jutott el a legjobb 32-ig, a 2015 Asian Tour 3 kis pontszerzőn azonban második lett, majd pedig elérkezett Un-Nooh nagy versenye. A 2015-ös Indian Openen a 64 között 4-3-ra legyőzte Ding Junhuit, majd következett Brecel, Jones, M. Davis, míg végül a döntőbe jutásért kapott ki Waldentől 4-3-ra.
A 2015-16-os szezonban Un-Nooh elindult a komolyabb eredmények irányába. Az ázsiai kis pontszerzőn negyeddöntős, a 2015-ös Int. Championshipen pedig elődöntős volt. A 2016-os World Grand Prix-n kiváló játékkal rukkolt elő: Fut és Allent legyőzve jutott a legjobb nyolc közé, ahol csak 4-3-ra kapott ki Dingtől. Ez az évad arról a legemlékezetesebb Un-Nooh számára, hogy maximumkísérletek közben kétszer is kihagyta 140-nél az utolsó feketét. Először a 2015-ös UK-bajnokságon (ahol a 17-32. helyen végzett), másodjára pedig a 2016-os világbajnokság selejtezőjében, pedig egyik fekete sem volt különösen nehéz.
Az első hivatalos 147-e megszületett végül 2016 őszén. Un-Nooh remek formában volt: a 2016-os World Openen élete harmadik 3-4. helyezését érte el, nem kisebb nevek legyőzésével, mint King, Selby, McManus és McGill, ezt követte rögtön a negyedik elődöntő a 2016-os Paul Hunter Classicon, itt lökte a maximumot is. Utána azonban egy mély hullámvölgybe zuhant a thai fiatalember. A 2016 nyárán még 33. volt a világranglistán, aztán csak csúszott egyre lejjebb, egyre lejjebb egészen a 2018. októberi 64. helyig. Némi gyógyír volt, hogy 2018-ban debütált a Crucible színházban, a világbajnokság főtábláján. A későbbi döntős Higginstől kapott ki az első fordulóban.
A 2018-19-es évad első kétharmadában mindenféle eredményt elért Un-Nooh: kiesett 8, 16, 32, 64 és 128 között is, a 2018 Crawley English Openen pedig meglökte a második 147-ét. A 2019 Shoot Out, a különleges, egyfrémes, 2017 óta pontszerzőnek nyilvánított verseny meghozta a thaiföldi játékos első pontszerző-győzelmét és egyúttal az indulás jogát a 2019 őszi Bajnokok bajnoka versenyre. Imponáló fölénnyel és magabiztossággal győzte le ellenfeleit. Nem is érti az ember, hogy egy ilyen kitűnő játékos hogyan állhatott még e győzelme után is csak a 41. helyen a világranglistán. A 2019-es China Openre nem jutott el, mert a selejtezőben 6-5-re kikapott a kínai Xu Sitől. Valószínűleg az ehhez hasonló váratlan vereségek gátolják „Theppyt” az előrehaladásban. A 2019-es világbajnokságon majdnem meglepetést okozott, mert a selejtezőből remek játékkal jutott el a Crucible színházba életében másodjára, ott pedig 6-3-as vezetésről kapott ki 10-9-re a későbbi végső győztes Judd Trumptól.
A 2018-19-es évadban a main tour játékosai közül Thepchaiya Un-Nooh játszott a leggyorsabban: átlagosan 16,98 másodperc telt el két lökése között.
2019-20-ban a thaiföldi játékos folytatta egyre eredményesebb játékát. A 2019 Riga Mastersen és a 2019 Crawley English Openen 16 között végzett, a 2019 Yushan World Openen pedig 2. lett Trump mögött. Ha a Shoot outot nem tekintjük komoly versenynek, akkor ez volt Un-Nooh első igazi pontszerző-döntője. Ráadásul bemutatott két emlékezetes visszakapaszkodást is: a nyolc között Gilbertet 2-4-ről győzte le 5-4-re, a négy között K. Wilsont 1-4-ről és 3-5-ről 6-5-re. A 2019 Bajnokok bajnoka meghívásos verseny első fordulójában ismét legyőzte K. Wilsont, az 5-8. helyen végzett. A 2019 Scottish Openen megint remek játékkal jutott el a legjobb nyolc közé: Liangot, Milkinst, Fut és N. Robertsont (4-0!) győzte le, végül Lisowski állította meg. A 2020 Dornbirn European Mastersen és a 2020 Gibraltar Openen szintén a legjobb nyolc között végzett. A 2020. évi világbajnokságon sorozatban harmadjára eljutott a Crucible Színházba a selejtezőből, de a sorsolás ezúttal sem volt kegyes hozzá. Higgins és Trump után ezúttal O'Sullivant kapta ellenfélül, akitől vereséget szenvedett (1-10).
A 2020-21-es évadban a legjobbja négy 9-16. helyzés 64 és 128 közötti kiesések mellett.2020 őszétől, 35 évesen vált top-16-os játékossá, de 2021 februárjától már ki is csúszott onnan. A 2021. évi világbajnokságon a legjobb 48 közé jutásért 6-5-re kikapott a brazil Figueiredótól.
A 2021-22-es szezont gyengén, több korai kieséssel kezdte. Némi vigasz lehet számára, hogy az egyik selejtezőben megszületett a harmadik maximuma, a 2021 UK-bajnokság első fordulójában pedig azzal kápráztatta el a nézőket, hogy 6-1-es győzelme során öt százast lökött. 2021 november elején visszazuhant a világranglista 19. helyéről a 39.-re, mert ekkor vonták le tőle a 2019 Yushan World Openen elért 2. helyéért kapott sok-sok pontot. A tehetséges thaiföldi játékos ebben a szezonban nemigen talált magára, mindössze egyszer jutott 16 és kétszer 32 közé. Az utóbbiak közül az egyik a 2022. évi világbajnokságon volt, ahol a Crucible színházban Higginstől kapott ki 10-7-re.
2022-23-ban egyetlen említésre méltó eredményt ért el: a 2022 Scottish Openen 3-4. lett. A 2023. évi világbajnoksgon a 33-48. helyezésig jutott.
Un-Nooh a profi pályafutásának kezdete óta a sheffieldi Star sznúkerakadémián készült a versenyekre sok más kínai, thaiföldi és egyéb külföldi játékossal együtt. 2018-ban azonban áttette székhelyét Darlingtonba, európai tartózkodása idején az ottani Q House sznúkerakadémia az otthona. A váltás oka valószínűleg az, hogy a Q House igazgatója egy thaiföldi honfitársa, s ez nyilván vonzóbb volt, mint a kínai dominanciájú Star akadémia. * 2019 Shoot out (Utolsó frissítés: 2023. júl. 27-én)
Alexander URSENBACHER
Svájci játékos, 1996. ápr. 26-án született (26 éves), 2013 óta profi. A Baselhez közeli Rheinfelden városban él, a baseli sznúkerklub tagja. Az 1990-es években a main touron játszó Darren Paris után a második svájci a professzionális sznúkerjátékosok között. A 2022. nov. 20-i világranglistán 69., a legjobb helyezése 39. (2021. dec. 5–12.). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible Színházban egyszer játszott (2020), a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 2017 English Open 3-4. A legnagyobb hivatalos brékje: 141 (2020). A 2022-23-as a nyolcadik profi szezonja.
Alexander Ursenbacher a 2013-as Q Schoolról jutott el a profik versenysorozatára két évre [2013-14 és 2014-15]. Előtte 2012-ben – 16 évesen – 16 között végzett az IBSF- (amatőr) világbajnokságon és megnyerte Svájc 2012. évi felnőtt bajnokságát. Ezt a címét megvédte 2013-ban is.
A profik közötti versenyzés keservesen indult Alexander számára. Egy fél évnek kellett eltelnie, mire meg tudta nyerni az első mérkőzését. Nehéz a világranglista sereghajtóinak a helyzete, hiszen például Alexander is hol Fut, hol Hawkinst, hol Robertsont, hol Mark Davist, hol Williamst, hol Dott-ot, hol Maguire-t kapta első ellenfélül. A 2015. évi világbajnokság után kiesett a main tourról, s csak két év szünet után, a 2017. évi U-21-es világbajnokságot megnyerve jutott vissza két szezonra [2017-18 és 2018-19].
A harmadik profi szezonja remekül kezdődött: az első négy verseny közül kétszer jutott 32 közé (2017 Riga Masters, 2017 Indian Open). Később kicsit elbántak vele a World Snooker fura urai, mert a 2017 Yushan World Openen is és a 2017 European Mastersen is Higginst adták neki ellenfélül a 64 között, s a változatosság kedvéért a 2017 Shanghai Masters első fordulójában is Higginsszel kellett megmérkőznie. Közben viszont óriási szenzációt produkált a 2017 English Openen: öt mérkőzést nyerve egymás után (többek között Murphy és Michael White ellen) a legjobb négy közé jutott. Ez az elődöntő azonban az egyetlen kiugró sikere volt a svájci fiúnak, utána szinte semmi nem sikerült neki a szezon végéig.
A 2018-19-es évad kiemelkedő versenye volt Ursenbacher számára a 2019 Welsh Open. A 9-16. helyen végzett, a 16 közé jutásért O'Sullivant győzte le 4-2-re. A következő fordulóban azonban kikapott Zhao Xintongtól. A szezon hátralévő versenyein nem kísérte szerencse a versenyzését. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában kikapott Jordan Browntól, pedig ez az egy győzelem hiányzott neki ahhoz, hogy az ún. egyéves ranglistáról továbbra is a main touron maradhasson. Így azonban másodszor is kiesett a profik közül, de a 2019. évi Q Schoolról azonnal visszajutott [2019-20 és 2020-21], igaz, a 0-ról indulva kellett gyűjtögetnie a ranglistapontokat.
Ez a gyűjtögetés a 2019-20-as szezon elején igencsak lassan haladt, mindössze két 33-64. helyezést ért el Alexander öt versenyből, de aztán a 2019 Northern Ireland Openen remek játékkal az 5-8. helyen végzett. Sorra győzte le a nálánál jobb játékosokat: Xiaót, O'Donnellt, Binghamet, Allent. Még Perry ellen is vezetett 3-1-re, de tőle végül kikapott. E versenyt követően a fiú azt mondta, hogy nem akar még egyszer a Q Schoolon játszani, igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy elkerülje. A 2020 German Masters 32-es főtáblájára Holt és Un-Nooh legyőzésével jutott el, de itt Mitchell Mann megállította (4-5). Bejutott viszont életében először a világbajnokság legjobb 32 játékosa közé, a Crucible színházba. Chen Feilongot (6-1), Gary Wilsont, az előző év elödöntősét (6-3) és Higginsont (10-8) győzte le ehhez. A Crucible színházban Hawkinstól kapott ki.
A 2020-21-es szezonban Ursenbacher határozottan felszálló ágban volt. A 2020 English Openen legyőzte Dottot és Bondot, végül Woollastontól kapott ki. A 2020 Championship League-en szintén 32 közé jutott, végül a 17-24. helyen végzett. A 2020 UK-bajnokság második fordulójában ismét legyőzte O'Sullivant (6-5), pedig nem játszott az átlagosnál jobban, csak az ellenfele fogott ki rettenetesen rossz napot. De aztán bekövetkezett, ami már egyszer megtörtént: a világraszóló Ronnie-verés utáni következő fordulóban kiesett. A legjobb 32 között végzett a 2021 Shoot Outon és a 2021 Welsh Openen is. A 2021 Gibraltar Openen bejutott a legjobb 16 közé, a 2021. évi világbajnokságon 33-48. lett, Cartertől kapott ki a selejtező utolsó fordulójában. Egy szezon alatt előre jött a világranglista 79. helyéről a 45.-re, így valóban sikerült elkerülnie a kiesést és a Q Schoolt.
2021-22 elején, a 2021 Championship League-en ismét a 17-24. helyen végzett, akárcsak egy évvel korábban. De a szezon további versenyein csak első és második körös vereségek sorakoztak az eredménylistáján. A 2022. évi világbajnokságon 49-80. lett.
2022 őszén, a 2022 British Openen ismét legyőzte a O'Sullivant, de harmadjára is ugyanaz fordult elő vele: a fényes győzelem után a következő fordulóban kiesett, így csak a 33-64. helyen végzett. Ha két éve azt írhattuk, hogy „2020-21-es szezonban határozottan felszálló ágban volt”, akkor ennek most éppen az ellenkezője igaz: most határozottan leszálló ágban van a svájci fiú. 2021 augusztusában jutott el utoljára a legjobb 32 közé pontszerzőn.
Alexander Ursenbacher tehetséges, céltudatos, szorgalmas, a játékintelligenciája is magas fokú. Pontosan tudja, hogy a pénzdíjakból nem elég a mostani megélhetését biztosítani, hanem annyit kell keresnie, hogy félre is tudjon tenni visszavonulása utánra, „mert a sznúker nem nyugdíjas állás”. Sajnos Svájcban nincs kellő számú erős edzőpartnere, nincsenek profi minőségű sznúkerasztalok és versenyek, ezért Alex sok időt tölt Angliában. twitter.com/SwissNR1 www.facebook.com/alexander.ursenbacher (Utolsó frissítés: 2022. nov. 21-én)
Hossein VAFAEI Ayouri
Iráni játékos, 1994. szept. 14-én született (29 éves), 2012 óta profi papíron, valójában 2015-től. A 2023. febr. 26-i világranglistán 22., a legjobb helyezése 17. (2022. máj. 2.–okt. 2.) Egy pontszerző versenyt nyert*. A Crucible színházban, világbajnokság 32-es főtábláján egyszer játszott (2022), a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 146 kétszer (2019 és 2020). A 2022-23-as a nyolcadik teljes értékű szezonja a main touron.
Ennek a tehetséges és szimpatikus iráni fiatalembernek különös sors jutott a sznúker világában. Két amatőr világbajnokságot nyert: 2011-ben, 17 évesen a felnőttek között, 2014-ben pedig a 21 éven aluliak között. 2012-ben Ázsia 21 éven aluli bajnoka volt. Mind a három eredmény külön-külön feljogosította volna Hosseint arra, hogy részt vegyen a profi világszövetség versenysorozatán, a main touron.
Élete első profi szezonját kezdhette volna meg 2012 júniusában, ha nem jönnek közbe az ázsiai játékosok sajnos gyakori „vízumproblémái”. Hossein esetében a szokásos szintű nehézségeket még tetézte az, hogy Iránra egyre súlyosabb szankciókat vetett ki az Európai Unió a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által is bizonyított atombomba-előállítási programjuk miatt, valamint Nagy-Britannia a terrorizmus elleni harc jegyében alaposan megszűrte, hogy kit enged be az iszlám országokból, még az alapvető emberi jogok csorbítása árán is megtagadta a vízum kiadását. Időről időre fölröppentek olyan hírek, hogy eredményre vezettek a sznúkerszövetség erőfeszítései, rendeződtek a dolgok, most már igazán be tud kapcsolódni a fiú a main tour küzdelmeibe, de ez évekig mégsem sikerült.
2012-től 2014-ig letelt a minden újoncnak kijáró két türelmi év, s az iráni fiú »kiesett« a profik közül, ahol csak papíron volt. Ekkor megnyerte az U-21 világbajnokságot, még egy 147-t is lökött közben, s így nem csak méltányosságból, hanem alanyi jogon vált ismét profivá a 2015-16-os szezontól két évre.
Mindenki abban reménykedett, hogy a világ egyik legtehetségesebb fiatal játékosa végre méltóképpen tudja folytatni sportpályafutását. Mégpedig szülőföldje színeiben, iráni útlevéllel, nem menekültként, nem hontalanként, nem hazát cserélve. A 2015. január 7-8-i párizsi terrorcselekmények után erre ismét minimális esélyt láttam, de szerencsére tévedtem. 2015. február végén értesülhettünk arról, hogy végre megvan a vízum.
A 2015-16-os szezon első versenyén Vafaei mindjárt le is tette a névjegyét az asztalra: az Australian Open selejtezőjében négy mérkőzést nyert egymás után, s eljutott a 32-es főtáblára. Itt csak kemény küzdelemben maradt alul Michael White-tal szemben. A 2015-ös Shanghai Masters selejtezőjében is nyert két mérkőzést Burden, ill. Hamilton ellen. De a szezon további versenyein nem járt sikerrel, hacsak az nem számít sikernek, hogy nevesebb ellenfeleitől (például Daytől, O'Brientől, N. Robertsontól, Dohertytől) csak nagy csatában, szoros küzdelemben kapott ki.
A 2016-17-es évadban Hossein elérte élete első negyeddöntőjét a 2016 N. Ireland Openen. Igaz, az ide vezető úton a világranglista 55. helyezettje volt a legnehezebb ellenfele, de erről nem az iráni fiú tehet. A 2017 Welsh Openen 16 között esett ki, Cartert győzte le többek között. Profi pályafutásának első nagy sikerét a 2017-es China Openen érte el. A 3-4. helyen végzett, s ezúttal igazán nem könnyű ellenfeleket győzött le: Perryt, Woollastont, McLeodot és Trumpot. A Judd Trump elleni győzelem annál is inkább értékes, mert Trump szinte szárnyalt az egész versenyen, egy 147-et is lökött. A Pekingben elért eredménnyel Hossein Vafaei biztosította a helyét a main touron további két évre [2017-18 és 2018-19]. Ezt csak megerősítette azzal, hogy a 2017. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett, további sok ranglistapontot szerezve. Közel járt a Crucible színházhoz is, csak 10-8-ra kapott ki Fordtól.
A 2017 szeptemberében rendezett Ázsiai Fedettpályás Játékokon a sznúkercsapatok versenyét Irán nyerte meg Vafaei vezérletével. Ez volt az első aranyérem, amelyet irániak nyertek sznúker-világversenyen. Hossein az édesapja emlékének ajánlotta ezt a győzelmet, akitől megtanult sznúkerezni, de akit 15 éves korában elveszített. „Mindenem, amim van, tőle van, mindent, amit tanultam, tőle tanultam” – mondta.
A 2017-18-as szezonban a decemberi UK-bajnokságig Vafaei egyre komolyabb ellenfele volt bárkinek. Minden selejtezőn túljutott, elért 5-8. (2017 English Open) és 9-16. helyezést is. A szezon második fele felejthetőre sikerült, több versenyen nem is indult a játékos. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában 10-7-re kikapott Maguire-től.
A 2018-19-es szezon első három pontszerzőjén nem indult el. A 2018 Guangzhou China Championshipen 16 között végzett, Gilbert és Day legyőzése segítette ehhez. A 2019 Welsh Openen aztán Vafaei is beállt az ezen a versenyen gyakori „giant killer”-ek (top játékosokat kiverők) sorába: a 16 között a világranglistát vezető Selbyt győzte le 4-3-ra. A döntő frémben 12-58-ról takarította le az asztalt. Az örömében szinte a fellegekben járó fiatalember még két nap múlva is lelkesen közölte a tévériporterrel, hogy világbajnokságot szeretne nyerni, ez a végső célja. Végül a 3-4. helyen végzett ezen a versenyen, ez volt pályafutása második elődöntője. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában kikapott Daniel Wellstől 10-6-ra. Ezzel a gyengébb világbajnoki szerepléssel együtt is az addigi legsikeresebb szezonját zárta Vafaei, amit elsősorban azzal ért el, hogy szinte mindig sikerrel túljutott a versenyek első néhány fordulóján.
2019 szeptemberében a 2019 Guangzhou China Championshipen megszületett Hossein harmadik elődöntője. Fordot, K. Wilsont, McGillt és a friss világbajnok Trumpot kiverő Perryt győzte le, a döntőbe jutásért csak 6-5-re kapott ki M. Williamstől. A remek szezonkezdetet azonban mély hullámvölgy követte: 2019 novemberétől a 2020-21-es szezon kezdetéig csak egyetlen mérkőzést nyert. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében Jordan Browntól kapott ki 6-5-re.
2020-21 első felében háromszor is összehozta a sors Selbyvel. Lett volna lehetősége legyőzni, de nem sikerült. A 2020 English Open nyolcaddöntőjében 3-1-re vezetett ellene, végül Selby nyert 4-3-ra, a 2020 UK-bajnokságon a 32 között a mérkőzés első felében Selby kifejezetten gyengén játszott (a szünetben 2-2 volt), el lehetett volna kapni, de Hossein nem tudott felnőni a feladathoz, a legjobb golyóbelökések után is rendre elterelte magát és sokszor vállalt vállalhatatlan kockázatot. A 2020 World Grand Prix negyeddöntőjéig Zhou Yuelong és Ding legyőzésével érkezett el, de utána megint csak kikapott Selbytől (3-5). A 2021 Welsh Openen a 9-16. helyen végzett többek között Trump legyőzésével. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjében Sam Craigie-től kapott ki.
A 2021-22-es szezont egy 9-16. helyezéssel indította a 2021 British Openen. A 2022 German Masters 2021 októberében megtartott selejtezőjének első fordulójában 5-0-ra legyőzte O'Sullivant hihetetlenül gördülékenyen lökött nagy brékekkel, másnap azonban kikapott Higginsontól. A 2021 World Grand Prix nyolcaddöntőjében O'Sullivan visszavágott (4-1). Vafaei 9-16. helyezést ért el a 2021 UK-bajnokságon is, többek között Selbyt és Xiaót egyaránt 6-2-re legyőzve. 2022 januárjában megszületett Vafaei – és Irán – első pontszerző győzelme. Igaz, a fiú az egyfrémes Shoot outot nyerte meg, amit sokan viccnek tartanak, nem komoly versenynek, de azért egyöntetű volt a vélemény, hogy megérdemelten, meggyőző játékkal győzött. Egyúttal előrejött a világranglistán a 42.-ről a 23.-helyre és jogot nyert a 16 résztvevős 2022 Players Championshipen való indulásra. A szezon folyamán a legkomolyabb eredménye a 2022 Welsh Openen elért 3-4. helyezése volt. A 16 között Day-t győzte le, a 4 közé jutásért pedig Zhang Andát 1-4-ről 5-4-re. A következő fordulóban viszont ő vezetett 5-3-ra Trump ellen, de végül Trump jutott a döntőbe 6-5-ös győzelmével. A 2022-es világbajnokságon debütált a Crucible színházban. A selejtezőben Lichtenberget és Lei Peifant győzte le (ez utóbbit 10-9-re az utolsó feketével), a 32 között Trumptól kapott ki.
2022-23-ban három 9-16. helyezés eddig a legjobbja. Ezek közül az egyiket a 2022 UK-bajnokságon érte el, ahol Selbyt legyőzte, de a következő fordulóban kikapott Lisowskitól.
Angliai tartózkodása idején Hosseinnek a darlingtoni Q House sznúkerakadémia a bázisa. *2022 Shoot out twitter.com/hvafaei147 twitter.com/hosseinvafae www.facebook.com/HosseinVafaeiAyouri (Utolsó frissítés: 2023. márc. 17-én)
Chris WAKELIN
Angol játékos, 1992. márc. 6-án született (31 éves). 2013 óta profi. Egy Rugby nevű kisvárosban él Közép-Angliában. 31. A világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, ez a legjobb helyezése. Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján háromszor játszott (2018, 2021, 2022), mind a háromszor a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: négyszer 5-8. (2015, 2016, 2018, 2021). A legnagyobb hivatalos brékje: 144 (2018). A 2023-24-es a 11.szezonja a main touron.
Chris Wakelin a 2013. évi kvalifikációs Q Schoolról jutott a profi tourra az ismeretlenségből két szezonra [2013-14 és 2014-15]. Előtte mindössze egy PTC-n indult, azon is kiesett az előselejtezőben. Az első profi mérkőzésgyőzelmeire azonban nem sokáig kellett várni: a rotterdami European Tour 2 versenyen legyőzte Burnst és Bondot, a legjobb 32 közé jutott, az ET 5-ön pedig Fordot búcsúztatta az első fordulóban. A gloucesteri ET 6-on egyenesen a negyeddöntőig jutott. A 2013-as UK-bajnokság első fordulójában kiverte Ryan Dayt, s a 32 közé jutásért is csak 6-5-re kapott ki Burnett-től.
A 2014-15-ös szezon első »nagy« pontszerzőjén elérte Wakelin az első 17-32. helyezését: a 2014-es Wuxi Classicon Fordot és a Higginsont kiverő amatőr Joe O'Connort győzte le. A 32 között Murphytől kapott ki. A 2014-es Ruhr Open kis pontszerzőn negyeddöntős lett Stevenst és O'Brient is legyőzve. Aztán megszületett élete első negyeddöntője »nagy« pontszerzőn. Igaz, ehhez a 2015-ös Indiai Openen – a körülmények szerencsés alakulása miatt – csak két amatőr játékost, valamint a világranglista 84. és 60. helyén álló ellenfeleket kellett legyőznie. Erről azonban nem ő tehet, s a ritkán adódó lehetőségek megragadása is dicsérendő erény. A 2014-15-ös szezon európai PTC-ranglistájáról maradhatott a profik között újabb két szezonra [2015-16 és 2016-17].
A 2016-17-es évadban – több első és második körös búcsú között – elérkezett Chris Wakelin nagy produkciója: újabb negyeddöntő, ezúttal a 2016 English Openen. Most azonban már nem lehetett azt mondani, hogy gyenge ellenfeleket kapott volna, sőt! McGill, R. O'Sullivan és Xiao legyőzése vezetett a legjobb 8 közé. A szezon második felében szinte mindig továbbjutott legalább egy fordulón, így a ranglista 63. helyének köszönhetően alanyi jogon folytathatta profi pályafutását.
2017-18 az eddigi legjobb szezonja volt Wakelinnek. Végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, két 9-16. és öt 17-32. helyezést sikerült elérnie. Az egyéves ranglistát a 40. helyen zárta. A 2018-as China Openen Murphyt 6-0-ra győzte le, így jutott 32 közé, ahol Dott-tól kapott ki. A 2018. évi világbajnokságon 32 közé jutott, debütált a Crucible színházban. (Tian Pengfeit 10-1-re győzte le a selejtező utolsó fordulójában.) A főtáblán Trump 8-4-re vezetett ellene, de Wakelin kiharcolta a döntő frémet, amit csak a fehér golyó balszerencsés leesése miatt veszített el 10-9-re. A csalódottsága óriási volt, de azt írta üzenetében, hogy a történtek csak még elszántabbá teszik, és jövőre újra el akar jutni a Crucible-be. „A kemény munka most kezdődik!”
A 2018-19-es évadot élete harmadik negyeddöntőjével kezdte (2018 Riga Masters). Ezt követően azonban a 64 között esett ki a pontszerzőkön egészen a 2019 Kochi Indian Openig, ahol a nyolcaddöntőig jutott ismét Murphy legyőzésével. A Crucible színházba nem sikerült eljutnia, a vb-selejtező második körében Stevenstől kapott ki 10-7-re.
A 2019-20-as szezonban a legjobb eredménye két 9-16. helyezés volt a 2019 Guangzhou China Championshipen, ill. a 2019 Scottish Openen. A 2019 UK-bajnokságon a 32 közé jutásért Gary Wilsonnal találkozott, és vezetett ellene 4-0-ra, de aztán Wilson egyvégtében nyert hat frémet, közte négy egymás utáni százast lökve. A 2019 Scottish Openen Wakelin visszavágott (4-1). 2020 januárjától nem kísérte szerencse Wakelin versenyzését, mindössze a Shoot Outon tudott egy fordulón túljutni. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében Gouldtól kapott ki (4-6) a 80→48 fordulóban.
2020-21 nem túl sikeresen indult Wakelinnek. Az első kilenc versenyből öt 33-64. helyezést ért el, négyszer pedig kiesett a legelső fordulóban. A 2021 Gibraltar Openen azonban bejutott a negyeddöntőbe Bond, Chang BingYu, Selby és Jimmy White legyőzésével. A 2021. évi világbajnokságon ismét eljutott a Crucible színházba, de ott kikapott Gilberttől.
2021-22-ben a legjobb helyezését (9-16.) a 2022 Shoot Outon érte el. A 2022. évi világbajnokság selejtezőjéből Jamie Wilson, Fan ZhengYi és Jimmy Robertson legyőzésével följutott a 32-es főtáblára, ott azonban 10-6-ra kikapott Yan Bingtaótól.
A 2022-23-as szezonban megszületett Wakelin első pontszerző-győzelme, igaz, a senki által komolyan nem vett Shoot Out egyfrémes versenyen. (Utolsó frissítés: 2023. aug. 18-án)
Ricky WALDEN
Angol játékos, aki Walesben él. 1982. nov. 11-én született (39 éves), 2001 óta játszik a main touron. A 2022. okt. 23-i világranglistán 18., a legjobb helyezése 6. (2015. márc. 14–28.). Három pontszerző versenyt nyert*, egy hivatalos 147-t lökött (2011). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban nyolcszor játszott (2009, 2011, 2013–2016, 2018, 2021), egyszer a 3-4., háromszor a 9-16. és négyszer a 17-32. helyen végzett. A 2022-23-as a 22. profi szezonja.
Vannak, akik látványosan robbannak be az élvonalba, és vannak, akik észrevétlenül, fokról fokra, kis lépésekkel kapaszkodnak fölfelé. Ricky Walden az utóbbiak közé tartozott. Az első egy-két évben a 128 között esett ki a versenyeken, aztán a 96 között, egy évre rá a 80 között… és így tovább. Az első néhány profi éve maga volt a frusztráció, mondta később. 2010 végétől 2016 végéig volt top-16-os játékos, azóta ugyanolyan észrevétlenül, fokról fokra csúszott lejjebb a ranglistán, ahogy annak idején fölfelé haladt. (2016: 8., 2017: 21., 2018: 28., 2019: 30., 2020: 46.) A 2020/2021-es szezontól azonban formajavulás következett: e sorok frissítésekor 18. a világranglistán, öt év elteltével jutott ismét az első 20-ba.
Walden a pályafutása kiemelkedő pillanatai közé sorolja, hogy 2004-ben, 22 évesen kétszer is legyőzte John Higginst, a Grand Prix-n és az UK-bajnokságon. Ez utóbbi versenyen a Higgins elleni győzelemmel jutott a legjobb 16 közé, ez volt élete első nyolcaddöntője pontszerzőn. De ugyanebben a szezonban érte a legnagyobb bánat is: a 2005. évi világbajnokság utolsó selejtező fordulójában 10-9-re kapott ki McCulloch-tól. Csak négy év múlva, 2009-ben sikerült először eljutnia a Crucible színházba.
2008 nyarán még mindig csak 35. volt a világranglistán Ricky, aki addig pontszerzőkön évente legfeljebb egyszer tudott bejutni a 16 közé, s életében egyetlenegyszer, még 2005-ben, a nyolc közé. És akkor váratlanul, de nem érdemtelenül, megnyerte a 2008-as Shanghai Masterst! Két selejtező forduló és egy szabadkártyás mérkőzés után Hendryt 5-4-re, Robertsont 5-4-re, Steve Davist 5-2-re, Selbyt 6-4-re, majd a döntőben O’Sullivant 10-8-ra győzte le. Ugyanez a szezon meghozta végre a debütálást is a világbajnokságon. Mark Selbytől kapott ki az első fordulóban 10-6-ra. 2009 közepére előrejött a ranglista 20. helyére.
A 2010-11-es szezonban, 2010. dec. 13-tól egy 15. hellyel végre a top-16-ba került.
A 2011-12-es szezon első négy hónapjában csak botladozott Ricky, nehezen jött bele a játékba. De aztán a PTC6-on Varsóban 2. lett, a PTC10-en pedig meglökte élete első hivatalos 147-ét. A legszebb eredményt a 2011-es UK-bajnokságon érte el, egy 3-4. helyet. A selejtezőben Jamie Jonest, a főtáblán Lee-t, Williamst és Murphyt győzte le. Imponáló névsor!
A 2012-13-as szezon a legeredményesebb volt az akkor 30 éves játékos pályafutásában. Egy év alatt előrejött Ricky a világranglista 15. helyéről a 8.-ra. Ragyogóan kezdett, mert megnyerte az első nagy pontszerzőt, a Wuxi Classicot. Stuart Binghamet győzte le a döntőben 10-4-re. Év közben összejött még két negyeddöntő (az International Championshipen a nyolc közé jutásért Mark Selbyt győzte le egy éjszakába nyúló, kemény csatában), aztán elérkezett a 2013-as világbajnokság, ahol elődöntőbe jutott! Igaz, papírforma szerint nem voltak nehéz ellenfelei: Michael Holt, a Neil Robertsont verő Robert Milkins és a Mark Williamst búcsúztató Michael White elleni győzelmekkel jutott a legjobb négy közé, ahol Barry Hawkinstól kapott ki.
Azt mondhatnánk, hogy 2013-14 gyenge közepes szezon volt Ricky számára, ha két eredménye nem emelkedne ki. Megnyerte a doncasteri European Tour 3 »kis« pontszerzőt, decemberben pedig elődöntős volt az UK-bajnokságon. Itt többek között Ding, M. Williams és Allen voltak az 'áldozatai'. A 2014. évi Mastersen Ricky Walden volt az elszenvedő alanya egy új rekordnak: a negyeddöntőben O'Sullivan ellene lökte az 556 válasz nélküli pontot.
A 2014-15-ös szezonban kitűnően játszott Ricky, 2015. március közepén első helyen állt az egyéves ranglistán. Az első nyolc »nagy« pontszerző versenyből egyet megnyert (a 2014-es International Championship döntőjében Mark Allent győzte le 10-7-re), egyszer 2., kétszer 5-8., egyszer 9-16. volt. Az utolsó hónapokra azonban »elfogyott« a játékos. A 2015. évi világbajnokságon balszerencséjére a selejtezőről érkezettek közül a legerősebbet, Dott-ot sorsolták ki neki, ki is kapott tőle a 32 között.
Az »elfogyás« folytatódott a 2015-16-os évadban is, 2016 márciusáig siralmasan festettek Ricky Walden eredményei. Évekig elhúzódó hátfájdalmai hátráltatták. A szezon utolsó három versenye helyrebillentette a mérleget: 2016-os Players Championshipen és a China Openen 2. lett Ricky, a 2016-os világbajnokságon pedig a 9-16. helyen végzett.
A 2016-17-es szezonban fokozatosan javultak a játékos eredményei, egy 33-64. helyezés után következett három 17-32., majd egy 9-16., végül pedig egy 5-8. a 2016 English Openen. Aztán megint 16 és 32 közötti kiesések jöttek. A 2017. évi világbajnokság első selejtező fordulójában kikapott a 104.-ként rangsorolt Hammad Miahtól.
Ricky 2016. okt. 30-án kiesett a top-16-ból, nem a gyenge eredményei miatt, hanem mert ekkor vonták le tőle a világranglistán a 2014 Int. Championship megnyeréséért kapott pontokat, amelyek az összes pontjának több mint egyharmadát tették ki. A top-16-ba azóta sem tudott visszajutni.
A 2017-18-as szezonban egy 5-8. (2017 Scottish Open) és öt 9-16. helyezés mellett a korai kiesések voltak túlsúlyban. A 2018. évi világbajnokság főtáblájára a selejtezőből érkezett. Az első fordulóban 10-6-ra legyőzte Luca Brecelt, a másodikban Trumptól kapott ki 13-9-re, a 9-16. helyen végzett.
A 2018-19-es évadban egy 5-8. (2018 Riga Masters) és négy 9-16. helyezést ért el Walden.
A 2019-20-as szezont megint jobb formában kezdte Ricky, például a 2019 Crawley English Open negyeddöntőjében a Gilbert elleni mérkőzése (5-4-re kapott ki) az egész verseny egyik legszínvonalasabb összecsapása volt. Később azonban – több 32 és 64 közötti eredmény után – első fordulós kiesések következtek. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében legyőzte Mark Joyce-t, de a következő fordulóban kikapott Stevenstől, a 33-48. helyen végzett.
A 2020-21-es szezonban 9-16. helyezést ért el a 2020 UK-bajnokságon Lawler (6-0), Carty (6-2) és M. Williams (6-5) legyőzésével, végül Trumptól kapott ki (3-6); valamint 5-8. lett a 2020 Scottish Openen, ahol Fordot és Allent verte ki, s a későbbi győztes Selbytől is csak 4-5-re kapott ki. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjéből Day-t kiverve jutott el a 32-es főtáblára, ott azonban McGilltől kikapott.
2021 nyarán úgy nyilatkozott a játékos, hogy végre újra egészséges, nem fáj a háta, s igyekszik ismét visszajutni a top-16-ba. S valóban, a 2021-22-es évad öt-hat év óta messze a legsikeresebb volt számára. Négy 3-4., két 5-8. helyezést ért el, a 2021 UK-bajnokságon elért 17-32. helyezésével is sok pontot gyűjtött. A 2022 German Mastersen imponálóan játszott: N. Robertsont 5-3-ra, Brecelt 5-2-re, K. Wilsont 5-1-re győzte le. A döntőbe jutásért vívott mérkőzésen attól a Zhao Xintongtól kapott ki (3-6), aki ebben a szezonban robbant be a világ elitjébe. A szezon folyamán szinte valamennyi top-10-es játékost legyőzte legalább egyszer, Selbyt és Trumpot csak azért nem, mert nem került velük össze. A 2022. évi világbajnokság azonban nem hozott sikert: Allan Taylortól kikapott a selejtezőben.
A 2022-23 Championship ligában a 3-4. helyen végzett. A 2022 British Open véletlenszerű sorsolásánál peches volt, mert a 128 között rögtön Selbyt kapta ellenfélül, akitől kikapott. Ezt további első körös vereség követte.
Ricky Walden szeret futni, 2009-ben végigfutotta a New York maratont. Ha nem fut, akkor edzőterembe jár. Barátnőjét, Natalie-t 2014-ben vette feleségül, kisfiuk 2015-ben született. * 2008 Shanghai Masters, 2012 Wuxi Classic, 2014 International Championship (Utolsó frissítés: 2022. nov. 11-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 18, 2015 19:47:19 GMT 1
Jimmy WHITE (meghívott játékos)
Angol játékos, 1962. máj. 2-án született (60 éves), a profi versenysorozaton játszók közül a legidősebb. 1980 óta profi. A világranglistán a legjobb helyezése: 2. kétszer (1987, 1988). Tíz pontszerző versenyt nyert 1986 és 2004 között. 25-ször játszott világbajnokság 32-es főtábláján (1981–2000, 2002–2006), hatszor volt világbajnoki második, győznie nem sikerült. Háromszoros szenior világbajnok (2010, 2019, 2020). Egy hivatalos 147-t lökött (1992). A 2022-2022-as a 43. profi szezonja.
A 2017. évi világbajnokság után kiesett a main tourról, azóta meghívottként vesz részt a profi versenyeken.
(Utolsó frissítés 2022. nov. 5-én)
Michael WHITE
Walesi játékos, 1991. júl. 5-én született (31 éves). 2007 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 85., a legjobb helyezése 15. (2016. ápr. 3. – máj. 2.). Két pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban négyszer játszott (2013, 2014, 2016, 2022), az 5-8., ill. háromszor a 17-32. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje: 145 (2011). A 2022-23-as a 13. szezonja a main touron.
Michael White 2015-ben és 2016-ban volt top-16-os játékos, de azóta gyengébb, illetve hullámzó teljesítményt nyújt. Pedig egy kirobbanó tehetségű, a képességeit igen fiatalon megmutató fiatalember volt. 2001 márciusában (10. születésnapja előtt) lökött egy 105-ös bréket versenyen, ezzel bekerült a Guinness rekordok könyvébe, mint a legfiatalabb, aki ilyet elért. Sorra nyerte a korosztályos, majd felnőtt amatőr versenyeket. A 2005. novemberben esedékes amatőr világbajnokság elmaradt a rendezőnek kijelölt Pakisztánban történt súlyos földrengés miatt, pótlására 2006 februárjában rendeztek egy IBSF Grand Prix elnevezésű (felnőtt!) amatőr világversenyt, amelyet megnyert Michael White 14 és fél éves korában. Ennek a versenynek a megnyerése feljogosította a győztest a main touron való részvételre, de mivel a profi státus alsó korhatára 16 év volt (akkor még), Michael nem élhetett a lehetőséggel. 2007-ben megnyerte Európa 19 éven aluli bajnokságát, s végre 2007 őszén nekikezdhetett a profi világ meghódításának.
A szakemberek által várt nagy bumm azonban hosszú évekig, úgy is mondhatjuk, hogy mind a mai napig elmaradt. Az első profi szezonja végén kiesett, egy év múlva visszakerült a walesi ranglista éllovasaként. De még húszéves korában is csak 66. volt a világranglistán, holott más, hasonló tehetségű játékosok ennyi idősen már pontszerzőket nyertek.
Michael White 2011 nyarán a gloucesteri sznúkerakadémiához szegődött. Itt a pályafutását elősegítő sportvezetőkre, edzőre, társakra és körülményekre talált. Elindult végre fölfelé a ranglistán. A 2012-13-as szezon meghozta az első főtáblás szerepléseket, sőt, debütált a világbajnokságon, a Crucible színházban. Itt az első fordulóban legyőzte az akkor leszálló ágban lévő Mark Williamst, majd pedig a torna egyik meglepetésemberét, a thaiföldi Poomjaengot. Ez a világbajnoki negyeddöntő messze a legjobb eredménye volt Michaelnek, és sokan úgy gondolták, hogy a nagy eredmények kezdetét jelentette.
Ezt követően évekig fokozatosan araszolgatott is előre a világ élvonala felé. A világranglistán 2013 nyarán a 34., 2014 nyarán a 27., 2015 nyarán a 17. helyen állt. A 2013-14-es szezonban öt pontszerzőn, közte a 2014. évi világbajnokságon 32 közé jutott, a 2013-as Indian Openen életében másodszor negyeddöntős volt. A 2014-es világbajnokságon közel állt egy nagy sikerhez, mert az első fordulóban csak 10-9-re kapott ki Mark Selbytől.
A 2014-15-ös évadban megszületett pályafutása harmadik és negyedik negyeddöntője, majd 2015-ben megnyerte az egyfrémes Shoot out versenyt, ez volt élete első profi versenygyőzelme, de ez a verseny akkor még nem volt pontszerző. A 23 éves Michael White 2015 februárjában mondta azt egy interjúban, hogy érzése szerint jó irányba halad, s reméli, hogy nemsokára megvalósíthatja a nagy áttörést. Jók voltak a megérzései, mert rövidesen megnyerte élete első »nagy« pontszerző versenyét, a 2015-ös Indian Opent, többek között M. Williams és Walden legyőzésével.
A 2015-16-os szezonban a világranglista 16–17. helyén billegett Michael, szerencséjére a 2016 China Open után éppen a 15. helyen állt, így nem kellett selejtezőt játszania a világbajnokság előtt. A szerencse azonban balszerencsébe fordult, mert a Crucible színházban az első fordulóban kikapott Bairdtől. Mint kiemelt, 0 ranglistapontot szerzett, ha ugyanezt a 17-32. helyet selejtezőről jöttként érte volna el, akkor 13 250 ponttal gazdagodhatott volna.
Egy fél évig volt Michael White top-16-os játékos (2015. nov. – 2016. ápr.), de a 2016-17-es évadban előjöttek a 64 és a 128 közötti kiesések, csak két negyeddöntőt ért el ebben a szezonban.
A 2017 Paul Hunter Classic megnyerésével a 2017-18-as szezon elején kettőre nőtt Michael White pontszerző-győzelmeinek a száma. Murphyt győzte le 4-2-re a döntőben. Ezt követően azonban hétszer is kiesett a 128 között, s mindössze kétszer jutott a legjobb nyolc közé a szezon végéig. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Jimmy Robertsontól kapott ki 10-7-re.
2018-19 kifejezetten gyenge szezonja volt Michaelnek. A sok első és második körös vereséget csak két 17-32. és egy 3-4. (2019 Shoot out) helyezés tette szebbé. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában John Astleytől kikapott 10-6-ra. Az egyéves ranglistán a baljós 79. helyet érte csak el.
A 2019-20-as évad minden eddiginél siralmasabban indult M. White számára. Az első hat pontszerző közül ötször a legelső fordulóban búcsúzott, egyszer pedig a 33-64. helyen végzett. A szezon folyamán az egyetlen értékelhető eredménye az volt, hogy a 2019 UK-bajnokságon egészen jó játékkal nyolcaddöntőt ért el. O'Brient, M. Williamst és M. Davist győzte le, végül Maugire-től kapott ki. De 2020 nyarán csak 71. volt a ranglistán, így kiesett a profik közül. (Évekkel később depressziójával magyarázta Michael ezt a hullámvölgyet, "és az alkohollal is volt egy kis probléma".)
Két szezont (2020-21 és 2021-22) töltött az amatőrök között. Úgy lett ismét profi játékos [2022-23 és 2023-24], hogy a 2022. évi világbajnokság selejtezőjéből eljutott a legjobb 32 közé, a Crucible színházba. A selejtezőben Patrickot, O'Donnellt, Kinget és Jordan Brownt győzte le, a 32 között M. Williamstől kapott ki.
A 2022-23-as szezonban eddig kétszer jutott el a legjobb 16 közé.
Michael White pályafutása jól példázza, hogy a veleszületett tehetség, a kitűnő kéz és az ösztönösen jó játék önmagában nem elég a kimagasló eredmények folyamatos eléréséhez. Mindehhez párosulni kellene a jobb taktikai érzéknek, a küzdőképességnek, a higgadtságnak, a kiegyensúlyozottságnak, a szorgalomnak, az önfegyelemnek és a megfelelő életvitelnek is. De Michael még csak 31 éves, úgy tűnik, most jó irányba változnak a dolgok, ahogy sok más játékos esetében is előfordult már ilyen. Ő maga is úgy vélekedett ekkor, hogy „Ronnie még 46 évesen is versenyeket nyer, nekem is van még időm”. twitter.com/michaelwhite147 * 2015 Indian Open, 2017 Paul Hunter Classic (Utolsó frissítés: 2022. nov. 5-én)
Mark WILLIAMS
Walesi játékos, 1975. márc. 21-én született (47 éves). 1992 óta profi. Wales déli részén, egy Ebbw Vale nevű kisvárosban él. A 2022. nov. 20-i világranglistán 7., négyszer állt a világranglista élén (2000, 2001, 2003, 2011). Háromszoros világbajnok (2000, 2003, 2018), e győzelmekkel együtt 24 pontszerző versenyt nyert* 1996 és 2021 között. 24-szer játszott világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban (1997–2013, 2015, 2016, 2018–2022), háromszor 1., egyszer 2., háromszor 3-4., négyszer 5-8., kilencszer 9-16. és négyszer 17-32. helyen végzett. Egyike annak a tizenegy játékosnak, akik megnyerték mind a három kiemelkedően nagy versenyt, a világbajnokságot, az UK-bajnokságot és a Masterst. Kétszer lökött hivatalos 147-t (2005, 2010). A 2015. évi szenior világbajnok és a 2017. évi 6-pirosas világbajnok. A 2022-23-as a 31. profi szezonja.
Williams bokszolóként kezdte a pályafutását, de – a sznúkerjáték szerencséjére – elég korán felhagyott ezzel a sportággal, és 17 éves korában profi sznúkerjátékosnak állt. Az első néhány évben még lépéshátrányban is volt a vele egykorú és vele együtt induló John Higginsszel és Ronnie O’Sullivannel szemben, hiszen ők kisfiú koruk óta csak a sznúkerrel foglalkoztak. 20-21 éves korára azonban felzárkózott melléjük, és ő is elkezdte nyerni a komoly versenyeket. (A szakemberek többször meg is állapították, hogy míg az 1980-as éveket Steve Davis, az 1990-es éveket Stephen Hendry uralta, addig a 2000-eseket O’Sullivan, Higgins és Williams együttesen. Tegyük hozzá: a 2010-es és 2020-as években még mindig meghatározó a veterán hármas.)
Mark Williams legeredményesebb időszaka 1998 és 2003 közé esett. Tizenkét pontszerző versenyt (közte két világbajnokságot) és két Masterst nyert ekkor. Az 1998-99-es szezonban három pontszerzőt nyert és 2. lett a világbajnokságon Hendry mögött. Az 1999-2000-es szezonban hat (!) pontszerző verseny döntőjébe jutott be, ebből hármat megnyert, közte a világbajnokságot. A 2002-03-ban pedig megcsinálta a sznúker Triple Crown-nak (hármas koronának) nevezett »Grand Slam«-jét: egy szezonon belül megnyerte az UK-bajnokságot, a Masterst és a világbajnokságot.
A következő, 2003-04-es szezon még győzelemmel indult (2003 LG Cup), de aztán következett a hét szűk esztendő. Persze ezt williamsi mércével mérve kell érteni, sok más játékos boldog lenne az évi két-három negyeddöntővel, három-négyévenkénti győzelemmel. A mélypontot a 2006-07-es szezon jelentette négy első körös és két második körös vereséggel. A 2007-es Északír Kupa után a 40. helyen állt Mark az előzetes ranglistán. Senki nem értette, hogy mi történt, talán ő maga sem. Innen kezdődött a hihetetlen fölkapaszkodás: a világranglistán 2008-ban 22., 2009-ben 15., 2010-ben 8., a 2011. májusban pedig már első volt.
Négy év szünet után 2010-ben ismét nyert pontszerző versenyt (2010 China Open), a 2010-11-es szezonban pedig már a régi Williamst láthattuk. Könnyedén jutott a 2011-es German Masters döntőjébe, ahol a jó formában játszó Selbyt győzte le 9-7-re. Ez volt a 18. pontszerző-győzelme.
Nem sok hiányzott a 19., 20. és 21.-hez sem, de érthetetlen és hihetetlen módon veszített el Mark rövid időn belül három döntőt is. A 2010. decemberi UK-bajnokságon úgy kapott ki Higginstől 10-9-re a döntőben, hogy 9-7-re vezetett és a következő frémben már belökte a frém- és meccsgolyót is. A 2011-12-es szezon első két nagy pontszerzőjén kísértetiesen megismétlődött vele ez. Az egyik döntőben 8-5-re vezetett Bingham ellen, onnan kapott ki 9-8-ra, a másik döntőben 9-7-re vezetett Selby ellen, de 10-9-re veszített.
A világranglista élén álló Mark Selbyt jobban megszorongathatta volna, netán meg is előzhette volna a ranglistán, ha a PTC-versenyeken jobban teljesít, de a legjobb 32 közé csak kétszer jutott el, annál tovább pedig egyszer sem. A szezon további nagy pontszerzőin is halványabb volt Mark önmaga tudásánál, mindössze egy negyeddöntőre futotta.
A 2012-13-as szezonban egyetlen olyan eredményt ért el Mark Williams, ami méltó a nevéhez és a tudásához: a 2012-es Shanghai Mastersen 3-4. lett. Amikor a 2012-es International Championshipen és utána az UK-bajnokságon is elveszítette a nyitó mérkőzését, azt mondta, hogy lehet, követni fogja Stephen Hendry példáját és ő is visszavonul. Nem tudjuk, komolyan gondolta-e vagy csak hirtelen elkeseredésében mondta ezt, mindenesetre még négy pontszerzőn végzett a 17-32. helyen, mielőtt a 2013-as China Openen egy negyeddöntővel szépített valamicskét a szezon eredményein, aztán a 2013-as világbajnokságon megint csak első körös búcsúra kényszerült. Mégsem vonult vissza, sőt, megüzente, hogy felfrissülve fog visszatérni.
A 2013-14-es szezon elején Mark Williams megnyerte Rotterdamban az European Tour 2 kis pontszerzőt, két és fél év után győzött ismét rangsoroló profi versenyen. De a szezon további részében »nagy« pontszerzőkön a 9-16. helynél nem végzett előrébb. A Crucible színházba sem jutott el, 17 év után először nem játszhatott a világbajnokság 32-es főtábláján, McManustól kapott ki 10-8-ra a selejtezőben.
A 2014-15-ös szezon gyenge közepes kezdése után a 2014 International Championshipen elődöntős, majdnem döntős volt Mark. Hajszálpontosan megismétlődött ez a 2015-ös Welsh Openen: az elődöntőben csak 6-5-re kapott ki, pedig sokan reménykedtek egy nosztalgikus Higgins–Williams döntőben. A nagy feladat az volt, hogy a vébé előtt bejusson a top-16-ba, így biztosítva részvételét a Crucible-ben. Ez sikerült is, köszönhetően még két elődöntőnek és egy 2. helynek. De túl sokat kivehetett Williamsből ez a huszáros hajrá, mert a világbajnokságon már csak önmaga árnyéka volt, 10-2-re kikapott Stevenstől az első fordulóban.
A 2015-16-os évadban Mark biztosan tartotta a helyét a top-16-ban, de a versenyeket nyerő formája nem akart előkerülni. Ő maga is úgy nyilatkozott, hogy már elmarad a vele egykorú Higginstől és O'Sullivantól (akik két-két nagy versenyt nyertek ebben a szezonban), „én már inkább csak evickélek, igyekszem szinten tartani a játékomat”. (Búzás Gábor fordítása) Azért szépen elevickélta 2016-os vb negyeddöntőjébe, ami 2011 óta a legjobb világbajnoki szereplése volt.
A 2016-17-es évet is jól kezdte, a Riga Mastersen elődöntős volt. Ezt mindenféle helyezés követte, volt 5-8., 9-16., kiesett 32, 64 és 128 közül is. A 2017-es világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Stuart Carringtontól kapott ki 10-7-re.
A 2017-18-as év megint szép eredményeket hozott: Rigában 3-4., a 2017 China Championshipen 5-8. lett, majd megnyerte a 2017. évi hatpirosas világbajnokságot. A 2011-es German Mastersen aratott győzelme után hat és fél évvel megszületett a következő, 19. pontszerző-győzelme: a 2017 Northern Ireland Open döntőjében a jövő nagy játékosát, a kínai Yan Bingtaót verte meg 9-8-ra. (Ez a verseny egyébként inkább volt nevezhető jetlag-túlélő versenynek, semmint sznúkerversenynek. A papírforma szerinti legjobb játékosok korán kidőltek a sorból vagy el sem indultak a Kína – Európa – Kína – Európa – Kína – Európa bizarr versenynaptár kéthónapos megpróbáltatásai következtében.) 2018 februárjában újabb pontszerzőt nyert Williams, a 20.-at. A 2018 German Masters elődöntőjében 6-1-re győzte le Trumpot, a döntőben pedig 9-1-re Dottot. A szezon – és talán Williams pályafutásának – legnagyobb csattanója a 2018. évi világbajnokságon következett be: 15 évvel a második világbajnoki címe után ismét világbajnokságot nyert! Bár jó formában játszott egész évben, mégsem tartották számon az esélyesek között, s talán éppen ez volt a szerencséje. Mert akiktől várták a győzelmet, Selby, O'Sullivan, Ding, Trump, Murphy sorra elhullottak, az utolsó nagyágyút, Higginst pedig éppen a döntőben ő verte meg 18-16-ra a 43 éves „öregfiúk meccsén”. Ezt a világbajnoki győzelmét Williams a családjának ajánlotta, hiszen a három fia közül még a legidősebb sem született meg az első két világbajnoki győzelme idején.
A következő szezon [2018-19] elején, a 2018 Yushan World Openen még a visszakapaszkodások királyának tartott Selbyt is túlszárnyalta a produkciójával: Lisowskit 0-3-ról győzte le 5-3-ra, a négy között Saengkhamot 2-5-ről 6-5-re, a döntőben pedig Gilbertet 5-9-ről 10-9-re. Ez volt Williams 22. pontszerző-győzelme. De a 2018-19-es évad további részében nem sok sikert aratott a világbajnoki cím védője, 8, 16, 32 és 64 közötti kiesések következtek. Sőt, a 2019. évi világbajnokság második fordulójában Gilbert visszavágott, 13-9-re legyőzte Williamst.
2019-20-as szezont szerény eredményekkel kezdte a játékos, és a 2019 Guangzhou China Championshipen sem játszott igazán jól, mégis eljutott a döntőig, mert még a nevesebb ellenfelei (Brecel, Gilbert) sem tudták kihasználni a hibáit. A döntőben majdnem megismételte Williams az egy évvel korábbi, Gilbert elleni bravúrját: 5-9-ről visszakapaszkodott 9-9-re, de végül Murphy győzött. A 2019 Yushan World Openre, 2019 Northern Ireland Openre és a 2019 Scottish Openre nem nevezett Williams. A 2019 UK-bajnokságon elindult, de csak a második fordulóig jutott, ott M. White-tól kapott ki.
Egy 2019 októberében adott lapinterjúban arról beszélt a játékos, hogy közel áll a pályafutása befejezéséhez, mert már nem élvezi a játékot, nem motiválja semmi, s a klubba is alig-alig jár le gyakorolni. Ennek ellenére folytatta a versenyzést, ha nem is világraszóló eredményekkel. 2020 májusára aztán megváltoztatta a véleményét a koronavírus miatti hosszú karantén hatására. („Rettenetes dolog csak ülni otthon és nem csinálni semmit.”). Ezúttal úgy nyilatkozott, hogy soha nem fogja abbahagyni a versenyzést. Ha kiesik a main tourról, akkor a szeniorok között fogja folytatni. A 2020. évi világbajnokságon a legjobb nyolc között O'Sullivannel találkozott. Vezetett ellene 7-2-re és 8-4-re, de végül a későbbi világbajnok győzött 13-10-re.
A világranglistán Williams hirtelen lecsúszott a 2020. júniusi 3. helyről három hónap alatt a 14.-re. Ennek az az oka, hogy levonták tőle a 2018. évi világbajnoki címért kapott 425 000 fontot és a 2018 Yushan World Open megnyeréséért kapott 150 000 fontot.
A 2020-21-es szezonban amolyan műkedvelő játékosként vett részt a versenyeken, a 2021 Shoot Outon elért 3-4. helyezésén kívül sokáig egy 9-16. volt a legjobbja, de aztán két elődöntő után megszületett a 23. pontszerző-győzelme, méghozzá egy új típusú, két nyert frémre játszott mérkőzések sorozatából álló versenyen, a 2021 WST Pro Seriesen. 2018 augusztusa óta most nyert először pontszerzőt. A 2021. évi világbajnokságon könnyen győzte le Sam Craigie-t és Higginst, de a harmadik fordulóban 13-3-ra kikapott a később világbajnokságot nyerő Selbytől.
2021-22 második versenyén, a 2021 British Openen megszerezte a 24. pontszerző-győzelmét. Nem játszott kiemelkedően, inkább az idényeleji formát mutató nevesebb ellenfelei potyogtak ki idő előtt. Az elődöntőben Jimmy Robertsont, a döntőben Gary Wilsont győzte le. Bejutott a döntőbe a 2022 Shoot Out egyfrémes versenyen is, de ott csak egyetlen lökésre volt lehetősége: a kezdő lökése után Vafaei letakarította az asztalt. A 2022. évi világbajnokságon remek formában játszott, négy mérkőzése alatt 16 százast lökött, beállítva Hendry Crucible-beli rekordját. A nyolc között nagy küzdelemben győzte le (13-11) Yan Bingtaót, s ez a mérkőzés olyan sokat kivette belőle, hogy utána – ha csak egy hajszállal is (16-17) – de kikapott Trumptól a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen.
A 2022-23-as szezon második pontszerzőjén (2022 European Masters) remekül játszott, úgy tűnt, meg sem áll a versenygyőzelemig, de végül a négy között kikapott Hawkinstól. A 2022 Northern Ireland Openen az 5-8. helyen végzett. Ezt két váratlan, első körös vereség követte Jamie Clarktól és Julien Leclercq-től.
Mark Williams tréfás beceneve: Welsh Potting Machine (Walesi Golyóbelökő Gép), s valóban, ha jól megy neki a játék, úgy gurulnak be a golyók egymás után, mintha egy precíziós gép irányítaná őket. Sok más játékoshoz hasonlóan Williams is szeret golfozni és pókerezni. Három fia van (Connor 2004, Kian 2007, Joel 2013), az édesanyjukat 2011-ben vette feleségül. Már Williams is beszállt a sznúkerklub-üzletbe: 2009-től résztulajdonosa a tredegari sznúkerklubnak. twitter.com/markwil147 www.facebook.com/markwilliamssnookerclubtredegar/ * 1996 Welsh Open, 1996 Grand Prix, 1997 British Open, 1998 Irish Open, 1999 Welsh Open, 1999 Thailand Masters, 1999 UK-bajnokság, 2000 Thailand Masters, 2000. évi vb, 2000 Grand Prix, 2002 China Open, 2002 Thailand Masters, 2002 UK-bajnokság, 2003. évi vb, 2003 LG Cup, 2006 China Open, 2010 China Open, 2011 German Masters, 2017 Northern Ireland Open, 2018 German Masters, 2018. évi vb, 2018 Yushan World Open, 2021 WST Pro Series, 2021 British Open (Utolsó frissítés: 2022. nov. 28-án)
|
|
|
Post by Ágnes on May 19, 2015 10:35:13 GMT 1
Robbie WILLIAMS
Angol játékos, 1986. dec. 28-án született (35 éves). 2012-től profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 52., a legjobb helyezése 47. (2017. nov. 18–26.). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban háromszor játszott (2014–2016), mind a háromszor a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 3-4. hely háromszor. A legnagyobb hivatalos brékje: 144 (2009). A 2022-23-as a 11. szezonja a main touron.
Robbie Williamsnek a 2012. évi Q School kvalifikációs tornáról sikerült a main tourra jutnia. Hét év próbálkozás után érte el ezt, 2005-től 2010-ig a PIOS-sorozaton játszott, az ezt követő két szezonban pedig a PTC-versenyeken vett részt. 2010-ben megnyerte a Paul Hunter English Open pro-am versenyt. 2012 márciusában tagja volt annak az angol csapatnak, amelyik megnyerte az európai amatőrök csapatbajnokságát.
A profik között töltött első éve [2012-13] során nem sok minden sikerült Robbie Williamsnek. De aztán felnőtt a feladathoz. A 2013-14-es szezonban az Indian Open selejtezőjében, 128 között kiverte Shaun Murphyt, aztán meg sem állt a 3-4. helyig, élete első elődöntőjéig. A következő látványos eredménye a debütálás volt a 2014. évi világbajnokságon. A selejtezők során négy mérkőzést nyert, az utolsót O'Brien ellen 2-7-ről 10-9-re. A Crucible színházban már nem tudott komoly ellenállást kifejteni Neil Robertson ellen.
A 2014-15-ös évadban leginkább az volt rá jellemző, hogy három verseny kivételével sikerrel vette minimum az első fordulót. A legjobban a 2015-ös világbajnokságon játszott: Page, Poomjaeng és Holt legyőzésével ismét a legjobb 32 közé jutott, ahol Binghamtől kapott ki 10-7-re.
2015-16-ban a két legjobban fizető versenyen ért el 17-32. helyet: a 2015-ös UK-bajnokságon és a 2016-os világbajnokságon.
A 2016-17-es év az eredményesebbek közül való Robbie számára két 9-16. és két 17-32. helyezéssel.
A 2017-18-as évad első hét versenyéből ötször kiesett a legelső fordulóban, de aztán – szinte a semmiből – előrukkolt egy remek eredménnyel: a 2017 Int. Championshipen 5-8. helyezést ért el Perry és N. Robertson legyőzésével. A négy közé jutásért Selbytől kapott ki. A szezon további részében még kétszer jutott a legjobb 32 közé.
2018-19-ben csak két 9-16. és egy 17-32. helyezés törte meg az első és második körös kiesések sorát.
2019-20-as szezonban a legjobb eredménye két 9-16. helyezés volt. Az egyiket a 2019 Northern Ireland Openen érte el, McGillt, Miahot és Joyce-t győzte le, végül Perrytől kapott ki. A második a 2020 German Mastersen született Lilley, Mark Davis és Higgins elleni sikerekkel, a nyolc közé jutásért Slessortól kapott ki. A szezon végén 65. volt a világranglistán, éppen kiesett a main tourról, de a 2019-20-as egyéves ranglistán elfoglalt helye alapján újabb két szezonra (2020-21 és 2021-22) maintour-kártyát kapott. Igaz, elveszítette minden korábbi ranglistapontját, 0-ról kezdve kell gyűjtögetnie.
A következő szezon [2020-21] második versenyén, a 2020 English Openen hihetetlenül jó játékot láttunk tőle: a legjobb nyolc közé jutott Greene (4-1), Allen (4-0), Maflin (4-2) és McGill (4-1) legyőzésével. Végül N. Robertsontól kapott ki. Három évvel korábban volt utoljára negyeddöntős. A 2020 UK-bajnokság első fordulóján Mark Davis elleni sikerrel jutott túl, de a másodikban Hawkins megállította. A 2020 Scottish Openen nyolcaddöntőt ért el, s az egyéves ranglistán elfoglalt 25. helyezése alapján indulhatott a 32 fős 2020 Wolrd Grand Prix-n is. Itt a 32 között 4-3-ra kikapott Lu Ningtől, akit az előző versenyen ő győzött le 4-3-ra. A 2021 German Mastersen ismét 16 közé jutott. A 2021. évi világbajnokságon balszerencsés volt: a 112 között 6-5-re kikapott a brazil Figueiredótól.
2021-22-ben a 2022 Shoot Outon elérte pályafutása második 3-4. helyezését pontszerzőn, a 2021 English Openen pedig 9-16. lett, többek között Hawkinst legyőzve. Minden más versenyen az első vagy a második fordulóban veszített.
2022-23 első négy pontszerzője közül háromszor csetlett-botlott korai kieséssel, de a 2022 British Openen 3-4. helyezést ért el pályafutása során harmadszor. Többek között Ding Junhuit és Lyu Haotiant győzte le, a döntőbe jutásért is csak 6-5-re kapott ki Day-től. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 9-én)
Gary WILSON
Angol játékos, 1985. aug. 11-én született (38 éves). 2003 óta profi, 2004-től játszott először a main touron. (A 2003-04-es szezonban a Challenge Touron játszott, amelynek a résztvevői profi státusúak voltak.) Lakóhelye az észak-angliai Wallsend, Hadrianus falának keleti végéhez közel. 15. A világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, ez a legjobb helyezése.
Egy pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján négyszer játszott (2017, 2019, 2021, 2023), egyszer a 3-4., egyszer a 9-16., kétszer a 17-32. helyen végzett. Legjobb eredménye a profik között: 2. hely kétszer (2015 China Open, 2021 British Open). Négy 147-t lökött. A 2023-24-es a 13. szezonja a main touron.
Gary Wilson a 2004-05-ös szezonban játszott először a main touron, előtte 2004-ben megnyerte a 21 éven aluli amatőrök világbajnokságát. Az első profi évében egyszer bejutott a 48 közé, a szezon végén 80. volt a világranglistán, az egyéves ranglistáról maradhatott az újabb szezonban is [2005-06] a main touron. Nem sikerült megkapaszkodnia, 2006 nyarán kiesett a »nagyok« közül.
Kezdetét vette egy hétéves küzdelem a visszajutásért. Másodosztályú (PIOS) versenysorozatokon, kvalifikációs Q Schoolokon és PTC-versenyeken át vezetett az út odáig, hogy Gary ismét a profik között játszhatott a 2013-14-es szezontól. Az előző szezon PTC-ranglistájáról kvalifikálta magát két évre [2013-14 és 2014-15]. Közben 2012-ben megnyerte Anglia amatőr bajnokságát és 2. lett a 2012. évi IBSF- (amatőr) világbajnokságon.
A 2013-14-es szezonban egyáltalán nem érződött Gary Wilsonon, hogy »újonc«. Úgy gázolt át a versenyeken a profi mezőny nagy részén, mintha hosszú évek óta ezt csinálná. A szófiai kis pontszerzőn Ebdon és King legyőzésével jutott 32 közé. A rotterdami European Tour 2 versenyen a 3-4. helyen végzett. Az Indian Openen J. White, Dale és Fu legyőzésével ért el 9-16. helyet. Ezt követően még három »nagy« rangsorolón lett 17-32. helyezett. A nem említett versenyeken is megnyerte majdem mindig az első egy-két mérkőzését.
A 2014-15-ös szezonban halványabban teljesített (128 és 64 közötti kiesések) egészen a 2015-ös Welsh Openig. Ezen a versenyen Perry és N. Robertson legyőzésével a legjobb nyolc közé jutott. Az igazán nagy produkció a 2015-ös China Openen következett be: Liang, Walden, Poomjaeng, Hawkins és Ding elleni győzelmekkel döntőbe jutott. Ott ugyan nagyon kikapott Selbytől, de ez az eredmény így is csodálatos volt a világranglista 56. helyén álló játékostól.
A 2015-16-os évad felejthetőre sikerült: nagy pontszerzőn egyszer sem jutott a legjobb 32 közé, kicsin is csak egyszer. A 2016-17-es évadban kétszer végzett a 9-16. és kétszer a 17-32. helyen. Ez utóbbiak közül az egyik a 2017. évi világbajnokság volt, életében először jutott el a Crucible színházba, az első fordulóban O'Sullivantől kapott ki.
A 2017-18-as szezonban többnyire a versenyek második fordulójában esett ki, de elért egy 3-4. (2018 Welsh Open), egy 5-8. (2017 Paul Hunter Classic) és két 9-16. helyezést. Gary Wilson kezdett visszatalálni a néhány évvel korábbi ígéretes játékához. Némiképpen rontotta az összképet, hogy kiesett a 2018. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában.
A 2018-19-es évadban, amelyet a csodálatos világbajnoki elődöntő koronázott meg, a 2018 Yushan World Openen 5-8. helyezést ért el Ford, Trump és O'Brien legyőzésével. A 2018-as UK-bajnokság 17-32. helyezése is sok ranglistapontot eredményezett. Év közben egy interjúban elmondta Gary, hogy Jimmy Robertson 2018 őszi győzelme (Lommel European Masters) elhitette vele, hogy egyszer neki is sikerülhet pontszerzőt nyernie. Emellett szeretne újra eljutni a Crucible színházba. Nos, ez az utóbbi kívánsága fényesen sikerült. Már az önmagában szép eredmény volt, hogy Lam, Dale és Liang elleni győzelmekkel eljutott a 32-es főtáblára a 2019. évi világbajnokság selejtezőjéből. Ott aztán sorban kiverte Brecelt, Selbyt és Cartert. A döntőbe jutásért vívott csatában is tartotta a lépést Trumppal 6-6-ig, végül 17-11-re kikapott. Búzás Gábor kommentátort idézem: „Ő az idei torna abszolút meglepetése, és nemcsak az eredményei (Brecel, Selby és Carter legyőzése), hanem a mutatott játéka miatt is. Mert hogy valaki, aki mindössze másodszor jár a Crucible-ben, aki életében egyetlen pontszerző döntőt vívott, és aki ranglista 32. helyezettként kvalifikált a vébére, ennyire higgadtan, ilyen kötélidegzettel és ilyen remekül játsszon, az már tényleg majdhogynem példátlan.” A Luca Brecel elleni mérkőzés utolsó frémjében (10-9 lett Wilsonnak) megdöntötték a Crucible-ben játszott leghosszabb frém rekordját, 79 perc 31 másodpercig tartott. Gary Wilson a 32.-ről a 20. helyre jött előre a világranglistán a sikeres vb-szereplésével.
A 2019-20-as szezon első felében becsúszott három első körös vereség is, de utána magabiztosan tartotta Gary a világranglista 18. helyét 3-4. (2020 Dornbirn European Masters), 5-8. és 9-16. helyezésekkel. Nagy nevű játékosokkal nem került össze, de a nálánál alacsonyabban rangsoroltakat (mint McManus, Brecel, Zhou Yuelong, Zhao Xintong, Stevens, Fu) többnyire legyőzte. Talán csak a veterán Nigel Bondtól elszenvedett veresége a kivétel, a 2019 UK-bajnokság nyolcaddöntőjében veszített ellene 5-6-ra 5-2-es vezetéséről. 2020. február és március nem sikerült jól Gary-nek: három pontszerzőn mindössze egy mérkőzést nyert. A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet sem tett jót a formájának: a 2020. évi világbajnokság selejtezőjéből kiesett a legjobb 80 között.
A 2020-21-es évad első versenyén nem indulhatott, mert a vírustesztje pozitív lett, de a 2020 English Openen egy 9-16. helyezéssel gyarapította a ranglistapontjait. Ezt követően azonban elég mély gödörbe zuhant a formája: öt egymást követő pontszerzőn esett ki a legelső fordulóban. A legjobb 32-ig csak a 2021. évi világbajnokságon jutott el, de ott rögtön kikapott Kyren Wilsontól.
A 2021 British Openen megszületett pályafutásának második 2. helyezése, s a győzelemtől sem volt elérhetetlen távolságban: a döntőben 6-4-re kapott ki M. Williamstől 4-4 után. De utána a legjobb 32-nél előrébb nem jutott. A 2021 UK-bajnokság első fordulójában meglökte pályafutásának negyedik 147-ét. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
2022-23-ban 16 és 32 közötti kiesései után a 2022 UK-bajnokság selejtezőjében kikapott az észt újonctól, Petrovtól. De legalább rápihent a következő versenyre, a 2022 Scottish Openre, amelyen Doherty, O'Sullivan, Vafaei, Kyren Wilson és Un-Nooh legyőzésével döntőbe jutott, majd meg is nyerte a versenyt, ez volt élete első pontszerző-győzelme. A döntőben a szintén nagy meglepetésre döntőbe jutó O'Connor volt az ellenfele, akinek a szakértők adtak esélyt az addigi jó játéka alapján, de végül Gary Wilson rutinja és higgadtsága győzött a tapasztalatlan fiú ellen (9-2). A szezont két szép eredménnyel zárta Gary: a 2023 Players Championshipen 5-8., a 2023. évi világbajnokságon 9-16. lett
A játékos taxisofőrként dolgozott a sznúkerezés mellett egészen a legutóbbi időkig, néhány éve engedheti meg magának anyagilag, hogy csak versenyezzen. * 2022 Scottish Open twitter.com/Gary_Wilson11 (Utolsó frissítés: 2023. aug. 11-én)
Kyren WILSON
Angol játékos, 1991. dec. 23-án született (31 éves). 2010-től profi. Egy Kettering nevű kisebb városban él, ami Londontól 130 km-re északra fekszik. 7. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 4. (2020. nov. 22. – dec. 6.). Öt pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban kilencszer játszott (2014, 2016–2022), egyszer a 2., kétszer a 3-4., háromszor az 5-8., kétszer a 9-16. és egyszer a 17-32. helyen végzett. négy 147-et lökött (2017, 2020, 2020, 2023). A 2018. évi hatpirosas világbajnok. A 2023-24-es a 12. szezonja a profi touron.
Kyren Wilson az első profi szezonjára [2010-11] a másodosztályú PIOS-sorozatról jutott el, de kiesett. (Ekkor még csak egy év volt a türelmi idő.) Két év szünet után jutott vissza a 2012-13-as szezon PTC-ranglistájáról, az új szabályok szerint ekkor már két szezonra [2013-14 és 2014-15].
A 2013-as Shanghai Mastersen kitűnően szerepelt. A selejtezők során négy győzelmet aratott, így jutott el Sanghajba. A 32 között Stuart Binghamet, a 16 között Marco Fut győzte le, és végül az 5-8. helyen végzett. A sanghaji volt élete első főtáblás szereplése, és mindjárt a negyeddöntőig jutott! A kínai Csengtuban rendezett nagy pontszerzőn a 17-32. helyet érte el Cope és Maguire elleni sikerekkel. A 2014. évi világbajnokságon debütált: négy selejtező mérkőzés után, Dott legyőzésével jutott el az álmok színházába, ahol Ricky Walden állította meg.
A 2014-15-ös szezonjából a 2015-ös Indian Openen elért 9-16. helyezése emelkedik ki, s az, hogy az évad végén a legjobb 64 között (pontosan az 56. helyen) volt a világranglistán, így alanyi jogon folytathatta profi pályafutását.
A 2015-16-os szezon kiemelkedően sikeres volt a 23/24 éves Wilson számára. Nagy meglepetésre, de kitűnő, érett játékkal megnyerte a 2015-ös Shanghai Masterst. Mellétette még a 2016-os German Masters elődöntőjét és a 2016 Llandudno World Grand Prix nyolcaddöntőjét, majd pedig élete második Crucible-beli szereplésén 5-8. lett. A selejtezőben Stevenst, a főtáblán Perryt és M. Allent győzte le, a nyolc között a későbbi világbajnok Selbytől kapott ki. A szezon végére előrejött a világranglista 16. helyére. Ne feledjük, egy évvel korábban még csak 56. volt!
A 2016-17-ben folytatódott Kyren remeklése: az Indian Openen a 2. helyen végzett, a N. Ireland Openen pedig a 3-4.-en. Ezeknek az eredményeknek és több 16, illetve 32 közötti helyezésnek köszönhetően megőrizte Kyren a top-16-os pozícióját és 2017 januárjában első ízben indulhatot a meghívásos Masters elitversenyen, ahol Dingtől kapott ki a 16 között. A 2017 China Openen ismét a 3-4. helyet szerezte meg, majd sorozatban másodjára negyeddöntős volt a világbajnokságon. Szinte hihetetlen ennek a fiatalembernek a villámgyors betörése az élvonalba! A 2017-es világbajnokság előtt már-már titkos favoritként is felmerült a neve. Binghamet legyőzte a második fordulóban, de a nyolc között kikapott Higginstől. De ami késik, nem múlik – gondolták sokan.
A 2017-18-ban kétszer is döntőbe jutott, igaz, ott elég nagy arányú vereségeket szenvedett, előbb Dingtől, majd O'Sullivantől. 2017. okt. 31-én meglökte első hivatalos maximumát. A 2018-as Mastersen megint csak 2. lett. A döntőbe jutásért Trumpot győzte le 2-5-ről 6-5-re, a döntőben Allentől kapott ki 10-7-re. A 2018 Gibraltar Openen is és a 2018 China Openen is a 3-4. helyen végzett. A 2018-as világbajnokságon egy lépcsőfokkal feljebb lépett, 3-4. lett. Stevenst, a Murphyt kiverő Jamie Jonest és Mark Allent győzte le, majd a döntőbe jutásért ismét Higginstől kapott ki, de szorosabb mérkőzésen, mint egy évvel korábban.
A 2018-19-es évad elején megszületett Kyren Wilson második pontszerző-győzelme: a 2018 Paul Hunter Classic döntőjében Peter Ebdont győzte le 4-2-re. A 2018-as Bajnokok bajnoka meghívásos versenyen sokáig emlékezetes, drámai döntőt vívott O'Sullivannel, aki kezdetben 5-2-re, 6-3-ra, 8-5-re vezetett ellene. Úgy tűnt, sima Ronnie-győzelem következik. De az addig elég sok hibával játszó Kyren egyszer csak elkezdett szárnyalni, gyönyörűen játszott, minden sikerült neki, egészen a 9-8-as vezetésééig és a következő frémben 61-0-ig. Már csak egy piros és egy színes hiányzott a diadalhoz, de azt a pirosat a lyuk szájában hagyta, O'Sullivan pedig ellopta a frémet, 9-9. Az újabb dráma a döntő frémben következett be: Kyren az első pirosa utáni feketével szétlökte a bolyt (amolyan Trump-módra), csakhogy a feketével együtt beesett egy piros is. Ronnie pedig egy százassal megnyerte a versenyt.
A 2019 German Masters megnyerésével Kyren Wilson megszerezte a harmadik pontszerző-győzelmét. A nyolc között M. Williamst 5-0-ra, Maguire-t 6-1-re győzte le, pedig mindkét ellenfele kitűnően játszott a megelőző fordulókban. A döntőben Gilbert ellen nyert 9-7-re egy fordulatokban gazdag, mindkét részről sok hibával és sok remek megoldással teletűzdelt döntőben. A 2019. évi világbajnokságon az első fordulóban Donaldsont (10-4), a másodikban Hawkinst (13-11) győzte le, a legjobb négy közé jutásért a vb egyik meglepetésemberétől, Gilberttől kikapott 13-8-ra, így 5-8. lett.
A 2019-20-as szezon első fele visszafogottabb eredményeket hozott Kyren Wilsonnak az előző évek remekléseihez képest. A második és harmadik körös vereségei közül kiemelkedik a 2019 Yushan World Openen elért elődöntője. A döntőbe jutásért Un-Nooh ellen vezetett 3-0-ra, 4-1-re, 5-3-ra is, de végül a thaiföldi játékos győzött 6-5-re. A 2019 UK-bajnokság második fordulójában szintén 4-1-es és 5-3-as vezetésről kapott ki Futól 6-5-re. 2020-ben fordult a kocka: a 2020 Cheltenham World Grand Prix-n 3-4. lett, a 2020 Welsh Openen és a 2020 Gibraltar Openen pedig 2. E három versenyen sok értékes skalpot gyűjtött: Lisowski (4-3), Trump (4-3), Higgins (5-4), Ding (4-2), N. Robertson (5-0), O'Sullivan (6-5), Un-Nooh (4-0) és M. Williams (4-0) voltak többek között a legyőzött ellenfelei. A Grand Prix-n Robertsontól kapott ki (4-6), a Welsh Open döntőjében Murphytől (1-9), a Gibraltar Open döntőjében 3-2-es vezetésről 3-4-re Trumptól. A vírusjárvány miatt rendkívüli időpontban és körülmények között megrendezett 2020. évi világbajnokságon 2. lett. A nyolc között kiverte a címvédő Trumpot, majd az elődöntőben hihetetlenül kiélezett mérkőzésen 17-16-ra jutott túl McGillen. A döntőben 18-8-ra kikapott Ronnie O'Sullivantől.
A 2020-21-es szezonban igen eredményesen játszott Kyren. Megnyerte a 2020 Championship ligát, ez volt a negyedik pontszerző győzelme. További öt pontszerzőn ért el 5-8. helyezést, az első három alkalommal Trumptól kapott ki a negyeddöntőben (2-5, 1-5, 4-6). Háromszor verte tehát vissza Judd – Lúdas Matyi módjára – a világbajnokságon elszenvedett vereségét. A 2020 UK-bajnokság első fordulójában Kyren meglökte a harmadik hivatalos 147-ét. A 2021 Players Championshipen Day (6-1) és N. Robertson (6-2) legyőzésével a legjobb négy közé jutott, de ott kikapott Higginstől (1-6). A világbajnokság előtti utolsó versenyen, a meghívásos 2021 Championship ligán is győzött, 0-2-es hátrányból verte meg Mark Williamst a döntőben 3-2-re. A 2021. évi világbajnokságon Gary Wilson, Hawkins és Robertson legyőzésével bejutott a legjobb négy közé, ott azonban 17-12-re kikapott Murphytől. Így is figyelemre méltó Kyren Wilson szereplése a Crucible színházban: eddig hétszer játszott vb főtábláján, s ebből hatszor eljutott a legjobb 8 közé.
A 2021-22-es szezonban ismét megtapasztalhattuk, hogy K. Wilson a magasabb számú frémekre kiírt mérkőzéseken játszik jobban. A 2021 Bajnokok bajnoka versenyen N. Robertson legyőzésével (6-4) végzett a 3-4. helyen, a 2021 UK-bajnokságon (6 nyert frémre kiírt mérkőzéseken) ismét az elődöntőig menetelt. Ugyanakkor a „best of 7” találkozókon korai vereségeket szenvedett a ranglistán jóval mögötte álló játékosoktól. A világranglista 5. helyét szilárdan őrizte egész szezonban, bár többször nyilatkozta, hogy nem szeretne itt megragadni. A 2022. évi világbajnokságon »csak« 9-16. lett, Ding legyőzése után Binghamtől kapott ki.
A 2022-23-as szezon elején megszületett az ötödik pontszerző győzelme. A 2022-23 European Masters elődöntőjében Cartert 6-5-re, a döntőjében Hawkinst 9-3-ra győzte le. De a többi versenyen nem remekelt különösebben, a ranglistának arról a bizonyos 5. helyéről nem fölfelé, hanem lefelé mozdult el. A 2022 Scottish Openen simán jutott el a legjobb nyolc közé, ott azonban ő is vereséget szenvedett a verseny későbbi győztesétől, Gary Wilsontól. A szezon további versenyein átlagosan jó eredméneket ért el Kyren: 16, 32 és 64 közötti kiesései mellett elért 5-8.és 3-4. helyezéseket is. A 2023. évi világbajnokságon a 9-16. helyen végzett. Közben meglökte a negyedik hivatalos maximumát.
A játékos két kisfiú büszke apukája: Finley 2015-ben született, Bailey 2017-ben érkezett meg. twitter.com/KyrenWilson * 2015 Shanghai Masters, 2018 Paul Hunter Classic, 2019 German Masters, 2020 Championship League, 2022 European Masters (Utolsó frissítés: 2023. aug. 4-én
Nutcharut WONGHARUTHAI (= Mink Nutcharut)
Thaiföldi hölgy, 1999. nov. 7-én született (23 éves). 2022 óta profi a main touron. Mind hazájában, mind Európában a »Mink« becenevén ismerik és szólítják őt. A 2022. nov. 20-i világranglistán 112-113..
2018-ban U-21-es, 2022-ben felnőtt női világbajnokságot nyert, a 2022. áprilisi női világranglista 3. helyezettje. A 2022-23-as és 2023-24-es szezonokra maintour-kártyát kapott, mint a női világranglista első négy helyezettjének egyike és mint a regnáló női világbajnok.
Mink arról nevezetes még, hogy ő az egyetlen női versenyző, aki 147-et lökött (2019), igaz, nem versenyen, hanem egy gyakorló mérkőzésen. 2022 augusztusában megszületett az első mérkőzésgyőzelme a main touron: a 2022 Northern Ireland Open selejtezőjében Mitchell Mannt győzte le 4-2-re. (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 26-án)
Ben WOOLLASTON
Angol játékos, 1987. máj. 14-én született (36 éves). Leicesterben lakik. 46. a világranglistén a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 25. (2016. márc. 27. – máj. 2. és 2017. febr. 5–19.). »Nagy« rangsoroló versenyt nem nyert, de egy »kis« pontszerzőt igen: a 2011-es PTC3-t. Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban egyszer játszott (2013), a 17-32. helyen végzett. Legjobb eredménye a profik között: 2015 Welsh Open 2. hely. Egy 147-et lökött (2014). A 2022-23-as a 17. szezonja volt a main touron.
Woollaston legeredményesebb időszaka 2015 és 2017 közé esett, ekkor 25-29. volt a világranglistán, s úgy tűnt, kapaszkodik még feljebb is. Nem így történt. Még nem tudhatjuk, hogy újból eljön-e egy jobb periódus a pályafutásában. Évente egyszer-kétszer bejut a legjobb 8 vagy 16 közé, megmutatva, hogy azért nem „senki” ő, de tartósan nem tud jó eredményeket elérni. A 2017-18-as szezontól kezdődően a 30. és 40. hely között áll a világranglistán.
Ben Woollaston 17 éves korában a 16. helyen végzett a másodosztályú versenysorozaton, a Challenge Touron, s mivel abban az évben éppen 16-an kvalifikálhattak a profik fő versenysorozatára, ő is följutott. 2005 nyarán azonban mindjárt ki is esett, mert csak a 89. helyig jutott a szezon végére. 2006-ban megnyerte Európa U-19-es bajnokságát, ezzel az eredményével vívta ki a jogot a 2006-07-es main touron való részvételre. A 2007-es Welsh Openen főtáblára jutott, más azonban nemigen sikerült neki, két év után, 2008 nyarán ismét kiesett. A 2008-09-es PIOS-sorozaton elért 6. helyével jutott ismét vissza, és kezdhette meg a negyedik main tour szezonját 2009 őszén. A nagyobb eredmények még mindig várattak magukra, de az egyéves ranglistáról bent maradhatott a nagyok között.
A 2011-12-es szezon meghozta Ben első profi versenygyőzelmét, a PTC3-t nyerte meg nem kis meglepetésre, de higgadt, szép játékot bemutatva. A 2012-es China Openen 32 közé jutott Tian, Bond és Day legyőzésével. 2007 óta először jutott nagy pontszerző főtáblájára.
A 2012-13-as évadban Woollaston az átlagosnál eredményesebben gyűjtögette a ranglistapontokat a PTC-versenyeken (öt 5-8. és két 9-16. hely), a nagy pontszerzőkön azonban – szinte hihetetlen módon – hétszer elveszítette a legelső mérkőzését. De eljött a PTC nagy döntője, ahol legyőzte M. Williamst és Perryt, s bejutott a legjobb 8 közé, nagy pontszerzőn életében először. A szezon finise is jól sikerült: Ben debütált a 2013-as világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban. A selejtező utolsó fordulójában Ryan Day-t győzte le 10-9-re. A 32 között Cartertől kapott ki.
A 2013-14-es szezon elején is bizonyította a játékos, hogy már a top-32-ben a helye: a Wuxi Classicon 9-16., az Australian Openen 17-32. helyen végzett. Utána azonban jött egy hullámvölgy, amikor visszaköszönt a régi betegség: a PTC-ken még jól boldogult Ben, de a nagy pontszerzőkön sehogy sem. 2012 őszén jutott a ranglistán 40-en belülre, s két év elteltével szinte ugyanott állt.
Elérkezett azonban a nagy verseny Woollaston életébe is: a 2015-ös Welsh Openen a 2. helyen végzett. A döntőig vezető úton legyőzte többek között M. Davist, Allent, Cartert és M. Williamst. A döntőben ugyan simán kikapott az újfent remekül játszó Higginstől, de így is élete legjobb eredményét érte el.
2015-16-ban tartotta Ben a 25–30. hely körüli pozícióját a világranglistán. A teljes évadban csupán egyszer veszítette el az első mérkőzését, pechére pont a világbajnokságon, Chris Wakelin győzte le 10-9-re.
A 2016-17-es szezonja gyengébb volt az előzőnél: három 9-16. helyezés mellett hétszer esett ki a 128 között.
A 2018-19-es évadban egyetlen említésre méltó eredményt ért el: a 2019 China Openen lett negyedöntős. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Li Hangtól kapott ki 10-8-ra.
A 2019-20-as szezon eleinte csendes egyhangúsággal telt Woollaston számára 32 és 64 közötti kiesésekkel. A szezon vége felé kissé feljavult: a 2020 Shoot Outon az 5-8., a 2020 Gibraltar Openen a 9-16. helyen végzett. Kifejezetten biztató játékkal lett második a 2020 Championship League „karanténversenyen”. A 2020. évi világbajnokság selejtezőjében azonban 6-1-re veszített Elliot Slessorral szemben.
A 2020-21-es évad elején 9-16. helyezést ért el a 2020 English Openen, többek között Bingham legyőzésével. A 2021 German Masters selejtezőjének első fordulójában 5-4-re legyőzte N. Robertsont, de a 64 között kikapott Saengkhamtól. A 2020 Northern Ireland Openen ismét 9-16. lett, Waldent, ismét N. Robertsont és Liangot verte meg, végül Cartertől kapott ki. A 2021 WST Pro Series pontszerzőn a 9-12. helyen végzett. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjében a fiatal kínai Bai Langningtól kapott ki 6-5-re.
2021-22-ben összesen négy nyolcaddöntőt ért el, s összegyűjtött annyi ranglistapontot, hogy indulhatott a 32 fős 2021 World Grand Prix-n. Bár az első fordulóban kikapott Trumptól, az új szabályok szerint ez a 17-32. helyezés is hozott a konyhára újabb pontokat. A 2022. évi világbajnokságon – mint már annyiszor az elmúlt években – elvérzett a selejtezőben.
2022-23-ban eddig a legjobb eredménye a 2022 British Openen elért 9-16. helyezése, amit többek között Mark Williams legyőzésével ért el. A 2023. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett. A 2010-es EPTC 1 (Paul Hunter Classic) nagy változást hozott a játékos éltébe. Itt ismerkedett meg ugyanis Tatyjana Torcsilo fehérorosz sznúker-versenybíró hölggyel, akit 2011-ben feleségül vett a 24 éves fiatalember. Mrs. Woollaston a 2011-es Paul Hunter Classicon már mint Tanja Woollaston bíráskodott. Első kisfiuk, Edward, 2012-ben született, a második, Henry, 2017-ben. twitter.com/ben_woollaston (Utolsó frissítés: 2023. jún. 15-én),
WU Yize
Kínai játékos, 2003. okt. 14-én született (19 éves). 2021 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 69., a legjobb helyezése 67. (2022. aug. 21. – okt. 2.). A legjobb eredménye a profik között: 2022 European Masters 5-8. A legnagyobb hivatalos százasa: 140 (2022). A 2022-23-as a második szezonja a main touron.
A fiatal kínai játékos 14 éves kora óta vett részt korosztályos és felnőtt nemzetközi versenyeken, kvalifikációs tornákon, meghívottként a main tour több versenyén. A 2021. évi China Tour kvalifikációs versenyről biztosította a helyét a profi játékosok táborában [2021-22 és 2022-23].
A 2021-22-es szezonban mindössze kétszer esett ki a legelső fordulóban, háromszor pedig 17-32. helyezést ért el. A többi pontszerzőn 64 közé jutott. Első profi szezonjában legyőzte már Patrickot, Hugillt, Maflint, Jamie Wilsont, Holtot, Lu Ninget, Miah-t, O'Brient és Hillt.
A következő szezon meghozta az első negyeddöntőjét: a 2022 European Mastersen többek között Brecelt és Day-t győzte le. És ez a fiú még csak tizenéves! (Utolsó frissítés: 2022. okt. 25-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 19, 2015 20:20:33 GMT 1
XING Zihao
Kínai játékos, 2004. nov. 6-án született (19 éves). 2023 óta profi. A kínai szövetség 2023. évi kvalifikációs versenyén (CBSA China Tour) szerzett két évre [2023-24] indulási jogot a profi versenysorozatra. A 2023. szept. 8-i világranglistán 117. A legnagyobb hivatalos brékje 131. A legjobb eredménye a profik között: 2023 Championship League 33-64.
Utolsó frissítés 2023. okt. 11-én.
XIAO Guodong
Kínai játékos, 1989. febr. 10-én született (34 éves). 2007 óta profi. A magyar helyesírási szabályok (kiejtés) szerint átírva a nevét: Hsziao Kuo-tong. 43. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén,, a legjobb helyezése 19. (2015. febr. 8. – márc. 14.). Nem nyert pontszerző versenyt, világbajnokság főtábláján, a Crucible színházban háromszor játszott (2014, 2017, 2018), egyszer a 9-16., kétszer a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye: 2013 Shanghai Masters 2. hely. A legnagyobb hivatalos brékje: 147 (2021). A 2022-23-as a 15. szezonja volt a main touron.
Xiao 18 éves korában, 2007-ben megnyerte Ázsia bajnokságát a 21 éven aluliak között, ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát a 2007-08-as main tourra. Kétszer ugyan 64 közé jutott, de ez kevés volt a bent maradáshoz, egy évig [2008-09] a másodosztályban játszott. A 2009-es China Openen szabadkártyás volt, s megverte Holtot 5-3-ra, majd honfitársát, Dinget 5-3-ra. A 2008-09-es szezon PIOS-sorozatán a második helyen végzett, így egy év szünet után ismét visszajutott a profik közé.
2009-ben a legnagyobb sikerét nem a main touron érte el, hanem az ázsiai fedettpályás játékokon (3. Asian Indoor Games), ahol megnyerte a 6-pirosas sznúkerversenyt. (Négy évvel később megvédte ezt a címét.) A PTC-versenyek 2012. évi és 2013. évi nagy döntőjében is 5-8. lett. A 2012-es Australian Open alkalmával életében először eljutott – nem szabadkártyásként – a 32-es főtáblára O'Brien legyőzésével, de ott rögtön kikapott Hawkinstól. A második főtáblás szereplése a 2013-as German Mastersen volt, szintén a 17-32. helyen végzett.
Xiao nagy kiugrása a 2013-as Shanghai Mastersen következett be. Az angliai selejtezőben Li Yant, Tiant és Ebdont, Sanghajban pedig egy szabadkártyás honfitársa után Maguire-t, P. Linest, Mark Davist és a szintén élete nagy versenyét produkáló Holtot győzte le, így jutott el a döntőig. Végül Ding Junhuitól kapott ki 10-6-ra a sznúkertörténelem első kínai-kínai pontszerző-döntőjében. A 2013-14-es szezon a sanghaji 2. helyen kívül is sok szép eredményt hozott Xiaónak: 11 »nagy« pontszerző közül csak kétszer esett ki a selejtezőben, gyűjtött még egy 5-8., egy 9-16. és hat 17-32. helyet is. Ez utóbbiak egyike a világbajnoki debütálása. Ali Cartertől kapott ki az első fordulóban 10-8-ra.
A 2014-15-ös évadban is elért Xiao egy szép eredményt: elődöntős volt az ausztráliai pontszerzőn. Emlékezetes eset történt a 2015-ös egyfrémes Shoot-out verseny döntőjében. Xiao bemutatta, hogy hogyan kell elveszíteni 16 000 angol fontot (kb. 6,5 millió Ft-ot) harminc másodperc alatt. Ennyivel az idő letelte előtt ugyanis még ő vezetett 9 ponttal, de a következő golyót elhibázta, ellenfelének, M. White-nak pedig éppen annyi ideje maradt, hogy kivívja a győzelmet és hazavigye a 32 000 fontos fődíjat. Xiaónak csak 16 000 jutott. A 2015. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában 10-9-re kapott ki Jimmy Robertsontól.
2015-ben törést jelentett a játékos pályafutásában, hogy Terry Griffiths edző, akivel hat-nyolc éve dolgozott együtt hol lazább, hol szorosabb formában, s akinek a kedvéért 2012-ben Gloucesterbe települt át Sheffieldből, ettől az évtől csak hat játékos edzését vállalta tovább, s Xiao nem volt köztük. Egy szezon alatt csúszott le a kínai játékos a világranglista 21. helyéről az 51.-re. Visszatért a sheffieldi Star akadémiára, s lassan-lassan kezdtek javulni az eredményei is. A 2017. évi világbajnokságon tőle régen nem látott jó játékkal szerepelt: a selejtező utolsó fordulójában Kinget győzte le 10-4-re, majd a Crucible-ben a kiemelt Ryan Day-t szintén 10-4-re. A következő fordulóban Selbytől kapott ki.
A 2017-18-as szezonban is egyre inkább magára talált: 17 pontszerzőn indult, három 5-8. és két 9-16. helyezés mellett mindössze háromszor esett ki 128 között. A 2018-as világbajnokság selejtezőjéből ismét eljutott a Crucible színházba, ahol Dingtől kapott ki az első fordulóban.
2018-ban ismét új angliai bázisra települt át Xiao: Mike Dunn vezetőedző irányításával az északkelet-angliai Darlington városban, a Q House sznúkerakadémián készült a versenyekre több fiatal kínai játékossal együtt.
Az új körülmények jó hatással voltak Xiao Guodongra, mert lassan elérte a mélyrepülése előtti pozícióját (19. hely, 2015. febr.). Két év alatt sikerült visszakapaszkodnia a 2017. februári mélypontról (58. hely). A 2018-19-es évben elért egy 3-4., egy 5-8., egy 9-16. és sok 32 közötti helyezést. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában 10-9-re kikapott az amatőr státusú Michael Judge-tól.
A 2019-20-as szezonban Xiao változatlanul tartotta a világranglista 25. helye körüli helyezését. A versenyeken a 32 közé, ritkábban a 16 közé eljutott, de mintha ez a szint lenne nála a legtöbb, amit mostanában elér. A 2020 Cheltenham World Grand Prix-n a 32 között legyőzte Selbyt (4-3), de a következő fordulóban 4-0-ra kikapott a későbbi döntős Dott-tól, így megint csak a 9-16. helyen végzett. A 2020 Welsh Openen Higgins állította meg 32 között. Ebben az évadban a 2020 Gibraltar Openen volt a legeredményesebb. Milkins, Yuan Sijun, Lu Ning, Ford és J. Robertson legyőzésével a legjobb négy közé jutott, még a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen is vezetett 3-2-re a későbbi versenygyőztes Trump ellen, de végül kikapott 4-3-ra. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
2020 nyarán Xiao visszatelepült Sheffieldbe: a frissen megnyílt Ding Junhui sznúkerakadémia egyik első tagja lett. A 2020-21-es évadban a legjobb eredményei: 2021 Gibraltar Open 5-8., 2021 WST Pro Series 6. és egy 9-16. helyezés a 2020 UK-bajnokságon. (Brecelt 2-5-ről győzte le 6-5-re, a címvédő Dinget kiverő Grace-t 6-3-ra, majd kikapott Lisowskitól.) A 2021. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
A 2021-22-es szezon nem tartozott Xiao legsikeresebb időszakai közé. Mindössze három 17-32. helyezés volt a legjobbja. 2021 szeptemberében meglökte élete első hivatalos maximumát.
2022-23 eleje határozottan szépen alakult. A Championship ligában a 3-4. helyen végzett. Ezt két 9-16., három 17-32. helyezés és két 5-8. helyezés követte. Top-16-os játékost nem győzött le e versenyek során, de a »kötelező« győzelmeket mindig hozta, a szezon első hat válogatóján mindig eljutott minimum a legjobb 32 közé. A szezon második felében becsúsztak korai kiesések is, az utolsó három pontszerzőn (Welsh Open, WST Classic, vb) a legelső fordulóban búcsúzott.
Xiao tehetséges játékos, ami nem elsősorban látványos golyóbelökésekben mutatkozik meg, hanem a játék egyéb elemeiben: elméletben erős, gondolkodik, megfontolt, higgadt, jó taktikus és küzd a végsőkig. Ráadásul szorgalmas. Az évek azonban rohannak, régi barátunk betöltötte a 34. évét, s mit ér a tehetség versenygyőzelmek nélkül? (Utolsó szerkesztés: 2023. jún. 12-én)
XU Si 徐思
Kínai játékos, 1998. jan. 24-én született (24 éves). 2017 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 73., a legjobb helyezése 70. (2018. júl. 29. – aug. 12.). A legjobb eredménye a profik között: 2017 Indian Open 3-4. A legnagyobb hivatalos brékje 145 (2016). A 2022-23-as a hatodik profi szezonja.
Xu Si 2016 augusztusában U-21-es világbajnokságot nyert, ezzel az eredménnyel jutott el a main tourra két szezonra [2017-18 és 2018-19]. A 2017. évi Világjátékokon (World Games) a 4. helyen végzett. Első profi szezonjának első három versenyén kiesett a legelső fordulóban, de a 2017 Indian Openen az előkelő 3-4. helyen végzett Georgiou, Hull, Walden és Gilbert legyőzésével. Ezt sok első körös vereség követte, majd a 2017 Scottish Openen egy 9-16. helyezés. A 2017-18-as szezon végén neki ítélte a nemzetközi szövetség a Rookie of the Year (az év újonca) kitüntető címet.
A 2018-19-es szezonban összesen hat alkalommal sikerült Xu Sinek egy-egy mérkőzést nyernie pontszerzőkön. A szezon végén 77. volt a világranglistán, így kiesett a main tourról, de a 2019. évi Q Schoolról azonnal visszajutott két szezonra [2019-20 és 2020-21].
A 2019-20-ban négy 33-64. helyezést ért el a 128 közötti kiesések mellett. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A következő szezonban [2020-21] két 17-32. helyet ért el. A 2020 English Openen Dohertyt és Seltet győzte le, végül K. Wilsontól kapott ki. A 2020 UK-bajnokság első fordulóján mérkőzés nélkül jutott túl, a másodikban O. Linest verte meg, a harmadikban kikapott Lisowskitól. A 2021. évi világbajnokságon 49-80. helyezést ért el. Másodjára is kiesett a main tourról, de a 2020-21-es egyéves ranglistán elfoglalt helye alapján újabb kétéves [2021-22 és 2022-23] profi versenyzést kezdhetett meg, de elveszítve addigi ranglistapontjait.
2021-22-ben kétszer 32, háromszor 64 között esett ki. A 2022. évi világbajnokságon a 81-112. helyen végzett.
A 2022-23-as szezonban eddig egyszer jutott 32 közé.
Angliai tartózkodása idején Xu Si bázisa a sheffieldi Victoria's sznúkerakadémia. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 1-jén)
YAN Bingtao 颜炳涛
Kínai játékos, 2000. febr. 16-án született (22 éves). 2016-tól profi. Yan az első olyan profi sznúkerjátékos volt, akinek a születési évszáma kettessel kezdődik. A 2022. nov. 20-i világranglistán 16., a legjobb helyezése 10. (2021. márc. 28. – aug. 13.). Világbajnokság 32-es tábláján, a Crucible színházban négyszer játszott (2017, 2020–2022), egyszer 5-8., kétszer a 9-16., egyszer a 17-32. helyen végzett. Egy pontszerző versenyt* és egy Masterst (2021) nyert. A legnagyobb hivatalos brékje 142 (2022). A 2022-23-as a hetedik szezonja a main touron.
Yan Bingtao a kínai új hullám versenyzői közül az egyik legtehetségesebb, s ez nemcsak a játéktudására, hanem a kiváló versenyzői adottságaira is vonatkozik. 18 éves korában már 21-22-23. volt a világranglistán! (Nézzük csak, ki hányadik volt 18 évesen? O'Sullivan 9., Hendry 23., Brecel 56., Ding 62., Williams 119., Higgins 122., Murphy 151., Robertson 188.)
Az akkor 14 és fél éves fiatalember 2014 novemberében megnyerte az IBSF- (amatőr) f e l n ő t t világbajnokságot, ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát a profi tourra két szezonra [egy év halasztással 2016-17 és 2017-18]. Yan Bingtao a legfiatalabb amatőr világbajnok, bár erről eltérőek a vélemények, mert Michael White 2006-ban nála is fiatalabban nyerte meg a Grand Prix elnevezésű versenyt, amelyet az előző évben elmaradt amatőr világbajnokság pótlására rendeztek meg.
Yan Bingtao 2015-ben csodálatos eredményt ért el: Zhou Yuelonggal párban megnyerték a World Cup csapatversenyt Kína B csapatának színeiben. Még csak 15 éves volt!
Szinte hihetetlen, amit ez a 16-17 éves fiú produkált az első profi szezonjában [2016-17]! A mindenkinek járó két év türelmi idő helyett már egy szezon alatt bejutott a legjobb 64-be a világranglistán, s ennél is mellbevágóbb, hogy az egyéves ranglistán 27. lett. A pontszerzők közül egyszer 5-8., ötször a 9-16., ötször pedig a 17-32. helyen végzett. A 2017-es világbajnokságon debütált a Crucible színházban (Brecel mögött a második legfiatalabbként), Murphytől kapott ki 10-8-ra a 32 között. A 17. születésnapja előtt 13 nappal jutott be a 2017 German Masters negyeddöntőjébe, ekkortól ő a legfiatalabb negyeddöntős pontszerző versenyen. (A korábbi rekordot Ronnie O'Sullivan tartotta 17 év és 77 nappal.) Pályafutása első évében legyőzte már többek között Selbyt, Murphyt, Allent, Cartert, Liangot, Gouldot, M. Davist, Dale-t, Holtot. »Nem semmi« egy kezdő profitól!
Második profi szezonjában [2017-18] – még mindig 18 év alattiként – elkápráztatta a sznúkervilágot azzal, hogy a 2017 International Championshipen egymás után győzte le O'Sullivant, Waldent, Lisowskit és Higginst, s a 3-4. helyen végzett. A döntőbe jutásért ugyan 9-2-re kikapott Allentől, de így is nagy áttörésnek lehettünk tanúi. És még nem volt vége! Három héttel később döntőbe jutott a N. Ireland Openen, ahol 6-3-as vezetésről kapott ki Mark Williamstől 9-8-ra, elszalasztva azt a lehetőséget, hogy ő legyen minden idők legfiatalabb pontszerző-győztese, de pontszerző verseny legfiatalabb döntőse így is ő lett 17 éves és 283 napos korában. A ranglistapontjait azzal is tudta növelni, hogy indulhatott két olyan pontszerzőn, amelyeken csak az egyéves ranglista első 32, illetve első 16 játékosa vehetett részt. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában 10-9-re kikapott honfitársától, Tian Pengfeitől.
A 2018-19-es szezonban kissé halványabbak voltak Yan eredményei, négy 9-16. és öt 17-32. helyezést ért el. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Georgiou-tól kapott ki 10-8-ra, így a 33-48. helyen zárta a versenyt. Persze minden 18-19 éves játékos boldog lenne ennyi eredménnyel és a világranglista 21. helyével, a »halványabb« kifejezést az előző évhez mérten írtam.
A 2019-20-as szezon első versenyén megszületett Yan első pontszerző-győzelme, a 2019-es Riga Masters döntőjében Mark Joyce-t győzte le 5-2-re. További két 32 közötti eredmény után 2019 szeptember végén top-16-os játékos vált Yan Bingtaóból, de a következő verseny után kicsúszott onnan. A 2019 Northern Ireland Openen (9-16. helyezés) és a 2019 UK-bajnokságon (3-4. helyezés) jó néhány nagy skalpot begyűjtött (Fu, Carter, Lisowski, N. Robertson, Higgins). Trump, illetve Ding ellen aztán már »kifogyott a benzin« a gépezetből. A 2019 UK-bajnokságon elért remek elődöntő után megint botladozott Yan, kikapott O'Connortól (2-4), az ekkortájt nem túl acélos Breceltől (1-5) és Zhao Xintongtól (2-4) a további versenyeken. A hullámvasút a 2020 Welsh Openen ismét fölfelé haladt: 3-4. lett Yan, és csak 6-5-re kapott ki a döntőbe vezető úton a későbbi versenygyőztes Murphytől. A 2020 Southport Players Championshipen elérte pályafutásának harmadik döntőjét. K. Wilsont (6-2), Perryt (6-5) és Murphyt (6-1) győzte le ehhez, a döntőben Trumptól kapott ki (4-10). A világranglistán ismét a top-16-ba jutott, ennek a világbajnokság közeledtével egyre nagyobb volt a jelentősége, hiszen ott az első 16 selejtező nélkül juthat a legjobb 32 közé. Ez a szezon annyira eredményes volt Yan számára, hogy bekerült az egyéves ranglistán az első nyolcba, így indulhatott a 2020 Tour Championshipen, ahol Selbytől 9-6-ra kapott ki. A 2020. évi világbajnokság második fordulójában csak megszorongatni tudta a címvédő Trumpot, de veszített (11-13).
A 2020-21-es szezon első versenyén a negyeddöntőben végzett, ott a nagyon mély hullámvölgyből föltámadó Gould győzte le 5-4-re. A második és harmadik versenyen 64 között esett ki, a 2020 Northern Ireland Openen ismét 5-8. helyen végzett, Zhao Xintong volt a legerősebb legyőzött ellenfele, végül Grace-től kapott ki. Ezt követően 64 és 128 közötti kiesése is volt. 2021-ben indulhatott először a Mastersen, s hihetetlen módon mindjárt meg is nyerte. Három 6-5-ös győzelemmel jutott a döntőbe N. Robertson (3-5-ről), Maguire és Bingham ellen. A döntőben Higgins vezetett ellene 5-3-ra és 7-5-re, de a „soha ne add fel” elvét követve végül a kínai fiatalember győzött 10-8-ra. „A határ előtte a csillagos ég”, mondta róla Higgins. A 2021 Welsh Openen Selby győzte le (4-2) a nyolcaddöntőben. A sors fintoraként pont akkor érte el pályafutása legjobb ranglista-helyezését (10.), amikor előtte több versenyen nem indult, illetve kiesett a 128 között. A 2021. évi világbajnokságon Gilbert legyőzése után Murphytől kikapott, így a 9-16. helyet érte el.
A 2021-22-es évadban Higgins – Lúdas Matyi módjára – háromszor verte vissza Yan Bingtaón a 2021 Masters döntőjében elszenvedett vereségét: a 2021 Északír Open elődöntőjében, a 2021 English Open negyeddöntőjében és a 2021 Bajnokok bajnoka elődöntőjében. Negyeddöntős volt a kínai fiatalember a 2021 World Grand Prix-n is, N. Robertsontól kapott ki a nyolc között. A szezonbeli legjobb eredményét a 2022 German Mastersen érte el, Gilbert, Selby, Day és Allen legyőzésével döntőbe jutott, ott azonban összezuhant és 9-0-ra kikapott honfitársától, Zhao Xintongtól. Így »csak« 2. lett. A 2022. évi világbajnokságon Wakelin (10-6) és Selby (13-10) legyőzésével nyolc közé jutott. Itt hatalmas küzdelemban maradt alul (11-13) Mark Williamsszel szemben. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy Yan Bingtao keményen megvetette a lábát az élmezőnyben.
2022-23-ban – e sorok frissítéséig – 16 és 32 között esett ki Yan a versenyeken, de tartja top-16-os pozícióját. * 2019 Riga Masters (Utolsó frissítés: 2022. nov. 28-án)
Dean YOUNG
Skót játékos, 2002. jan. 7-én született (21 éves). 2021 óta profi. Edinburgh-ban lakik, állandó edzőpartnere Scott Donaldson. 99. A világranglisttán a 2022-2023-as szezon végén., a legjobb helyezése 88. (2022. okt. 2–23.). A 2021. évi Q Schoolról sikerült kvalifikálnia magát a profi versenysorozatra [2021-22 és 2022-23]. A 2022-23-as a második szezonja volt a main touron.
2016 óta követhettük figyelemmel Dean Young pályafutását, hiszen a fiú elindult minden lehetséges korosztályos és felnőtt amatőr és profi versenyen, többek között Budapesten is versenyzett már egyszer, a 2019-20-as Challenge Tour 6. állomásán 3-4. helyezést ért el. A szélesebb közvélemény akkor ismerte meg őt, amikor első televíziós szereplése alkalmával a 2020-as Shoot Outon legyőzött két profi játékost, Grace-t és Highfieldet, így a 17-32. helyen végzett.
Első profi szezonjában [2021-22] ismét a Shoot Outon érte el a legjobb helyezését, 9-16. lett. A 2022. évi világbajnokságon a 81-112. helyen végzett, az első fordulóban Ben Hancornt győzte le, a másodikban Hugilltól kapott ki.
2022-23-ban az első körös kiesései mellett háromszor jutott 64 közé. A szezon végén kisesett a main tourról, de a 2023-as Q Scoolról azonnal visszajutott. (Utolsó frissítés: 2023. jún. 11-én)
YUAN Sijun 袁思俊
Kínai játékos, 2000. máj. 29-én született (23 éves), 2017 óta profi. A 2017-18-as szezonban a legfiatalabb profi játékos volt. 52. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén, a legjobb helyezése 43. (2020. febr. 16. – márc. 15.). Pontszerző versenyt nem nyert, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban nem játszott. A legjobb eredménye a profik között: egyszer 3-4. (2019 Gibraltar Open) és háromszor 5-8. A legnagyobb hivatalos brékje 140 (2020). A 2023-24-es a hetedik profi szezonja.
A 2017. évi U-21-es Ázsia-bajnokság győztese, ezzel az eredménnyel jutott két szezonra [2017-18 és 2018-19] a profi tourra.
Akkor ismertük meg Yuan Sijun a nevét, amikor a 2016-os Shanghai Mastersen szabadkártyásként, 16 éves korában 5-0-ra verte meg Gouldot. Első profi szezonjában [2017-18] több neves játékost legyőzött, a 2017 Shanghai Masters selejtezőjében Murphyt, a 2017 English Open első fordulójában Perryt, McManust két alkalommal is. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában Fergal O'Brient verte ki (10-5), a következő fordulóban Stevenstől 10-9-re kapott ki.
A 2018-19-es évadban a 2018 Guangzhou China Championship meghozta a fiatal játékos számára a nagy kiugrást: a selejtezőben Waldent verte ki, Kínában pedig Ursenbachert, Dinget és Kinget legyőzve jutott a legjobb nyolc közé, itt Selby állította meg. A további versenyeken is gyűjtögette a skalpokat (Allen, Kyren Wilson, Xiao Guodong, Saengkham, Higgins). Majd élete második negyeddöntős eredménye alkalmával (2019 World Grand Prix: M. Williams ellen 4-3, Maguire ellen 4-2, Xiaótól 5-4-re kapott ki) végképp meghódította a nézők szívét és ámulatba ejtette a szakembereket. Hendry azt mondta, hogy Yuan az elmúlt 25 év legjobb 18 évese, vagyis az O'Sullivan-Higgins-Williams trió fiatalkora óta. Könnyedén, magabiztosan, higgadtan játszik, a golyóbelökése és a lökésválasztása pedig kitűnő. A 2019 Gibraltar Openen megszületett Yuan pályafutásának első elődöntője, ahová – többek között – G. Wilson és Milkins legyőzésével jutott el. Már senki nem lehetett biztonságban, ha ez ellen a fiatalember ellen kellett játszania! A 2019. évi világbajnokság selejtezőjének első fordulójában John Astleytől kapott ki 10-8-ra.
A 2019-20-as szezonban Yuan tovább araszolgatott előre a világranglistán, elsősorban azzal, hogy a versenyek első fordulós mérkőzéseit – két kivétellel – meg tudta nyerni. Elért egy 9-16. (2019 Northern Ireland Open) és két 17-32. helyezést is. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2020-21-es szezonja döcögősen haladt, mindössze kétszer jutott el a legjobb 32-ig. A 2020 Northern Ireland Openen Luo Honghao és Ford ellen győzött, a 2021 German Masters selejtezőjében pedig Gilbert és J. Robertson ellen nyert. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában 6-5-re kikapott Rod Lawlertől. A gyenge szezonja után csak 68. volt a ranglistán és kiesett a main tourról, a 2021. évi Q Schoolról azonban azonnal visszajutott.
2021-22-ben a gyengébb szezonkezdés után elért egy 9-16. helyezést (2022 European Masters) és többször eljutott a legjobb 32-ig. A 2022. évi világbajnokság selejtezőjében kiverte Ryen Day-t, de a 48 között 10-7-re kikapott Highfieldtől.
A 2022-23-as szezonban megszületett Yuan harmadik negyeddöntős szereplése: a 2022 British Openen, többek között Higgins és Hamilton legyőzésével, ért el 5-8. helyezést. Ezt hamarosan követte az ötödik negyeddöntő is: a 2023 Welsh Openen Maguire-t, Dale-t és Lisowskit győzte le, míg végül a legjobb nyolc között Murphytől kapott ki.
Angliai tartózkodása idején Yuan Sijun 2018-tól a darlingtoni Q House sznúkerakadémián készül a versenyekre Mike Dunn vezetőedző irányításával. (Utolsó frissítés: 2023. jún. 21-én)
ZHANG Anda 张安达
Kínai játékos, 1991. dec. 25-én született (31 éves). 2009 óta profi. 60. a világranglistán a 2022-2023-as szezon végén., ez a legjobb helyezése. Nem nyert pontszerző versenyt, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban háromszor játszott (2010, 2015, 2016), mind a háromszor a 17-32. helyen végzett. A legjobb eredménye a profik között: 5-8. háromszor. Egy hivatalos 147-et lökött (2022). A 2023-24-es a 13. profi szezonja.
Zhang Anda 16-17 évesen óriási tehetségnek ígérkezett. Még nem volt 16 éves, amikor a 2007. évi U-21 világbajnokságon 2. lett. 2009 áprilisában, 17 évesen megnyerte Ázsia 21 éven aluli bajnokságát. Első profi szezonjában [2009-10] mindjárt eljutott a világbajnokság 32-es főtáblájára, sőt, a világraszóló győzelemtől sem állt messze, az első fordulóban 9-7-re vezetett Stephen Hendry ellen, onnan kapott ki 9-10-re.
Később azonban nem jöttek a ragyogó kezdet után várt nagy eredmények, sőt, a fiatalember amolyan túlélő művésszé vált. Eddig 11 szezonban játszott a main touron, de még egyszer sem sikerült a legjobb 64 közé jutnia a világranglistán. Hatszor (!) esett ki a main tourról, de valahogy mindig visszajutott. Hol az egyéves ranglistáról, hol a Q Schoolról, hol ázsiai U-21-es bajnokságról, hol ázsiai PTC-ranglistáról, hol a kínai kvalifikációs versenyről. A 2020. évi kiesése után nem indult a 2020-as Q Schoolon, három évet Kínában töltött.
Lássunk néhány említésre méltó eredményt a pályafutásából! A 2013-14-es szezon elején Zhang elérte élete első nyolcaddöntőjét nagy pontszerzőn: az Australian Openen lett 9-16. Négy győztes mérkőzés után Mark Selbytől kapott ki. A 2013-as Indian Open 64-es főtáblájára Judd Trump legyőzésével jutott el, Újdelhiben is nyert még egy mérkőzést McManus ellen, így életében harmadjára 32 között végzett. E két szép eredményt kivéve azonban nem sok minden sikerült a 22 éves fiatalembernek, túl sokszor esett ki a legelső fordulóban.
A 2015-ös világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában 10-9-re legyőzte honfitársát, Liang Wenbót, így életében másodjára eljutott a Crucible színházba. Ott azonban kikapott Perrytől.
A 2016-os világbajnokságon ismét eljutott a Crucible Színházba Mark Davis és Zhou Yuelong legyőzésével. A 2016 World Openen és a 2016 UK-bajnokságon újra a 9-16. helyen végzett, életében harmadjára, ill. negyedjére.
A 2017-18-as évad jól kezdődött: a 2017 Riga Mastersen 16 között végzett, a 2017 Indian Openen pedig megszületett pályafutásának első negyeddöntője. Később azonban megint csak első és második körös vereségek következtek. Ekkor esett ki ötödjére a main tourról, de a 2017-18-as egyéves ranglistán elfoglalt helyezése révén azonnal visszajutott két szezonra [2018-19 és 2019-20].
A 2018-19-es évadban átlagosan jó eredményeket ért el, eljutott egyszer-egyszer a legjobb 8 (2018 Paul Hunter Classic), a legjobb 16 és a legjobb 32 közé.
2019-20-ban egy 9-16. (2020 Shoot Out) és egy 17-32. helyezést ért el sok első és második körös kiesés mellett. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt. A szezon végén csak 72. volt a világranglistán, hatodjára is kiesett a main tourról. A 2020. évi Q Schoolon nem indult. A 2020-21-es évadot Kínában töltötte.
Három év szünet után a 2021. évi China Tour kvalifikációs versenyről jutott ismét vissza a main tourra [2021-22 és 2022-23]. 2021-22-ben a legjobb eredményt, egy 5-8. helyezést a 2022 Welsh Openen ért el. McGillt, Joyce-t, Yuan Sijunt és Stevenst győzte le, s a négy közé jutásért is csak 5-4-re kapott ki Vafaeitől.
A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
2022-23 első öt pontszerzője közül kétszer jutott 64-be, háromszor korábban kiesett. A 2023. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett, ennek is köszönhetően 64 között zárt a szezon végén a világranglistán, ezúttal kiesés nélkül folytathatta profi pályafutását.
Alacsony termete miatt (160 cm) Zhang a Mighty Mouse (Hatalmas Egér) becenevet kapta a társaitól. Az alacsony termet hátrányt jelent neki a sznúkerben, mert olyan lökésekhez is hosszabbítót kell elővennie, amelyeket mások anélkül is elérnek, az asztalra sem tud fölhasalni. (Utolsó frissítés: 2023. júl. 30-án)
ZHANG Jiankang
Kínai játékos, 1998. aug. 25-én született (24 éves). 2018 óta profi. A 2022. okt. 23-i világranglistán 76., a legjobb helyezése 75. A legjobb eredménye a profik között: 9-16. kétszer. A 2022-23-as a negyedik szezonja a main touron.
Zhang Jiankang a kínai szövetség China Tour kvalifikációs versenyéről jutott a main tourra [2018-19 és 2019-20]. Előzőleg a 2017. évi IBSF (amatőr) U-21 világbajnokságon a 3-4. helyen végzett. Első profi szezonjában [2018-19] egy 17-32. és öt 33-64. helyezést ért el.
A 2019-20-as szezonban született meg pályafutásának addigi legjobb eredménye: nyolcaddöntő a 2019 Scottish Openen. A 32 között Fordot győzte le (4-3), a következő fordulóban Donaldsontól kapott ki (2-4). Ezen kívül csak első körös kiesései voltak ebben a szezonban. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
Egy év szünet után ismét a China Tourról jutott vissza a main tourra [2021-22 és 2022-23]. A 2021 British Openen elérte profi pályafutása második 9-16. helyezését, de ezt a szép eredményt megint csak első körös kiesések követték. A 2022. évi világbajnokságon a 49-80. helyen végzett.
A 2022-23-as szezon első négy pontszerzője közül egyszer jutott 64 közé.
Angliai tartózkodása idején a darlingtoni Q House sznúkerakadémia az otthona több más kínai és thaiföldi játékossal együtt. (Utolsó frissítés: 2022. nov. 8-án)
ZHAO Xintong 赵心童
Kínai játékos, 1997. ápr. 3-án született (25 éves). 2016-tól profi. A 2022. nov. 22-i világranglistán 9., a legjobb helyezése 6. (2022. máj. 2. – aug. 21.). Két pontszerző versenyt nyert*, világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban kétszer játszott (2019, 2022), első alkalommal a 17-32., másodszor a 9-16. helyen végzett. A legnagyobb hivatalos brékje 145 (2022). A 2022-23-as a hetedik szezonja a main touron.
Zhao Xintong az egyik legtehetségesebb fiatal kínai játékos. A kínai szakvezetők nagy hozzáértéssel »építették föl« a karrierjét: 14 éves kora óta szabadkártyás volt minden Kínában rendezett pontszerzőn és indították minden felnőtt és korosztályos amatőr világ- és Ázsia-bajnokságon. A 2015-16-os szezont pedig már Európában versenyezte végig amatőrként. Zhao Xintong szép eredmények sokaságával hálálta meg a megelőlegezett bizalmat. Csak a felnőtt amatőr világbajnokságokat említve: 2013-ban 2., 2014-ben 3-4., 2015-ben 2. volt. Nagy pontszerzőkön, ahová szabadkártyásként, ill. meghívottként jutott el, már amatőrként elért két 9-16. és két 17-32. helyezést. És mindezt tizenévesen!
Az indiai Pankaj Advani, a 2015. évi amatőr világbajnok, nem kívánt élni a main tourra jutás lehetőségével, így az a 2. helyezett Zhao Xintongnak jutott két szezonra [2016-17 és 2017-18].
A 19 éves játékos a »nagyoktól« sem ijedt meg. Néhány név azok közül, akiket legyőzött már profi pályafutásának első néhány hónapjában: Ford, Cahill, Highfield, Swail, Baird, Woollaston, és a legnagyobb skalp: Higgins legyőzésével jutott a 32 közé a 2017 German Mastersen, ahol még egy mérkőzést nyerve a 9-16. helyen végzett. A 2016 English Openen nagyon közel állt O'Sullivan legyőzéséhez is, mert jobban játszott, mint nagynevű ellenfele, de végül 4-3-ra alulmaradt. A szélesebb közönség ezen az élőben közvetített mérkőzésen ismerte meg Zhaót, és egyből a szívébe zárta.
2017 szeptemberében győzött az 5. Ázsiai Fedettpályás Játékok (5th Asian Indoor Games) sznúker egyéni számában. A 2017-18-as szezonban azzal gyűjtötte a ranglistapontjait, hogy igyekezett nem kiesni a versenyek első fordulójában. Ez nehéz feladat, mert mindig erős ellenfelet kapott, de többek között Gouldot, Stevenst, Lee Walkert, Hawkinst és McLeodot is legyőzte. Ezzel együtt a nagy áttörés még váratott magára. A 2018. évi világbajnokság után csak 77. volt a világranglistán és kiesett a profi tourról, de az azévi Q Schoolról azonnal visszajutott, igaz, elveszítve addigi ranglistapontjait.
2018 szeptemberében a Guangzhou China Championship pontszerzőn hihetetlen győzelmi sorozatot ért el: a 128-tól kezdve Stevenst, McGillt, O'Brient, M. Williamst és Hawkinst legyőzve jutott el a legjobb négy közé életében először. A „giant-killing run”-t Selby tudta megállítani, de ő sem könnyen (6-4). A következő remeklést a 2019 Welsh Openen mutatta be a kínai fiú, az 5-8. helyen végzett. A 2019. évi világbajnokság selejtezőjéből 32 közé jutott Saengkham és Selt legyőzésével. A Crucible színházban, a vb első fordulójában 5-1-re vezetett Selby ellen, de végül 10-7-re kikapott. Zhao Xintong lendületesen halad előre a ranglistán, egyetlen szezon [2018-19] alatt – 0 ranglistapontról indulva – bejutott a biztos bentmaradást jelentő első 64-be. 2018-19-ben ő volt az egyetlen, akinek ez sikerült.
A 2019-20-as szezonban egy 5-8. (2020 German Masters) és öt 9-16. helyezést ért el, legyőzve többek között Dinget, Xiaót, Donaldsont, Hamiltont, N. Robertsont, McGillt, K. Wilsont, G. Wilsont, Yan Bingtaót, Dottot. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2020-21-es szezonban a 2020 Championship League pontszerző versenyen előkelő 3-4. helyezést ért el, többek között Bingham és Selby elleni győzelmekkel. A 2020 Northern Ireland Openen 16 között végzett. Az egyéves ranglista legjobb 32 játékosával lebonyolított 2020 World Grand Prix-n az 5-8. helyet érte el, Jamie Jones és Higgins legyőzése után Lisowskitól kapott ki. A 2021. évi világbajnokságon a 32 közé jutásért 10-9-re veszített Sam Craigie ellen.
2021-22 volt Zhao eddigi legeredményesebb éve. Megszületett pályafutása első két pontszerző-győzelme, s az első mindjárt az UK-bajnokság volt! Szerencséje volt abból a szempontból, hogy a világranglista első tíz játékosa közül egyedül Higginsszel találkozott a verseny folyamán, őt 3-5-ös hátrányból sikerült 6-5-re legyőznie. A döntőbe két, addig sziporkázóan jól játszó fiatal jutott, de míg Zhaónak sikerült átmentenie a nyerő formáját a döntőre is, Luca Brecelnek ez nem sikerült. Simán győzött a kínai játékos, a ranglistán életében először bejutott a top 16-ba. Indulhatott a 2022-es Mastersen, de Higginstől kikapott a 16 között. Néhány héttel az UK-bajnokság megnyerése után Zhao bebizonyította, hogy nem véletlen vagy egyszeri szerencse hozott neki győzelmet: Berlinben megnyerte a 2022 German Masterst is. Az öt mérkőzése során mindössze nyolc frémet veszített el: M. Williamst 5-3-ra, Fordot 5-1-re, Trumpot 5-1-re, Waldent 6-3-ra, Yan Bingtaót a döntőben 9-0-ra győzte le. Erre a névsorra végképp nem lehet azt mondani, hogy a szerencse vagy a könnyű sorsolás segítette Zhaót. Az egyéves ranglista legjobb nyolc játékosának részvételével megrendezett 2022 Tour Championshipen 8-4-es vezetésről kapott ki Higginstől 9-10-re, így az 5-8. helyen végzett. A 2022. évi világbajnokságon a nyolcaddöntőig jutott, Maguire állította meg.
A 2022-23-as szezon első három pontszerzőjén összegyűlt egy kevés ranglistapontja Zhaónak, de a negyedik és az ötödik versenyen elveszítette a legelső mérkőzését Lyu Haotian és Sam Craigie ellen.
Zhao Xintongnak profi pályafutása kezdetétől, 2016-tól a sheffieldi Victoria's sznúkerakadémia az otthona angliai tartózkodása idején. *2021 UK-bajnokság, 2022 German Masters twitter.com/WwwXintongzhao (Utolsó szerkesztés: 2022. nov. 28-án)
ZHOU Yuelong 周跃龙
Kínai játékos, 1998. jan. 24-én született (24 éves), 2014 óta profi. Kína délnyugati részén, Csengtuban (pinyin átírás szerint Chengdu) lakik. A 2022. okt. 23-i világranglistán 21., a legjobb helyezése 17. (2021. márc. 28. – dec. 12.). A legjobb eredménye a profik között: 2. háromszor (2020 Dornbirn European Masters, 2020 Shoot Out, 2022 Northern Ireland Open). Világbajnokság 32-es főtábláján, a Crucible színházban kétszer játszott (2017, 2019), előbb a 17-32., utóbb a 9-16. helyen végzett. Két hivatalos 147-et lökött (2019, 2020). A 2022-23-as a kilencedik szezonja a main touron.
Ez a fiatal játékos csodálatos eredményeket ért el amatőrként. 2012-ben, 14 évesen 3-4. lett Ázsia U-21-es bajnokságán és ugyancsak 3-4. az U-21-es világbajnokságon. 2013-ban, 15 évesen a 2. helyen végzett az U-21-es világbajnokságon, majd pedig felnőtt amatőr világbajnokságot nyert. Közben (amatőrként) két ázsiai kis pontszerzőn is a legjobb 8 közé jutott. Valóban megérett arra, hogy megkezdje a profi pályafutását.
Dott, aki többször játszott vele versenyen, 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy Ding és Liang után Zhou Yuelong lesz a kínaiak következő nagy versenyzője, mert a trónkövetelő tehetségek közül leginkább neki komplett („all-round”) a játéka. Hat évvel később, 2020-ban Higgins is azt mondta Zhouról, hogy Ding óta a legjobb, s ő is az „all-round” játéktudását dicsérte.
A 2014-es International Championship »nagy« pontszerzőn megszületett Zhou Yuelong első 32-n belüli helyezése, a 2015-ös China Openen pedig a második.
A 2015-16-os szezon nagy sikerrel kezdődött Zhou számára. Yan Bingtaóval párban megnyerték a World Cup csapatversenyt Kína B csapatának színeiben. A 2015-ös International Championshipen nyolcaddöntőt ért el életében először, a 2016. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
A 2016-17-es évadban Zhou tovább tört előre a középmezőny felé. A pontszerzők közül egyszer az 5-8., kétszer a 9-16., hétszer pedig a 17-32. helyen végzett. Ez utóbbiak közül az egyik a világbajnoki debütálása volt.
A 2017-18-as szezon elején, a 2017 China Championshipen megszületett a második 5-8. helyezése, többek között Selby és Gould legyőzésével. 2017 októberében pályafutásának első elődöntőjéig is elérkezett: a 2017 European Mastersen végzett a 3-4. helyen. Valóban nagy versenyző bontogatta itt a szárnyait, aki még nem volt 20 éves 2017 őszén. A Championship liga 2018-as versenyeiben az előkelő 2. helyet szerezte meg. A 2018. évi világbajnokság selejtezőjének második fordulójában Daniel Wellstől kapott ki.
A 2018-19-es szezon 17 pontszerző versenyén (amelyeken indulhatott), egyenletesen jól szerepelt, egy 5-8. (2019 Gibraltar Open) és öt 17-32. helyezés mellett háromszor 9-16. helyezést ért el. Ez utóbbiak egyikét a 2019. évi világbajnokságon szerezte, az első fordulóban Mark Allent győzte le 10-7-re. A második fordulóban vezetett Carter ellen 9-7-re, de az utolsó szakaszban már nem tudott frémet nyerni, 13-9-re nyert Carter. Egy 21 éves fiatalembertől így is szép eredmény egy világbajnoki nyolcaddöntő.
2019-20 első pontszerzőin mindig továbbjutott egy vagy két fordulón. Liang Wenbóval párban – Kína B csapat színeiben – a második helyen végeztek a 2019 World Cup csapatversenyben. A 2019 Yushan World Openen negyeddöntős volt Woollaston, O'Brien és Carter legyőzésével. Eddigi pályafutásának legjobb helyezését érte el a 2020 Dornbirn European Mastersen: döntőbe jutott többek között Mark Williams, Hawkins és Gary Wilson elleni győzelmekkel. A döntőben Neil Robertsontól kapott ki (0-9). Ugyancsak második lett a 2020 Shoot Outon. A 2020. évi világbajnokságon nem indult a koronavírus-járvány miatt.
A 2020-21-es szezon azt mutatta, hogy Zhou elérkezett a nagy áttörés küszöbére. A 2020 English Openen az 5-8. helyen végzett, Selbytől kapott ki (2-5). A 2020 Championship ligában 5-6. lett, itt visszavágott Selbynek (3-1). A 2020 UK-bajnokságon elődöntőbe jutott Devlin (6-1), J. White (6-1), Chang BingYu (6-5), Higgins (6-2) és Lisowski (6-4) elleni győzelmekkel, végül az ezen a versenyen (is) ellenállhatatlanul játszó N. Robertsontól kapott ki (2-6). A 2020 Scottish Openen meglökte a második hivatalos maximumát. A 2021 Welsh Openen is csak O'Sullivan tudta megállítani a nyolcaddöntőben. A 2021. évi világbajnokság selejtezőjének utolsó fordulójában Highfieldtól kapott ki 10-7-re.
2021-22 második versenyén, a 2021 British Openen az 5-8. helyet érte el, többek között Ford és Selt legyőzésével. Később a szezon folyamán esett ki 16, 32 és 128 között is. A 2022. évi világbajnokságon a 33-48. helyen végzett.
A 2022-23-as szezonban megszületett Zhou harmadik döntős helyezése pontszerző versenyen. A 2022 Északír Open döntőjében még vezetett is Allen ellen 4-1-re, de aztán Allen győzött 9-4-re. (Utolsó frissítés: 2022. okt. 24-én)
|
|
|
Post by Ágnes on May 27, 2015 13:36:40 GMT 1
A SZNÚKER-VILÁGBAJNOKSÁGOK TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN
A hőskor Joe Davis (1901-1978) angol játékos 1926-ban és 1927-ben második lett a biliárd-világbajnokságon (később négyszer győzött is), de a szíve egyre inkább a sznúkerhez vonzotta. 1927-ben segített megszervezni az első sznúker világbajnokságot, amelyen tíz játékos vett részt. Az összecsapásokat már az előző év novemberében elkezdték játszani, a krónikák feljegyezték, hogy a legelső sznúkervilágbajnoki mérkőzést 1926 novemberében Melbourne Inman játszotta Tom Newman ellen, 8-5-re győzött. Az 1927-es első világbajnokságot Joe Davis nyerte meg, Tom Dennist verte meg a döntőben 20-11-re. A torna legmagasabb brékjét, egy 60-ast Albert Cope érte el. A lebonyolítási forma direkt kieséses volt. Az egyes fordulókban 8, 12 és 16 nyert frémre játszották a mérkőzéseket, de Joe Davis mindig lejátszotta valamennyi frémjét, ezt mutatja a döntőbeli 20-11-es eredmény is. A tíz játékos nevezési díjából vette a biliárdszövetség a trófeát, a maradékon osztoztak a versenyzők, a győztes 6 font 10 shillinget kapott, ami mai értékén kb. 280 font. (A 2020-as világbajnokság győztese 500 000 fontot nyert.) Ettől kezdődően a lebonyolítás formája hol a győztes kihívása volt, vagyis a világbajnok csak egy mérkőzést játszott, a többiek a kihívó státusáért versenghettek, hol pedig két-három fordulós direkt kieséses verseny. 1928-tól 1940-ig minden további világbajnokságot Joe Davis nyert meg: 1928: Joe Davis 16-13 Fred Lawrence (7 induló, a döntő 16 nyert frémig)
1929: Joe Davis 19-14 Tom Dennis (5 induló, a döntő 19 nyert frémig) 1930: Joe Davis 25-12 Nat Butler (6 induló, a döntő 19 nyert frémig, de mind a 37 lehetséges frémet lejátszották) 1931-ben mindössze két induló volt, a címvédő Joe Davis és kihívója, Tom Dennis. A mérkőzést ez utóbbinak a saját tulajdonú sznúkerklubjában játszották le Nottinghamben, de még a hazai pálya előnye sem segített: Joe Davis – Tom Dennis 25-21. 1932: Joe Davis – Clark McConachy 30-19 (3 induló)
Az 1933-as világbajnokság (5 induló) döntőjét Joe Davis szűkebb hazájában, Chesterfieldben, a Joe Davis Centre-ben játszották: Joe Davis – Willie Smith 25-18. 1934: Joe Davis – Tom Newman 25-23 (csak ők ketten indultak) 1935-ben született meg a világbajnokságok történetének első százas brékje: Joe Davis ért el 110-et. Joe Davis – Willie Smith 25-20 (5 induló) 1936: Joe Davis – Horace Lindrum (ausztrál) 34-27 (13 induló) 1937: Joe Davis – Horace Lindrum (ausztrál) 32-29 (9 induló) 1938: Joe Davis – Sidney Smith 37-24 (10 induló)
1939: Joe Davis – Sidney Smith 43-30 (17 induló) Érdekességként említhető az 1940. évi döntő, ahol Joe Davis tizenkét évvel fiatalabb öccse, Fred Davis ellen győzött 37-36-ra. Ez az egyetlen olyan világbajnoki döntő a sznúker történetében, amelyet egy testvérpár játszott. (9 induló) A második világháború miatt 1941-től 1945-ig nem rendezték meg a versenyt.
1946-ban (14 induló) Joe Davis (45 évesen!) megvédte világbajnoki címét, majd visszavonult a világbajnokságoktól. (Más versenyeken még indult 1964-ig.) A mai napig Joe Davis az egyetlen le nem győzött világbajnok, és ő a rekorder 15 - egymást követő - világbajnoki címmel. 1955-ben egy bemutatón ő lökte a sznúkertörténelem első 147-ét. Az 1946 utáni húsz évben Fred Davis (1913-1998) meghatározó személyisége volt a sznúkeréletnek, de nem volt olyannyira egyeduralkodó, mint a bátyja korábban. 1947: Walter Donaldson (skót) – Fred Davis (angol) 82-63 (20 induló, Londonban játszották) Walter Donaldson (1907-1973) 40 éves korában nyert először világbajnoki címet. A döntőt „best-of-145”, vagyis 73 nyert frémre írták ki. 73-49-nél már győzött Donaldson, de lejátszották a maradék frémeket is. 13 napon keresztül, október 13-tól 25-ig tartott a döntő. 1948: Fred Davis (angol) – Walter Donaldson (skót) 84-61 (Londonban játszották) 12 napon át játszották a döntőt. 73-52-nél győzött Fred Davis. 1949: Fred Davis (angol) – Walter Donaldson (skót) 80-65 (11 induló, Londonban játszották) 12 napon át játszották a döntőt, 73-52-nél győzött Fred Davis. 1950: Walter Donaldson (skót) – Fred Davis (angol) 51-46 (15 induló, Blackpoolban játszották) 1951: Fred Davis (angol) – Walter Donaldson (skót) 58-39 (10 induló, Blackpoolban játszották) 1952-ben a szövetség és a játékosok közötti nézeteltérés miatt két versenyt is rendeztek. Azok a profi játékosok, akik bojkottálták a hivatalos rendezvényt, egy külön bajnokságon indultak, ezt Fred Davis nyerte, az akkori hivatalos szövetség, a Billiards Association and Control Council által szervezett „világbajnokságot” pedig, ahol mindössze két induló akadt, az ausztrál Horace Lindrum. A mai napig szokás azon vitatkozni, hogy ebben az évben ki volt az igazi világbajnok. Manapság inkább Fred Davis győzelmét ismerik el és a BA&CC versenyét figyelmen kívül hagyják, de azért Horace Lindrum neve szerepel a trófeán. Horace Lindrum (ausztrál) – Clark McConachy 94-49 (Manchester) Fred Davis (angol) – Walter Donaldson 38-35 (Blackpool) A profi játékosok által szervezett bajnokságot Professional Match-play Championship-nek nevezték el, 1952 és 1957 között ezek a versenyek számítottak világbajnokságnak. 1953: Fred Davis (angol) – Walter Donaldson 37-34 (11 induló, Londonban játszották)
1954: Fred Davis (angol) – Walter Donaldson 39-21 (9 induló, Manchesterben játszották) 1955: Fred Davis (angol) – John Pulman (angol) 37-34 (6 induló, Blackpoolban játszották) 1956: Fred Davis (angol) – John Pulman (angol) 38-35 (4 induló, Blackpoolban játszoitták) 1957: John Pulman (angol) – Jackie Rea 39-34 (4 induló, Jersey-n játszották)
1958 és 1963 között a hanyatlás évei köszöntöttek a sznúkerre, egyetlen versenyt sem rendeztek. 1964-ben Rex Williams kezdeményezésére felelevenítették a világbajnokságokat a régi, kihívásos formában. Nem évenként rendeztek világbajnokságot, hanem évente többször is kihívhatták a címvédőt, s akadhatott olyan év is, amikor egyszer sem. (Mint a profi bokszban.) A legutolsó világbajnok, John Pulman hét éven át élte túl a kihívók ostromát: 1964: John Pulman (angol) – Fred Davis (angol) 19-16 (Londonban játszották) 1964: John Pulman (angol) – Rex Williams 40-33 (Londonban játszották) 1965: John Pulman (angol) – Fred Davis (angol) 37-36 (Londonban játszották) 1965: John Pulman (angol) – Rex Williams 25-22 (Dél-Afrikában játszották) Ez a mérkőzés arról nevezetes, hogy Rex Williams 142-es bréket lökött, ez abban az időben messze a legmagasabb volt. A rekordot 1979-ben tudta beállítani Bill Werbeniuk, és 1981-ben döntötte meg Doug Mountjoy 145-tel. 1965: John Pulman (angol) – Freddie van Rensberg 39-12 (Dél-Afrikában játszották) 1966: John Pulman (angol)– Fred Davis (angol) 5-2 (Liverpoolban játszották, hét 5 frémes külön mérkőzésből állt a döntő.) 1968: John Pulman (angol) – Eddie Charlton (ausztrál) 39-34 (Boltonban játszották) John Pulman (1923-1998) még egyszer, 1970-ben jutott döntőbe, de Reardon legyőzte. 1982-ben vonult vissza a versenyzéstől.
|
|